Ezekben a hetekben repül a nagy szikibagoly lepke 2023.10.16. 11:35

A nagytestű, impozáns megjelenésű éjjeli lepkefaj, a nagy szikibagoly lepke (Gortyna borelii lunata) szeptember végén, október elején rajzik, melynek során a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegység természetvédelmi őrei lámpás kereséssel és fénycsapda alkalmazásával monitorozzák a sziki magaskórósokhoz kötődő lepkefajt.

A lepke hernyójának kizárólagos hazai tápnövénye, a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) is ezeknek az élőhelyeknek a karakterfaja.


A faj fejlődésmenete rendkívül érdekes: Az ősszel rajzó imágók nőstényei a párzást követően erős kitinképződményük és tojócsövük segítségével egyszikű növényfajok hajtástengelyébe rakják petéiket és ezt követően így is telelnek át. Április-május fordulóján a frissen kikelt lárvák felkeresik a zsenge kocsord hajtásokat és kezdetben ezeken táplálkoznak, majd azok szárának belsejét fogyasztják egészen július közepéig. Ezt követően vándorolnak le a növények gyökérzónájába, ahol azok gyökereit rágják (lenti képünkön). Táplálkozásuknak látható jele és egyben a nagy szikibagoly lepke lárvák jelenlétének csalhatatlan bizonyítéka a kocsordok tövében fellelhető gyakran talajjal kevert sárgás-fehéres rágásnyom, amely a hernyók ürüléke, amit egy függőleges járaton keresztül juttat a talaj felszínére.

A lárvák négy lárvastádiumot követően augusztus végén, szeptember elején bebábozódnak és egy hónap leforgása után a körforgás véget ér, elérkezik a jelen időszak, amikor is megindul a lepke rajzása majd a ciklus újra kezdetét veszi.

A faj védelmének kulcsa élőhelyeinek megóvása és az azokon végzett megfelelő természetvédelmi kezelés biztosítása. Ennek érdekében a természetvédelmi szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik a sziki kocsordos élőhelyeket és minden esetben egyeztetnek a gazdálkodókkal a megfelelő kezelés biztosításáról, így például legeltetni ezeken az élőhelyeken nem lehet, a kocsordos foltok kaszálása pedig kizárólag július 15. után megengedett, miután a lárvák már a tápnövények gyökérzónájában rágnak. A legeltetés azért nem lehetséges, mivel a kocsordot a legelő állatok lelegelik, ezzel együtt a kikelt lárvákat is elfogyasztanák.


Ezen intézkedések betartatása mellett a szakemberek minden évben monitorozzák a lepke hernyójának jelenlétét a rágásnyomok alapján, a rajzás idején pedig zseblámpás kereséssel vagy különböző fénycsapdák segítségével keresik az imágókat.

A nagy szikibagoly fokozottan védett lepkefaj, természetvédelmi értéke 250.000 Ft, tápnövénye, a sziki kocsordé pedig 5.000 Ft.

Sziki kocsord Fotó: Soós Gábor

Zseblámpás keresés során előkerült nagy szikibagoly lepke

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom