Geopark térképek

Az öt állomásos tanösvény a hollókői nagy parkolóból vezet a várhoz, majd onnan az ófaluba.

Jelzéskék TKiinduló pontHór-völgyi Látogatóközpont, CserépfaluÁllomások száma12LeírásA 2024-ben létesült tanösvény Cserépfalu mellett található, indító állomása a Hór-völgy bejáratánál, a Bükki Nemzeti Park szélén van. Itt található a Hór-völgyi Látogatóközpont is, amely parkolóval, mosdóval, étteremmel és kiállítással áll a látogatók rendelkezésére.A Subal-yuk Közép-Európa egyik legrégibb ősemberleletének helye. Itt találták meg a Neander-völgyi ősember hazai nyomait, egy felnőtt nő és egy 3 éves gyermek csontjait. A későbbi ásatások során barlangi medve, oroszlán és hiéna csontmaradványai is előkerültek. A barlang mellett a tanösvény bemutatja a Hór-völgy természeti értékeit, élővilágát, geológiáját, a Bükkalja vulkanizmus során kialakult táját, a falu egykori fás legelőit, a Mész-tetőn található őskori erődítést, az Ördögtorony kaptárkövet és a Hungarikumok között számon tartott Bükkaljai Kőkultúra egyéb érdekességeit.

Az 1989-ben alapított, jelenleg 7785,2 ha területű Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetben kialakított tanösvény a miocén középső szakaszának földtani formációit mutatja be. A kiindulópont Sámsonháza nyugati határában lévő felhagyott, rekultivált kőbánya udvarán van: itt tanulságosan tárul fel egy sztratovulkáni sorozat, mely andezitláva, tufa- és agglomerátum-rétegek váltakozásából áll (földtani alapszelvény). Innen a Vár-hegyet (tetején az Árpád-kori Fejérkő várának romjai láthatók) nyugat felől megkerülve, bő egy kilométeres séta után érkezünk meg a tulajdonképpeni tanösvény indítótáblájához. A Buda-hegy déli aljában kialakított (majd 2 km hosszú) ösvény 8 állomásából kettő a környék élővilágát mutatja be, a többi a középső-felső miocén földtani és őslénytani képződményeit: a Garábi Slírt, a Sámsonházai Formációt, a Rákosi Mészkőt, a Szilágyi Agyagmárgát és a Tinnyei Formációt.A Sámsonháza környéki 15 millió éves vulkanizmus lávakőzetét jó hasadása, nagy szilárdsága miatt már a középkorban is bányászták. Az andezitet a XIX. századtól útépítésre használták. Az ország első kőbányakatasztere alapján az 1900-as évek elején 200 m3/év andezitet termeltek ki a bányából, melynek mennyisége az 1970-es évek elején (a bánya bezárása előtti időszakban) 2 200-11 800 m3/év között ingadozott.A kőbánya híres geológiai bemutatóhellyé vált, a falában feltáruló, szórt vulkáni törmelékes és lávakőzetek, valamint a rájuk települő sekélytengeri mészkő rétegek látványos rétegződése miatt. A rétegek 20-25 o-os, DK-i irányú dőlésűek.
Az egykori környezet leginkább a jelenlegi is működő Stromboli vulkánéhoz hasonlítható.A bányán belül 6 ismertető tábla részletezi az ősi vulkáni tevékenységet.