Így ünnepeltük meg az Erdők Világnapját 2019.03.26. 10:41

Az Erdők Nemzetközi Világnapja, amit az ENSZ Közgyűlése indított útjára 2013-ban, minden év március 21-re, a tavaszi napéjegyenlőség napjára esik.

Az erdők a Föld legkomplexebb szárazföldi élőhelyei, a szárazföldi növény és állatfajok 80%-nak nyújtanak életteret. Az erdő a Föld tüdeje, szén-dioxidot köt meg és oxigént termel, emellett a víz körforgásának egyik mozgatórugója, amellyel a klímaváltozás, a szárazodás ellen munkálkodik. Mindemellett kellemes környezetet biztosít a kirándulóknak, tüzifát ad a melegedéshez és fát eszközeinkhez.

Az ember azonban nem becsüli eléggé ezeket az értékeket és mindinkább pusztítja azokat, hogy számára más, „hasznosabb” tevékenységeket folytasson, az egykor erdősült területeken. Számokban ez annyit tesz, hogy naponta kb. egy focipályányi erdő tűnik el, s vele együtt több száz erdei növény és állatfaj.

Ezen negatív folyamatok ellen és az erdők védelmére való figyelemfelhívás céljából ünnepeljük világszerte az Erdők Nemzetközi Világnapját, amit az ENSZ Közgyűlése indított útjára 2013-ban. A jeles nap minden év március 21-re, a tavaszi napéjegyenlőség napjára esik. Ezen a napon számos szervezet hívja fel a figyelmet az erdők fontosságára, védelmük jelentőségére és ünnepli valamilyen formában az erdőket.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységének munkatársai azt gondoljuk, hogy ezen a jeles napon az erdőkről történő megemlékezés hozzánk leginkább méltó módja, ha facsemetéket ültetünk, majd azokat ápoljuk. Mind a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben, mind a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben kocsányos tölgy (Quercus robur), magas kőris (Fraxinus excelsior) és szürke nyár (Popolus canescens) csemetéket ültettünk. Kesznyétenben a Kesznyéteni-Nagy-legelőn alakítottunk ki két kisebb facsoportot. Az egyiket egy itató, delelő hely mellett, a másikat pedig egy jószágállás közelében, a Mezőségben pedig az Angyalos nevű területrészen, egy szántóföld és egy gyepterület között húzódó csatorna mentén alakítottunk ki egy fasort.

A pusztai élőhelyeken, így a területeket jellemző szikes gyepek közelében mára már csekély mennyiségben maradtak magányosan álló fák, kisebb-nagyobb facsoportok és a csatornákat, utakat, gyepeket, szántókat szegélyező fasorok. Ezzel a kezdeményezéssel ezeket a fás élőhelyeket szeretnénk bővíteni, így elhatároztuk, hogy hagyománnyá tesszük, amit az idén elkezdtünk. Így minden évben az Erdők Világnapján fákat fogunk ültetni a Dél-Borsodi Tájegység területén és reméljük, hogy egyszer majd gulya delel alatta, fészket épít rá a parlagi sas (Aquila heliaca), vagy kitehet rá a következő generáció egy-egy szalakóta (Coracias garrulus) odút.

A Dél-Borsodi Tájegységben található erdők nagyrészt ligeterdők, illetve telepített erdők. Kiemelkedő értéket jelentenek a Tisza és a Sajó menti puhafás ligeterdők, melyek olyan természeti értékeknek nyújtanak otthont, mint a fokozottan védett réti sas (Haliaeetus albicilla) vagy a fekete gólya (Ciconia nigra). A Tájegységre ugyancsak jellemzőek a keményfa ligeterdők, melyek nagy része mesterséges eredetű, azonban jelentős természetvédelmi értéket képviselnek. A zömében nemesnyarakból álló telepített erdők is rejthetnek természeti értékeket, így például gyepszintjükben megtalálhatjuk a kardos- és fehér madársisakot (Cephalanthera longifolium, C. damasonium), míg a lombok közt a barna kánya (Milvus migrans) költ a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben.

Hivatásunk, a természetvédelem során az erdők védelmével nap, mint nap foglalkozunk. Kezdeményezésünkkel azonban mi is szeretnénk a társadalom, elsősorban az ifjabb generációk figyelmét felhívni az erdők védelmére és bíztatni őket, hogy ők is ültessenek évente akár csak egy-egy fát, az erdők védelme érdekében.

Soós Gábor, Természetvédelmi Területfelügyelő