Geopark felterjesztési dokumentum

Az UNESCO Globális Geopark címre pályázó geopark neve Bükk-vidék Geopark.

A Bükk-vidék földrajzi egység (középtáj), melynek központja a Bükk hegység a földtani szempontból hozzá tartozó Upponyi-hegységgel valamint a központi részt délen és észak-északnyugaton övező alacsonyabb dombságokkal. Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye érintett 109 településének képviselői szándéknyilatkozat aláírásával kezdeményezték a Bükk-vidék Geopark létrehozását, egyben felkérték a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot, hogy készítse el a felterjesztés szakmai anyagát, elsőként a Magyar Geopark Bizottság, majd az UNESCO Globális Geoparkok Szövetsége (GGN) részére, illetve lássa el a program koordinálását és a kapcsolódó operatív feladatokat.

A tervezett geopark Európában Magyarország északkeleti részén, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. A Bükk-vidék, vagyis a Bükk hegység és az Upponyi-hegység az Észak-magyarországi-középhegységhez tartozik. Ez utóbbi az Északnyugati-Kárpátok legdélkeletibb vonulatának, a Mátraerdőnek magyarországi része. A Bükk hegység kistájcsoportot két dombság arculatú kistájcsoport veszi körül: délen a Bükkalja, észak-északnyugaton a Bükkhát. A Bükk hegységben csak néhány település található, a hegység pereme és a dombvidék azonban sűrűn lakott. A tervezett geopark területén 109 település helyezkedik el.


Felterjesztési dokumentum magyar nyelven itt érhető el.

Application dossier for UNESCO Geoparks.


Geological Summary Bukk Region Geopark


Kapcsolódó

Sámsonháza -  Vár-hegyi és Csűd-hegyi Geológiai Tanösvény

Sámsonháza - Vár-hegyi és Csűd-hegyi Geológiai Tanösvény

2022.09.01. 14:37
Az 1989-ben alapított, jelenleg 7785,2 ha területű Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetben kialakított tanösvény a miocén középső szakaszának földtani formációit mutatja be. A kiindulópont Sámsonháza nyugati határában lévő felhagyott, rekultivált kőbánya udvarán van: itt tanulságosan tárul fel egy sztratovulkáni sorozat, mely andezitláva, tufa- és agglomerátum-rétegek váltakozásából áll (földtani alapszelvény). Innen a Vár-hegyet (tetején az Árpád-kori Fejérkő várának romjai láthatók) nyugat felől megkerülve, bő egy kilométeres séta után érkezünk meg a tulajdonképpeni tanösvény indítótáblájához. A Buda-hegy déli aljában kialakított (majd 2 km hosszú) ösvény 8 állomásából kettő a környék élővilágát mutatja be, a többi a középső-felső miocén földtani és őslénytani képződményeit: a Garábi Slírt, a Sámsonházai Formációt, a Rákosi Mészkőt, a Szilágyi Agyagmárgát és a Tinnyei Formációt.A Sámsonháza környéki 15 millió éves vulkanizmus lávakőzetét jó hasadása, nagy szilárdsága miatt már a középkorban is bányászták. Az andezitet a XIX. századtól útépítésre használták. Az ország első kőbányakatasztere alapján az 1900-as évek elején 200 m3/év andezitet termeltek ki a bányából, melynek mennyisége az 1970-es évek elején (a bánya bezárása előtti időszakban) 2 200-11 800 m3/év között ingadozott.A kőbánya híres geológiai bemutatóhellyé vált, a falában feltáruló, szórt vulkáni törmelékes és lávakőzetek, valamint a rájuk települő sekélytengeri mészkő rétegek látványos rétegződése miatt. A rétegek 20-25 o-os, DK-i irányú dőlésűek.
Az egykori környezet leginkább a jelenlegi is működő Stromboli vulkánéhoz hasonlítható.A bányán belül 6 ismertető tábla részletezi az ősi vulkáni tevékenységet.
Tovább olvasom