Legalábbis hazánk területén viszonylag ritkán találkozhatunk vele, természetes úton semmiképpen sem. Ő egy aligátorteknős (Chelydra serpentina), amit az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság munkatársai vettek észre a Takta-övcsatorna töltésén, annak kaszálása közben. Éberségüknek köszönhetően a robosztus hüllő és a kasza is megúszta a találkozást.

Mozgalmasan alakult az április 12-i TeSzedd! szemétszedési akció Tiszalúcon, ugyanis már a program kezdete előtt csörgött a telefon, hogy megfogták a tyúktolvajt, aki már hetek óta segített az aprójószág elfogyasztásában.

Mindez a Debreceni Egyetem tudományos munkatársának, Dr. Takács Attilának köszönhető, aki biológus hallgatókat hozott el terepgyakorlatra a botanikai értékekben bővelkedő védett természeti területre.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság legkeletibb csücskében, a természetvédelmi őrszolgálat szervezésében, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoportjának oszlopos tagjaival 25 db műfészek alapot készítettünk a minap a taktaközi és Sajó-Hernád menti fehér gólyák számára.

A nagytestű, impozáns megjelenésű éjjeli lepkefaj, a nagy szikibagoly lepke (Gortyna borelii lunata) szeptember végén, október elején rajzik, melynek során a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegység természetvédelmi őrei lámpás kereséssel és fénycsapda alkalmazásával monitorozzák a sziki magaskórósokhoz kötődő lepkefajt.

A hideg idő közeledtével lassan-lassan a fűtési időszak is kezdetét veszi, ám mielőtt jó meleget csinálnánk, több szempontból is érdemes fűtési rendszerünket átnézni. Ugyanis olykor-olykor előfordul, hogy a kéményünkben, kazánunkban nem várt vendéggel találkozunk.

Manapság rengeteget olvashatunk, hallhatunk a világ óceánjait elborító szemétről, az állatokat veszélyeztető mikro- és makroműanyagokról, megannyi képet láthatunk hálókba, zacskókba akadt teknősökről. Na de mi a helyzet szűkebb környezetünkben?

A napokban zajlik hazánk legnagyobb kérészfajának, a tiszavirágnak (Palingenia longicauda) a rajzása, mely jelenséget a köznyelvben tiszavirágzásnak nevezünk.

A Taktaköz, bár kevéssé közismert része Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak, számos természeti értéknek ad otthont és mindig tud valamilyen meglepetéssel szolgálni.

A korábbi aszályos évekhez viszonyítva az idei tavasz bőséges csapadékkal ajándékozta meg a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetet is, aminek köszönhetően újra megteltek a sarlólaposok, a nedves rétek tocsognak, így újra a haris kakasok (Crex crex) csábító „énekétől” hangosak a kesznyéteni éjszakák.

A szalakótaalkatúak rendjébe tartozó gyurgyalagok közismerten színpompás madarak.

2020-ban - „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” (LIFE13/NAT/HU/000081) elnevezésű fajvédelmi program keretében - immár harmadik alkalommal figyelhettük meg egy „D” típusú mesterséges odú lakóinak életét.

A Taktaközben tevékenykedő természetvédelmi őrszolgálat régi álma valósult meg az elmúlt hetekben, ugyanis végre az egykor szebb napokat is látott prügyi gyurgyalag-telep renoválása. A példás összefogás részletei alább olvashatóak.

2020-ban is nyomon követhetjük „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” (LIFE13/NAT/HU/000081) című fajvédelmi programunk keretén belül hazánk egyik legszínpompásabb madarának, a szalakótának (Coracias garrulus) az életét.

Beszámoló a „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” LIFE program megvalósulásáról a Dél-Borsodi Tájegységben

Elkészült a Bükki Nemzeti Park legújabb tanösvénye, a szalakóták életét, védelmét és a Borsodi Mezőség tájképi- és természeti értékeit bemutató Szalakóta tanösvény.

Az Erdők Nemzetközi Világnapja, amit az ENSZ Közgyűlése indított útjára 2013-ban, minden év március 21-re, a tavaszi napéjegyenlőség napjára esik.

Az elmúlt időszakban általánossá vált a „poloskainvázióként” is elterjedt jelenség, mikor is a különböző poloska fajok téli szállást keresve behúzódnak a lakott területeken levő épületekbe, elsősorban panelházakba. A hűvösebb idő beköszöntével ezek az ízeltlábúak felkeresik a meleg gócokat és igyekeznek birtokba venni a lakásokat, ahol a repedésekben próbálnak meghúzódni. A magasabb hőmérséklet mellett a másik ok, hogy a rovarokat az általában világosra festett nagy felületű épületek, mint színcsapdák, szintén vonzzák.

Új növényfajjal bővült Magyarország növényfajainak listája, melyet Mesterházy Attila botanikus fedezett fel a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet „Bőgő-lapos” nevű területén.