Folytatjuk a szalakóták életét bemutató élő közvetítést! 2020.05.13. 12:22

2020-ban is nyomon követhetjük „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” (LIFE13/NAT/HU/000081) című fajvédelmi programunk keretén belül hazánk egyik legszínpompásabb madarának, a szalakótának (Coracias garrulus) az életét.

A szalakóta csóka nagyságú, kék és gesztenyebarna színben pompázó, a füves pusztai élőhelyeket kedvelő ragadozó életmódot folytató madárfaj. Természetes módon harkályfélék, elsősorban zöld küllő (Picus viridis) és fekete harkály (Dryocopus martius) által vájt faodvakban költ, csakhogy az idős, odvasodó faegyedek egyre ritkábban állnak rendelkezésükre. A fogyatkozó fészkelőhelyek pótlására azonban rendkívül jól beváltak az ún. „D” típusú odúk, melyek kihelyezésének köszönhetően mára már erős, egyre növekvő állománya jött létre a szalakótáknak hazánkban. A faj fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500.000 Ft.

A szalakóta (Fotó: Jakab Sándor)

Szalakótafiókák az odúban (Fotó: Soós Gábor)

A Szalakóta LIFE+ pályázat új távlatokat nyitott a szalakóta odúk „kihasználásában”, és így a faj költés- és táplálkozásbiológiájának mélyrehatóbb megismerése céljából megkezdtük egy bekamerázott odú élő közvetítését. A 2018-ban indult adás sok izgalmas és drámai pillanatot nyújtott a nézők számára, hiszen gondoljunk csak arra, hogy milyen érdekes volt a madarak megjelenése, tojásrakása, megtudtuk, hogy az egyes párok elfoglalják egymás odúit, de még kipakolják egymás tojásait is vagy éppen milyen hasznos információhoz jutottunk a fészket kifosztó nyest megjelenése kapcsán, ami rávilágított a természet rendjét képező veszélyforrások egyikére is.

Nyest kifosztja az odút (Fotó: BNPI)

A 2019-es közvetítés technikai okok miatt sajnos kevéssé lett sikeres, hiszen egy már rendkívül kései fészekaljat rejtő odú elé helyeztük ki a külső kamerát, amit szerencsére elfogadott a szalakóta pár, azonban ismeretlen okok miatt pár nap után a szülők abbahagyták az etetést és a fiókák elpusztultak. Így a tavalyi közvetítés sajnos igencsak kérészéletűnek bizonyult.

Az idei évben a kamera rendszer a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet egyik jól bevált, évek óta szalakótáknak otthont adó odújához lett kihelyezve 2020. május 4-én. Az eseményeket a kezdetektől nyomon követők láthatták, hogy egy seregély pár foglalta el az odút, ahol a tojó 4 tojást rakott. Május 10-én viszont megérkeztek az odú „jogos tulajdonosai”, akik hozzá is láttak az önkéntes házfoglalók kilakoltatásához. Ezek a jelenetsorok rendkívül izgalmas perceket nyújtott és bár meg kell hagyni, hogy a seregélynek nem sok esélye volt, azért derekasan küzdött a maradásáért. A csetepatét követően a külső kamera felvételein látható volt, hogy a seregély még tett néhány gyenge próbálkozást az odú visszafoglalására, de aztán jobbnak látták odébb állni. Este ismét bemerészkedtek az odúba, azonban csupán az üres fészek fogadta őket. A belső kamera felvételein látszott, hogy a kilakoltatást követően a szalakóta elfogyasztotta, illetve kihordta a seregély tojásokat az odúból. Ha esetleg lemaradtak ezekről a jelenetekről, akkor az alábbi videókon nézhetik vissza a szalakóták belépőjét.


Reméljük, hogy még sok érdekes és izgalmas jelenetet láthatunk a szalakóták életéből. Egyelőre még ismét a seregélyeket láthatjuk a felvételeken, de a szalakóták is a közelben vannak. Bízunk benne, hogy sikeres költést követhetünk nyomon, és újabb információkat szerezhetünk a fajról.

A közvetítés a Filmdzsungel Kft. jóvoltából valósul meg egy youtube csatornán keresztül. A közvetítés a cég honlapján is nyomon követhető, ahol a nézők kommentálhatják is az eseményeket. A felvételeket egy, az odú elé kihelyezett külső és egy, az odúba rakott belső kamera is közvetíti, melyek közt nézetet váltani a kép jobb alsó sarkában lévő mappaszerű, oda-vissza nyíllal jelölt ikonnal lehet.

Reményeink szerint a szalakóták költése teljes folyamatában, a tojásrakástól a kirepülésig nyomon követhető lesz, és természetesen rendszeresen tájékoztatjuk majd a nézőket a jelentősebb eseményekről.

A szalakóták megjelenése és a seregélyek kilakoltatása

Kapcsolódó

2022/1. - 2. Welcome to Eger

2022/1. - 2. Welcome to Eger

2022.08.23. 15:22
Willkommen in Eger [13.03.2022-19.03.2022]Wir sind beide am Sonntag den 13.03 angekommen. Da der 15.03 der ungarische Nationalfeiertag ist, war auch der Montag frei. Glücklicherweise hatten sich Kornelia und Balazs bereits Gedanken um die Gestaltung der beiden Tage gemacht und zeigten uns Eger und die Umgebung. Am Montag waren wir in Cserépfalu wandern und besichtigten die Suba-lyuk höhle, den Felhagyott kőfejtő Aufschluss und den Odor Castleruin Ausblick. Nach der Anstrengung gingen wir gemeinsam in einem Restaurant in einem Nachbarort essen.Dienstag, der 14.03 sind wir in die Innenstadt von Eger gefahren. Angefangen bei der Eszterházy Universität gab uns Kornelia eine Stadtführung und wir liefen unter anderem am Minarett vorbei, hoch zur Burg. Wir sahen uns den Heldensaal an und im gotischen Bischofspalast die Ausstellung über die Besetzung von Eger. Anschließend war es kurz vor vier, eine wichtige Uhrzeit für Eger. Um 15.52Uhr wird jeden Tag ein Schuss aus einer antiken Waffe abgefeuert, um an die Besetzung von 1552 zu erinnern.Am Mittwoch (15.03) war unser erster richtiger Arbeitstag, an dem wir erst allen vorgestellt wurden und uns anschließend begannen genauer mit dem Nationalpark zu beschäftigen. Am nächsten Tag ging es dann auch direkt in die Natur bei Bükkzsérc, um Pinienbäume (Pinus pinea) von einer Grasfläche zu entfernen. Diese beinhaltet eine wichtige und geschützte Flora und Fauna die durch die invasiven Bäume gefährdet wird. Samstags beteiligten wir uns an einer Müllsammelaktion in Andornaktálya.
Tovább olvasom
2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom