Pécs-kői bazaltkúp, Salgótarján

4
Pécs-kő
Pécs-kő
Pécs-kő
Pécs-kő

Látogatható

Helyi jelentőségű védett természeti terület

Megközelítése

Salgótarjántól keletre, kb. 1,5 km-re emelkedik az 542 m magas Pécs-kő. A sziklát a Salgótarján – Somlyó-bányatelep – Pécskő-nyereg útvonalon célszerű felkeresni. A Pécs-kő nyeregtől kb. 20 perces sétával juthatunk jelzett úton (sárga sáv) a Pécs-kő csúcsához.

Keletkezése, felszínalaktani jellemzők

A Pécs-kő vulkáni kúpját a pliocén korban (2-3 millió éve) két szakaszú vulkáni működés hozta létre. Az első törmelékszórás volt, ebből épült a kúp főtömege. Anyaga szürke színű, különböző méretű kilövellt bombákból, lávafoszlányokból, salakos bazalttufából, agglomerátumokból áll. A második szakaszban hasadékok mentén ezt lávabazalt törte át. Az egyik hasadékkitöltés a jelenlegi csúcsnál magasabbra emelkedett, amit érdekes alakja miatt Hurka-Pécskőnek neveztek.
A fekete színű, tömött szövetű, jól hasadó bazaltot a kőbányászat lerobbantotta és kitermelte. Az 1930-as évek előtt öt nagyobb bánya is működött a területen, melynek során „utcakő”-nek való bazaltot termeltek ki. Ekkor készült a szirtre vezető, sziklába vájt lépcsősor. Irodalmi adatok szerint drótkötélpályás kőbánya is volt a Pécs-kő DK-i oldalán és oszlopos bazaltot is bányásztak. Földtani szempontból tanulságos feltárást mutat az ún. Kis-Pécskő. A bányászat során itt nem tártak fel bazaltáttörést, ami azt jelenti, hogy a Kis-Pécskő a nagy csúcs oldalkrátere, tehát annak magmakamrájából kapta lávaanyagát.
Már az őskorban megtelepedett itt az ember. A sziklacsúcs környékén 1960-ban végzett ásatások péceli és bronzkori kultúrához tartozó leletanyagot találtak. Pécs-kő várának történetéről okleveles említés nem maradt fenn. Romját elsőként egy 1802-ben készült térkép jelöli. Egy 1906-os várjegyzék az elpusztult erősségek közé sorolja. A helyi hagyomány úgy tartotta és ez ma is elevenen él, hogy a sziklatetőn egykor rablóvár állt. Bár a bazaltbányászat a Pécs-kőt részben átalakította, egy 1999-ben végzett régészeti kutatás keretében mészhabarcsos falazatrészeket és sziklába vésett falhelyeket, lépcsőket írtak le. A szikla északi oldalán található kisméretűüregek eredete sem tisztázott, vagy természetes zárványkimállások vagy kaptárkő-jellegű fülkék.

Növényzet

A bazaltsziklán kialakult jellegzetes növénytársulás fajai közül kiemelendők az alábbiak. A bazaltsziklán az északi fodorka (Asplenium septentrionale), a telepített fenyvesekben a szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana) egyedei is előfordulnak. A kora tavaszi bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides) meglehetősen elszigetelt populációi találhatók itt. Sziklai cserjésekben a védett pannon madárbirs (Cotoneaster matrensis) töveivel találkozhatunk. A cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben kiterjedt állományban van jelen a kisvirágú pimpó (Potentilla micrantha), amely a területen reliktum jellegű fajnak tekinthető. A környéken a Pécs-kő és a Salgó bazaltkúpjairól ismert a Waldstein-pimpó (Waldsteinia geoides). A bazaltsziklán a sárga kövirózsa (Jovibarba hirta) is megtelepedett. A meglehetősen ritka, 2 m-es nagyságot csak nagyon ritkán elérő, cseres-kocsánytalan tölgyesekben előforduló mogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata) is látható. A törmeléklejtőkőn a magas csukóka (Scutellaria altissima) is jelen van. Meglehetősen elszigetelt populációkkal képviselteti magát az ujjas keltike (Corydalis solida). A bazalttufán százas nagyságrendben fejlődik a sziklai ternye (Aurinia saxatilis). A sziklagyepekben és sziklai cserjésekben a tarka nőszirom (Iris variegata) is jelen van.


Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom