Hol vannak a darvaink? 2025.10.03. 11:10

Az elmúlt évtizedekben hozzászokhattunk, hogy az ősz egyet jelent a nagy daru (Grus grus) csapatok felbukkanásával. Ilyenkor a madarak napközben a tarlókon, szántókon és gyepeken táplálkoznak, az éjszakákat pedig a szikes tavak, mocsarak vagy éppen leeresztett halastavak medreiben töltik. Ezekre az éjszakázóhelyekre történő, kétségkívül hihetetlenül hangulatos és látványos behúzásuk élménye jelenti az emberek számára a nagybetűs „Daruvonulást”.

Az őszi vonulás csúcsán, a híres hortobágyi éjszakázóhelyeken, ez egyidejűleg akár 200 ezer madarat is jelenthet, ugyanekkor nálunk, a jóval kisebb kiterjedésű Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben is eléri ez a szám a 15-20 ezer egyedet.

Viszont, hogy ez megtörténhessen, ahhoz elengedhetetlen néhány, közel sem jelentéktelennek nevezhető apróság, mint például az, hogy egyáltalán legyenek darvak, legyen számukra táplálék, megfelelő nyugalom és – természetesen – éjszakázásukra alkalmas vizes élőhely. Az idei évben sajnos ez utóbbi erősen hiányzik, hiszen az aszály nemcsak a mezőgazdaságot és a mi életünket keserítette meg, hanem az állatok, növények számára is hatalmas próbatételt jelentett. Emiatt a darvak „szokásos” borsodi-mezőségi szikes tavacskája is teljesen kiszáradt, ezáltal nem nyújt nekik éjszakai menedéket.

Sőt, a jogszabályokra (meg talán az alapvető emberi jóérzésre is) fittyet hányó egyén vagy egyének terepjáróval, illetve quaddal bementek a védett területen található kiszáradt, most már gumiabroncs nyomokkal „díszített” tómederbe. Így jelenleg mindössze egyetlen, kis kiterjedésű mocsárban éjszakáznak darvak a Borsodi-Mezőségen, és az ilyenkor szokásos 3-6 ezer példány helyett most mindössze 500-600 madár figyelhető meg. Ha hamarosan nem jön jelentősebb csapadék, akkor ez a kis terület is kiszárad, és a megszokottnál hamarabb továbbállnak a madarak.

Vigyázzunk a minket körülvevő természetre, egyéni érdekeinkért, szórakozásunkért (például egy „terepen való csapatásért” vagy egy számunkra szép fotóért) ne veszélyeztessük annak épségét!

Akár kicsiben (mint a mezőségi darvak esetében), akár nagyobb méretekben gondolkozunk, érdemes megfontolnuk a napokban elhunyt dr. Jane Goodall (1934-2025) szavait: „Fogyasztói és mindent eldobó társadalmunknak végre fel kell ismernie, hogy semmi nem határtalan. Hiszen ez az egy, gyönyörű bolygónk van, és meg kell őriznünk saját magunk, a gyermekeink és az összes jövő generáció számára. A természet sokszínűsége és a sértetlen ökoszisztémák minden élőlény számra – mi is idetartozunk – nem a luxust jelentik, hanem nélkülözhetetlen a túléléshez.”

Fotók: Kozma Attila

Kapcsolódó

2022/1. - 5. Ipolytarnóc: our stay in the wilderness

2022/1. - 5. Ipolytarnóc: our stay in the wilderness

2022.08.23. 15:40
Ipolytarnoc; Unser Aufenthalt im Nirgendwo[26.5.2022- 5.6.2022.; 28.6.2022.-7.7.2022]Während unseres Freiwilligendienstes wohnten wir insgesamt einen Monat in Ipolytarnóc, einmal Anfang Juni und einmal Anfang Juli. Das Visitorcenter gehört nicht direkt zum Bükk Nationalpark wird aber vom Direktorat mitverwaltet. Wir wohnten in einem der Gästehäuser am Waldrand und hatten immer mal wieder pelzigen Besuch durch den dort lebenden Kater. Unsere Arbeit war etwas anders als im Direktorat, wir saßen nicht im Büro sondern waren meist draußen unterwegs. Bevor wir nach Ipolytarnóc fuhren gab uns Balázs Excel Tabellen über verschiedene Wanderpfade rund um Ipolytarnóc. Unsere Aufgabe war die Pfade abzulaufen, die Infotafeln mit einem GPS-Gerät zu markieren und alles mit Fotos festzuhalten. Anschließend trugen wir alle Auffälligkeiten in den Tabellen zusammen. Eine weitere unserer Aufgaben war etwas sehr besonderes, Ipolytarnóc ist für seine Fülle und Qualität an Fossilien bekannt und noch ist längst nicht alles freigelegt. Wir durften die Ausgrabungen weiterführen und uns selbst als Archäologen versuchen. Die Arbeit machte viel Spaß aber natürlich war auch die Umgebung traumhaft schön. Unsere Unterkunft befand sich mitten im Wald, was wir durch kleine Ausflüge und Spaziergänge nutzen Während unseres zweiten Aufenthaltes fand die Reevaluation statt, mehr dazu können sie im Blogeintrag „Hoher Besuch in Ungarn“ lesen.
Tovább olvasom