Pécs-kői bazaltkúp, Salgótarján

4
Pécs-kő
Pécs-kő
Pécs-kő
Pécs-kő

Látogatható

Helyi jelentőségű védett természeti terület

Megközelítése

Salgótarjántól keletre, kb. 1,5 km-re emelkedik az 542 m magas Pécs-kő. A sziklát a Salgótarján – Somlyó-bányatelep – Pécskő-nyereg útvonalon célszerű felkeresni. A Pécs-kő nyeregtől kb. 20 perces sétával juthatunk jelzett úton (sárga sáv) a Pécs-kő csúcsához.

Keletkezése, felszínalaktani jellemzők

A Pécs-kő vulkáni kúpját a pliocén korban (2-3 millió éve) két szakaszú vulkáni működés hozta létre. Az első törmelékszórás volt, ebből épült a kúp főtömege. Anyaga szürke színű, különböző méretű kilövellt bombákból, lávafoszlányokból, salakos bazalttufából, agglomerátumokból áll. A második szakaszban hasadékok mentén ezt lávabazalt törte át. Az egyik hasadékkitöltés a jelenlegi csúcsnál magasabbra emelkedett, amit érdekes alakja miatt Hurka-Pécskőnek neveztek.
A fekete színű, tömött szövetű, jól hasadó bazaltot a kőbányászat lerobbantotta és kitermelte. Az 1930-as évek előtt öt nagyobb bánya is működött a területen, melynek során „utcakő”-nek való bazaltot termeltek ki. Ekkor készült a szirtre vezető, sziklába vájt lépcsősor. Irodalmi adatok szerint drótkötélpályás kőbánya is volt a Pécs-kő DK-i oldalán és oszlopos bazaltot is bányásztak. Földtani szempontból tanulságos feltárást mutat az ún. Kis-Pécskő. A bányászat során itt nem tártak fel bazaltáttörést, ami azt jelenti, hogy a Kis-Pécskő a nagy csúcs oldalkrátere, tehát annak magmakamrájából kapta lávaanyagát.
Már az őskorban megtelepedett itt az ember. A sziklacsúcs környékén 1960-ban végzett ásatások péceli és bronzkori kultúrához tartozó leletanyagot találtak. Pécs-kő várának történetéről okleveles említés nem maradt fenn. Romját elsőként egy 1802-ben készült térkép jelöli. Egy 1906-os várjegyzék az elpusztult erősségek közé sorolja. A helyi hagyomány úgy tartotta és ez ma is elevenen él, hogy a sziklatetőn egykor rablóvár állt. Bár a bazaltbányászat a Pécs-kőt részben átalakította, egy 1999-ben végzett régészeti kutatás keretében mészhabarcsos falazatrészeket és sziklába vésett falhelyeket, lépcsőket írtak le. A szikla északi oldalán található kisméretűüregek eredete sem tisztázott, vagy természetes zárványkimállások vagy kaptárkő-jellegű fülkék.

Növényzet

A bazaltsziklán kialakult jellegzetes növénytársulás fajai közül kiemelendők az alábbiak. A bazaltsziklán az északi fodorka (Asplenium septentrionale), a telepített fenyvesekben a szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana) egyedei is előfordulnak. A kora tavaszi bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides) meglehetősen elszigetelt populációi találhatók itt. Sziklai cserjésekben a védett pannon madárbirs (Cotoneaster matrensis) töveivel találkozhatunk. A cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben kiterjedt állományban van jelen a kisvirágú pimpó (Potentilla micrantha), amely a területen reliktum jellegű fajnak tekinthető. A környéken a Pécs-kő és a Salgó bazaltkúpjairól ismert a Waldstein-pimpó (Waldsteinia geoides). A bazaltsziklán a sárga kövirózsa (Jovibarba hirta) is megtelepedett. A meglehetősen ritka, 2 m-es nagyságot csak nagyon ritkán elérő, cseres-kocsánytalan tölgyesekben előforduló mogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata) is látható. A törmeléklejtőkőn a magas csukóka (Scutellaria altissima) is jelen van. Meglehetősen elszigetelt populációkkal képviselteti magát az ujjas keltike (Corydalis solida). A bazalttufán százas nagyságrendben fejlődik a sziklai ternye (Aurinia saxatilis). A sziklagyepekben és sziklai cserjésekben a tarka nőszirom (Iris variegata) is jelen van.


Kapcsolódó

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

2023.04.19. 14:15
MareiAn einem Samstagmorgen, dem 22. Oktober 2022, ging es früh los, um an einer ganz besonderen Wanderung teilnehmen zu können. Mit etwa dreißig Personen machten wir uns von Répáshuta zu Fuß auf den Weg zum sogenannten „Virgin-Forest“. Das bedeutet konkret, dass dieser Wald beziehungsweise ein bestimmtes Waldgebiet seit einer Zeitspanne von mehreren hundert Jahren nicht von Menschen berührt wurde. Dieses „nicht-Berühren“ ist natürlich nicht wortwörtlich zu nehmen, sondern meint, dass seit besagter Zeitspanne kein Mensch in das Wachstum und die Entwicklung dieses Waldgebietes eingegriffen hat. Die besondere Bedeutung eines Virgin-Forests liegt nicht nur in der Unberührtheit, sondern auch in der damit einhergehenden hohen Biodiversität. Nicht nur die Pflanzen selbst sind teilweise stark geschützt und selten, sie bieten auch Lebensraum für viele seltene tierische Spezies. Daher darf der Virgin-Forest im Bükk-Nationalpark nur auf speziellen Touren betreten werden, die von Ranger:innen geleitet werden, und ist zudem mit Schildern ausgewiesen sowie eingezäunt.Begleitet haben uns auf dieser Wanderung auch zwei weitere UNESCO-Naturfreiwillige aus dem Kiskunság Nationalpark, die dabei nicht nur den Virgin-Forest, sondern auch die Waldgebiete von Répáshuta, Nagyvisnyó und Felsőtárkány kennenlernen konnten. Besonders eindrucksvoll waren Karstformationen wie die Dolinen und der unterschiedlich geschichtete, für den Bükk charakteristische Kalkstein, auf die uns der Ranger Attila Bartha hinwies. Anschließend ging es für uns noch auf die sogenannte „Jüdische Wiese“. Diese erhielt ihren Namen durch ihren früheren jüdischen Besitzer und die ursprüngliche Nutzung als Marktplatz, auf dem vor allem viele jüdische Personen ihre Produkte angeboten haben. Heute ist diese Wiese ein strenges Naturschutzgebiet, das Besucher:innen auf eigene Faust betreten dürfen. Nach mehreren Stunden spannender Wanderung überraschte uns der Regen glücklicherweise erst auf den letzten Metern.
Tovább olvasom