Összefogás a prügyi gyurgyalag telep renoválásáért 2020.05.14. 11:32

A Taktaközben tevékenykedő természetvédelmi őrszolgálat régi álma valósult meg az elmúlt hetekben, ugyanis végre az egykor szebb napokat is látott prügyi gyurgyalag-telep renoválása. A példás összefogás részletei alább olvashatóak.

A partfal keletkezésének eredete több évtizedes múltra tekint vissza, ennek ellenére pontos információink nincsenek a terület kialakulásának körülményeiről. Valószínűleg a folyamatos homokbányászatnak köszönhetően jött létre a gyurgyalagok fészkeléséhez szükséges függőleges profilú homokfal, melybe a madarak akár 2 méter mélyen is belevájhatják költőüregeiket.

Gyurgyalagok (Fotó: Jakab Sándor)

A gyurgyalag (Merops apiaster) hazánk talán legszínpompásabb madárfaja, ezért megjelenését nehéz is szavakba önteni. Torka aranysárga, testének alsó része kékes, míg fejének teteje és háta vörösesbarna színekben pompázik, de a fiatal madarak tollazata kevésbé élénk árnyalatúak. Csőre enyhén hajlott, melynek segítségével a levegőben kapja el a jellemzően darazsakból, lepkékből és más repülő rovarfajokból álló táplálékát. Érdekesség, hogy bár a házi méh a táplálékbázisának csak egy kis részét képezi, ennek ellenére népi neve, a méhészmadár is hártyásszárnyúakból álló táplálékára utal. Sőt, tudományos nevében az apiaster fajnév, illetve angol elnevezése, a ’bee-eater’ is méh evőt jelent. A fullánkos rovarok elfogyasztása nem egyszerű feladat, azonban a gyurgyalagoknak erre is megvan a speciális technikájuk. A zsákmányuk elfogása után ugyanis valamilyen kemény felületnek, általában egy ágnak csapkodják, dörzsölik az áldozataik potrohát, így megszabadulva a nemkívánatos részektől.

Gyülekező gyurgyalagok (Fotó: Jakab Sándor)

A gyurgyalag Európa déli vidékein általánosan elterjedt madárfaj, de az északabbi területeken, pl. Belgiumban, Dániában és Anglia déli részén is megtaláljuk összefüggő fészkelő-területeit. Kisebb elszigetelt költőállománya alakult ki Dél-Afrikában is.

Vonuló madárfaj, mely augusztus-szeptember táján indul Kelet- és Dél-Afrikában lévő telelőterületeire. Költőterületeire, a jól bevált folyók menti lösz- és homokpartfalakhoz szakadópartokhoz, rendszerint április végén, május elején érkezik vissza.

Gyurgyalag-költőüregek (Fotó: Soós Gábor)

A prügyi gyurgyalagtelep is egy ilyen évtizedek óta működő fészkelőhelye ezeknek a madaraknak, azonban a partfal állapotának folyamatos romlása miatt mára már csak kisszámban tudnak a területen költeni. A 2019-es állományfelmérés szerint mindössze 30 páros populációnak biztosított otthont ez az egykori homokbánya.

Nem volt ez ám mindig így. Ugyan komolyabb állományfelmérések csupán 2003-tól történtek a telepet érintően, de ebben az évben még 97 pár gyurgyalag és 70 pár partifecske (Riparia riparia) talált itt költésre alkalmas partfalat. A telep már ekkor is Magyarország egyik legnépesebb gyurgyalag-élőhelyének számított, a rekord viszont a 2011-es állományfelmérés során becsült 160 pár gyurgyalag volt. A kiemelkedően magas szám a 2010-es árvízi védekezésnek volt köszönhető, ugyanis az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban ÉMVIZIG) innen termelte ki a gátak megerősítéséhez szükséges homokot, aminek következtében helyenként 10 méter magas partfal állt a madarak rendelkezésére.

Azóta sajnos nem történt jelentősebb beavatkozás a gyurgyalagok élőhelyének megőrzése érdekében és ennek következtében a homokfal állapota folyamatosan romlott. Csupán a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoport tagjainak áldozatos, kétkezi munkájával lehetett fenntartani az utóbbi években helyenként már csupán fél-egy méter magasságú partfalat. Ehhez némi pozitív hatással járult hozzá az illegális homokbányászat, szebben fogalmazva az extenzív bányaművelés is.

A kép jobb oldalán a partfal munkálatok előtti állapota látható (Fotó: Soós Gábor)

Az idei évben viszont, köszönhetően az ÉMVIZIG, valamint a szomszédos földterület-tulajdonos hozzájárulásának, megvalósulhatott végre a homokfal teljes szélességének és felső 1/3-ad részének kotrása, ami az elmúlt évek állapotaihoz képest hatalmas eredménynek tekinthető.

A kotrás utáni állapotról készült képek magukért beszélnek. 168 m hosszú, helyenként 3 méter magas függőleges partfal került kialakításra, mely nem jöhetett volna létre a földmunkákat végző Ivanics Tamás önzetlen munkája nélkül.

Zajlik a munka (Fotó: Soós Gábor)

Panorámakép a frissen renovált gyurgyalag telepről (Fotó: Soós Gábor)

A gyurgyalag telep egyes szakaszai (Fotók: Soós Gábor)

A gyurgyalag fokozottan védett madárfaj, természetvédelmi értéke 100.000 Ft. A fajt számos veszély fenyegeti, köztük élőhelyeik fokozódó megszűnése, de megemlíthetjük a vonulás során őket is érintő illegális vadászatot, vagy a gyurgyalagok által „megkárosított” méhészek rosszindulatú reakcióit is.

Védelmük érdekében azonban számos lehetőségünk adódik, így például a fent említett módon az élőhelyeik fejlesztése, kialakítása. A gyurgyalagok sokszor már egy-egy nagyobb homokbuckába is képesek beleköltözni, azonban ha ismerünk aktív gyurgyalagtelepeket és segíteni szeretnénk ezeknek a színpompás madaraknak, nincs másra szükségünk, mint néhány lapátra és lelkes kézre. Ha évente felfrissítjük az otthonukat jelentő partfalakat, akkor nagyban hozzájárulunk az egyes populációk fennmaradásához.

Ezúton is köszönjük az ÉMVIZIG-nek és Somos László földtulajdonosnak a munkálatok elvégezéséhez való hozzájárulását, illetve Ivanics Tamás gazdálkodónak az élőhely renoválásában végzett lelkiismeretes munkáját.

Gyurgyalag zsákmányával (Fotó: Soós Gergő)

Soós Gábor
természetvédelmi területfelügyelő

Kapcsolódó

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:44

Austausch in einen anderen Nationalpark

[07.06.2022-12.06.2022]

Durch die Freiwilligen vor uns inspiriert, wollten auch wir einen Austausch mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark machen. Somit sind wir am Dienstag, den 7. Juni nach Kunpeszér gefahren, ein Ort mit ca. 700 Einwohnern. Wir wurden von den Freiwilligen Lara und Jakob und ihrem Ansprechpartner Csaba abgeholt und mit dem Jeep zum fünf Kilometer entfernten Forsthaus gefahren. Dieses liegt mitten im Wald und dient als Unterkunft, Treffpunkt, um den Arbeitstag zu beginnen und Arbeitsplatz für Aufgaben am Computer. Am nächsten Tag zeigten uns Lara und Jakob die Umgebung und Orte, an denen sie bisher gearbeitet hatten. Im Allgemeinen ist die Region sehr flach und an vielen Stellen auch deutlich trockener als im Bükk. Großflächige Wälder gibt es kaum, die Landschaft ist vorrangig von Graslandschaften geprägt. Diese sind Teil der UNESCO Biosphärenreservate und beinhalten eine große Diversität an Fauna und Flora. Am Nachmittag hat Csaba uns dann noch ihm persönlich wichtige Orte im Nationalpark gezeigt und verschiedene Aspekte des Ökosystems erklärt. Der Kiskunság Nationalpark befasst sich weniger mit Tourismus und deutlich mehr mit dem Erhalt der Diversität. An den nächsten zwei Tagen waren wir unter anderem noch in Kecskemét, haben einen Ort für verletzte Schlangen besucht und haben uns ein Adlernest angesehen. Zwischendurch hat es in Strömen geregnet, weshalb wir drinnen Karten spielten.

Tovább olvasom
2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57

Baumstudie

[28.07.2022]

Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen.

Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird.

Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt.

Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht.

Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.

Tovább olvasom