Viselkedési kisokos

Az alkotmánybíróság kimondta: a természet védelme azért fontos - és nem tehető sem jogi sem gazdasági megfontolások tárgyává- mert véges javakat véd. A kirándulóknak is tudomásul kell venni, hogy ahol a természet kezdődik, véget érnek bizonyos jogok. A fát kivágni, a természetet, patakot beszennyezni gyorsan megvalósítható, de lehet, hogy az oda tervezett épületet már 5 év múlva a rozsda eszi, a kirándulóbotot 200 méter után eldobják, pedig a patak azután is szennyezett lesz, a fának már vége, a szemétből pedig a tájképromboláson túl akár járvány is lehet…



A szabályok elsősorban a természet védelmét hivatottak szolgálni, de nem pusztán azt, hiszen ezek a szabályok sokszor balesetvédelmi - életvédelmi célzatúak. Egy - egy ösvény kialakításakor látogatóink biztonsága is vezetett minket, így az ezekről való letérés, a szabályoktól eltérés esetén a nemzeti park igazgatóság semmilyen felelősséget nem vállal.
Gondoljunk csak bele, hogy egy meredek, vagy omlásveszélyes sziklafal, néha több száz méterrel a völgyek felett, egy vadászat milyen közvetlen életveszélyes helyzeteket tud okozni! Az esetleg bajbajutott, megsérült túrázó is órákkal, akár napokkal is meghosszabbíthatja a keresést és a segítség célbajuttatását, ha letér a kijelölt útvonalakról!
A kijelölt utakról tehát semmilyen eszközzel, semmilyen körülmények között ne térjünk le!
Azért, hogy az örömbe ne vegyüljön üröm, a következőkben megvizsgáljuk néhány gyakori, vagy divatos sporttevékenység közérdekű szabályait.
A következőkben írt esetleges engedélykérelmeket az adott megyeszékhely szerint illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani.
Kétség esetén keressék fel bizalommal igazgatóságunkat a kapcsolat@bnpi.hu e-mail címen, vagy bármelyik természetvédelmi őrt!


Gyalogos turizmus

Felhívjuk a látogatók figyelmét arra, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság fokozottan védett természetvédelmi értékek megóvása érdekében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 40.§. alapján érvényben levő jogszabályok betartását kiemelten ellenőrzi az alábbi helyszíneken:
  • Pes-kő fokozottan védett területen . a K-jelzésű turistaút Pes-kő szikla fölött vezető szakaszáról letérni, ott megállni, huzamosabb ideig tartózkodni tilos;
  • Három-kő fokozottan védett területen: a Három-kőre fölvezető jelzett turistaútról letérni, a Három-kő sziklagyepén tartózkodni tilos!
  • Tar-kő fokozottan védett területen: a Tar-kő kilátópontja a Keskeny-rét (Háromkő) valamint az Őserdő irányából jelzett turistaúton megközelíthető. A jelzett turistaútról letérni tilos! Az Őserdő felől érkezők a sziklaperemhez vezető kitaposott, „rövidítő” nyomot nem használhatják azt a helyszínen szalagozással lezárjuk. A Tar-kőre fölérve a kijelölt területen belül szíveskedjenek tartózkodni.
  • Dédesi Kisvár-szikla fokozottan védett területen: a szikla mellett elhaladó S és KL jelzésekről letérni, a sziklára felmenni tilos!
Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.
Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
A fenti előírások betartását a Természetvédelmi Őrszolgálat ellenőrzi.
A látogatóforgalom kiemelt ellenőrzése fokozottan védett fajok élő- és szaporodó helyeinek megóvása érdekében szükséges.
Megértésüket köszönjük!


Fontos információ túrázóknak, lovasoknak, kerékpárosoknak

A védett természeti területeken tartózkodókra -legyenek akár gyalogosan, akár kerékpárral, akár lóval - az erdőtörvénynél némileg szigorúbb szabályok vonatkoznak.
Védett természeti területeken a közösségi események, tömegsportrendezvények, valamint a járművel történő közlekedés - az arra kijelölt utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó (külön jogszabályokban erre feljogosított) - személyek járművei kivételével - a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött.
Fokozottan védett területen pedig - a természetvédelmi kezelésen és a közvetlen élet-, és vagyonvédelmi beavatkozásokon túl - minden tevékenység engedélyköteles, a kijelölt turistaúton gyalog történő keresztülsétálást kivéve. A kijelölt útvonalakról letérni tilos.
Ezen túl a Tvt. 37.§ alapján a közlekedést és a tartózkodást a természetvédelmi hatóság egyébként is korlátozhatja, vagy megtilthatja.
Felhívjuk a lovasok figyelmét arra is, hogy a védett természeti területen a legeltetés engedélyköteles, az Evt. 61.§ pedig erdőterületen kifejezetten tiltja.


Technikai sportok a védett természeti területeken

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 38.§ (1) bek. i. pont alapján a védett természeti területeken a technikai sportokhoz, sportversenyekhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Ennek hiányában természetvédelmi bírság is kiszabható.
Védett területeken sokan szeretik kipihenni magukat, az aktív pihenésnek azonban a természetben vannak korlátai, amivel jobb tisztában lenni már mielőtt elindulnánk. A nemzeti parkba, tájvédelmi körzetekbe, és természetvédelmi területekre érkezőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy itt nem érvényes az azt teszem, amihez kedvem van elv. Ezek a szabályok a természet védelmén túl más, olyan személyeket védenek, akik valóban természetbarát módon pihennek. A részletes szabályokat megtalálják kirándulóink az ismertető táblákon, szóróanyagokon, de akár személyesen is a nemzeti park igazgatóság központjában.
Lássunk most néhány divatos sport speciális szabályait!


Geocaching

A geocaching a legújabb évek terméke, lényege, hogy valaki elrejt egy kis ládikát valahol, GPS-készüléken beméri a koordinátáit, közzéteszi, majd a többiek a koordináták alapján megtalálják. Aki megtalálta, beleír valamit a ládikában lévő kis füzetbe, és az előző „kincsvadász” által otthagyottakból elvihet valamit, ha cserébe otthagy valamit. A sporttal kapcsolatban probléma, hogy a területen való bolyongás sem természetvédelmi, sem biztonsági szempontból kívánatos. Csak példaként: volt olyan láda, amit azért is el kellett távolítanunk, mert az elhelyező omlásveszélyes sziklafalra telepítette. Csak a vakszerencsén múlott, hogy nem történt tragédia.
A kincsvadászok egyesületével a nemzeti park megállapodott, együttműködésünk jó, részleteit a ITT találhatják.


Siklóernyőzés

Szintén az utóbbi 15 év terméke a siklóernyőzés. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó területeken 10 darab nyilvántartott siklóernyős starthely van.
Ezek: Gyöngyös – Sár-hegy, Gyöngyös – Kékestető (Északi Sípálya), Galyatető – Mogyorós-orom, Gyöngyös – Kékestető (Sombokor), Gyöngyöspata, Pásztó-Nyikom, Mátraverebély, Recsk, Eger-Nagyeged, Sajókápolna. A Bélapátfalva melletti Bélkőt siklóernyőzésre nem használják.
Ezek közül nem természetvédelmi területen van, tehát részünkről korlátozásoktól mentesen repülhető: Gyöngyöspata, Pásztó-Nyikom, Recsk, Eger-Nagyeged, Sajókápolna, korlátozásokkal engedélyezett Gyöngyös - Sár-hegy, Gyöngyös – Kékestető (Északi sípálya), Galyetető.
A siklóernyőzés nem képzelhető el két helyen Gyöngyös – Kékestető -Sombokor, és Mátraverebély starthelyeken.
A siklóernyőzésben a fő problémát az általános jellegű gondokon (a terület megközelítése, szemetelés, több ember jelenléte, stb.) túl az erózió, az életközösségek zavarása jelentheti. A legnagyobb probléma azonban a helyi szabályokat nem ismerő, azokat gyakran betartani sem kívánó „feketén repülő” pilóták jelentik, hiszen őket nem lehet a legjobb szándékkal sem tájékoztatni a helyi szabályokról, mert egy klubnak sem tagjai.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy környezetvédelmi szempontból korlátozott légtérben nem végezhető hajtóművel felszerelt és a hajtóművét használó légijárművel, valamint hőlégballonnal történő repülés, kivéve az engedélyezett repüléseket.


Terepmotorozás

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területe nagy kihívást jelent számos technikai sport szerelmesének. Nem kivétel ez alól a természetvédelem érdekeivel talán leginkább össze nem egyeztethető, a legkomolyabb természetkárosítással, illetve a védett és fokozottan védett (főként madár-) fajok zavarásával járó sporttevékenység, a terepmotorozás.
A BNPI teljes területén jelen vannak azok a 2-15 fős terepmotoros csoportok, akik a lehető legkevésbé tekintik terepi jelenlétük céljának a természet teljesebb megismerését, s akik a lehető legkisebb mértékben adóznak szeretettel, tisztelettel annak, s mutatnak megbecsülést értékei iránt. ’Tevékenységüknek’ betudhatóan a komoly (főként hang-jellegű) zavarási hatás következtében fokozottan védett fajok fészkelései hiúsulnak meg, értékes gyepek kerülnek felszaggatásra, fokozottan védett növények károsodnak, a természetbe látogató és azt valóban tisztelő turisták kikapcsolódása lehetetlenül el, s a terepen jelen lévő és épp a motorosok ’útjába’ eső (= a kijelölt turistautakon közlekedő) emberek kerülnek nem egyszer életveszélyes helyzetekbe.
A BNPI teljes működési területén a Természetvédelmi Őrszolgálat által lefolytatott technikai sporttevékenység-ellenőrző szolgálatok eredményeként a technikai sportok ellenőrzése kiterjedt és kiterjed a nemzeti park törzsterületén kívüli vidékekre (Mátra, Lázbérc, Tarnavidék, stb.) is.
Ezen ellenőrző szolgálatoknak betudhatóan a korábbi, főként a Bükki Nemzeti Park központi tömbjére koncentrálódó terepmotorozás hangsúlya áttevődött a hegység alacsonyabb régióiba, illetve a Zemplénbe és a Mátrába.
Mivel a motorosok jó eséllyel kezdik el intenzíven használni a fent jelzett illetve egyéb védett területeinket, s eme illegális sporttevékenység folytatásának megakadályozása különösen fontos a védett területek természeti értékeinek megóvása valamint a zavartalan turizmus okán, kérünk minden természetbe látogatót, amennyiben terepmotoros jelenlétet észlel, értesítse a BNPI-t!
A motorozással nem csak a nemzeti park részéről merül fel kifogás, ez erdő-, és vadgazdálkodási szempontból sem kívánatos. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 92/A.§ szerint az erdőben quaddal, terep-motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, valamint motorkerékpárral közlekedni tilos.


Autós turizmus

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 3 megyényi működési területén több mint 127 000 ha-nyi védett illetve fokozottan védett természeti terület található. Ezek megközelítése – korunk immár ’természetes’ velejárójaként – gépjárművel történik. A legtöbben busszal illetve személygépkocsival érkeznek a természet fölfedezésére, s túlnyomórészt a járművet csupán a kiszemelt túraútvonal megközelítésére használják.
Számos esetben azonban magát a túrázás élményét is a járművektől elválaszthatatlan tevékenységként élik meg a természetbe látogatók, zavarva és károsítva az élő és élettelen természeti környezetet, szervezeteket. A kibocsátott zaj, a kipufogó gázok és az egyéb kibocsátott/visszahagyott anyagok, a gyepkárosítás, az eróziót gyorsító talajfelszaggatás, valamint a járművekből kidobált szemét jelentős mértékben hozzájárul a természeti környezet leromlásához, az abban jelen lévő élő szervezetek élőhelye, élettere minőségének károsodásához, romlásához.


Kerékpáros turizmus

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság védett természeti területein számtalan lehetőség kínálkozik a kerékpáros turizmus kedvelői számára. Igen kiterjedt, főként a területileg illetékes Erdészetek tulajdonát képező feltáróút-hálózat, illetve a gyalogos turisták számára kijelölt turistautak képezik a kerékpáros természetszeretők részére a közlekedési útvonalakat.
Kiemelten fontos azonban tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy a védett természeti értékek megóvása okán kizárólag a külön az erre a célra kijelölt utak vehetők igénybe kerékpározási célra, az azokról való letérés tilos.


Sziklamászás

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén található természetes sziklaalakzatok mindenképp vonzó és hagyományos turistacélpontok, de az elmúlt években egyre inkább előtérbe került sport-célú hasznosításuk is. Ne felejtsük el, hogy értékes, egyedi élővilágnak is otthont nyújtanak, amely igen sérülékeny és gyakran érzékenyen reagál a legkisebb zavarásra is! Ezért született meg a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szabályozása arról, mely sziklák mászhatóak és melyeknél szükséges korlátozások bevezetése a természet védelmének érdekében. Bízzunk abban, hogy a nagy múltra visszatekintő magyar hegymászás hagyományos értékei - mint a természet szeretete és védelme – a mai napig meghatározóak e sportágban. Ezért reméljük, hogy az ide látogatók betartják a szabályozásban előírtakat.
Mászható sziklák a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén:
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén sziklamászásra kizárólag az arra engedélyt kapott szervezetek, érvényes tagsággal rendelkező tagjai jogosultak.
  • A Köpüs-kő (fokozottan védett) kijelölt visszahajló „Nagy falának” mászása csak november 1. és február 1. között engedélyezett. Itt a táborozás, bivakolás kizárólag az áthajlás alatt történhet.
  • Az Örvény-kő, Fehér-kő (védett) korlátozás nélkül mászható; a sziklánál táborozni tilos.
  • A Hámori Szurdok-szikla (védett) egész évben mászható, azonban az Apokalipszis Fal mászása egész évben tilos.
  • Felsőtárkányi szurdok (védett); Miskolc felől a buszforduló utáni, a menetirány szerinti jobb oldalon lévő sziklaformáció 30m-es szakasza a fal kezdetétől az éles, jobbos kanyar előtti beszögellésig; a sziklamászás mindenkori tárgyév február 1. – július 31. között tilos.
  • Dédesi Kis-vár (fokozottan védett); a mászás mindenkori tárgyév február 1. – július 31. között tilos. A sziklaképződmény mászható részei: Kisfal, Reibung-tábla, Nagyfal, Középső- vagy Tűzfal, a Nőnapi úttól jobbra, a völgy irányába eső falfelületen az 1997-es Magyarország Szikláin c., valamint a 2007-es Magyarország Sziklamászó Kalauzában szereplő kiépített mászóutakon.
  • A Dédesi Kis-váron lévő „Tűzfal” megközelítése természetkímélő módon, a BNPI kapcsolattartásra kijelölt személyével (Bartha Attila terület-felügyelő, tel.: 0630/239-7344) egyeztetve történhet. A hegy oldalain a sziklaerdőben kialakult ösvények használata tilos, a sziklát csak a meglévő, a kék/sárga turistautak kereszteződésétől odavezető egyetlen kijárt útvonalon lehet megközelíteni.
  • Bárány-kő: a mászás mindenkori tárgyév február 1. – június 30. között tilos. Térbeli korlátozás nélkül mászható a teljes sziklafelület.
  • Kis-Csóka-kő (fokozottan védett); a mászás mindenkori tárgyév február 1. – július 31. között tilos.
  • Holló-kő egész évben mászható.
  • Sánc a Hollókővel szemben időbeli korlátozás nélkül, térbeli korlátozással mászható; a mászás előtt egyeztetni kell a BNPI kijelölt kapcsolattartójával.(Urbán László).
A felsorolásban nem jelölt sziklák mászása egész évben és minden körülmények között TILOS!

A természet élvezete közös örömünk, a nemzeti park igazgatóságok alapfeladata a bemutatás, az erdők alapfunkciója a rekreációs funkció is.