Pécs-kői bazaltkúp, Salgótarján

4
Pécs-kő
Pécs-kő
Pécs-kő
Pécs-kő

Látogatható

Helyi jelentőségű védett természeti terület

Megközelítése

Salgótarjántól keletre, kb. 1,5 km-re emelkedik az 542 m magas Pécs-kő. A sziklát a Salgótarján – Somlyó-bányatelep – Pécskő-nyereg útvonalon célszerű felkeresni. A Pécs-kő nyeregtől kb. 20 perces sétával juthatunk jelzett úton (sárga sáv) a Pécs-kő csúcsához.

Keletkezése, felszínalaktani jellemzők

A Pécs-kő vulkáni kúpját a pliocén korban (2-3 millió éve) két szakaszú vulkáni működés hozta létre. Az első törmelékszórás volt, ebből épült a kúp főtömege. Anyaga szürke színű, különböző méretű kilövellt bombákból, lávafoszlányokból, salakos bazalttufából, agglomerátumokból áll. A második szakaszban hasadékok mentén ezt lávabazalt törte át. Az egyik hasadékkitöltés a jelenlegi csúcsnál magasabbra emelkedett, amit érdekes alakja miatt Hurka-Pécskőnek neveztek.
A fekete színű, tömött szövetű, jól hasadó bazaltot a kőbányászat lerobbantotta és kitermelte. Az 1930-as évek előtt öt nagyobb bánya is működött a területen, melynek során „utcakő”-nek való bazaltot termeltek ki. Ekkor készült a szirtre vezető, sziklába vájt lépcsősor. Irodalmi adatok szerint drótkötélpályás kőbánya is volt a Pécs-kő DK-i oldalán és oszlopos bazaltot is bányásztak. Földtani szempontból tanulságos feltárást mutat az ún. Kis-Pécskő. A bányászat során itt nem tártak fel bazaltáttörést, ami azt jelenti, hogy a Kis-Pécskő a nagy csúcs oldalkrátere, tehát annak magmakamrájából kapta lávaanyagát.
Már az őskorban megtelepedett itt az ember. A sziklacsúcs környékén 1960-ban végzett ásatások péceli és bronzkori kultúrához tartozó leletanyagot találtak. Pécs-kő várának történetéről okleveles említés nem maradt fenn. Romját elsőként egy 1802-ben készült térkép jelöli. Egy 1906-os várjegyzék az elpusztult erősségek közé sorolja. A helyi hagyomány úgy tartotta és ez ma is elevenen él, hogy a sziklatetőn egykor rablóvár állt. Bár a bazaltbányászat a Pécs-kőt részben átalakította, egy 1999-ben végzett régészeti kutatás keretében mészhabarcsos falazatrészeket és sziklába vésett falhelyeket, lépcsőket írtak le. A szikla északi oldalán található kisméretűüregek eredete sem tisztázott, vagy természetes zárványkimállások vagy kaptárkő-jellegű fülkék.

Növényzet

A bazaltsziklán kialakult jellegzetes növénytársulás fajai közül kiemelendők az alábbiak. A bazaltsziklán az északi fodorka (Asplenium septentrionale), a telepített fenyvesekben a szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana) egyedei is előfordulnak. A kora tavaszi bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides) meglehetősen elszigetelt populációi találhatók itt. Sziklai cserjésekben a védett pannon madárbirs (Cotoneaster matrensis) töveivel találkozhatunk. A cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben kiterjedt állományban van jelen a kisvirágú pimpó (Potentilla micrantha), amely a területen reliktum jellegű fajnak tekinthető. A környéken a Pécs-kő és a Salgó bazaltkúpjairól ismert a Waldstein-pimpó (Waldsteinia geoides). A bazaltsziklán a sárga kövirózsa (Jovibarba hirta) is megtelepedett. A meglehetősen ritka, 2 m-es nagyságot csak nagyon ritkán elérő, cseres-kocsánytalan tölgyesekben előforduló mogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata) is látható. A törmeléklejtőkőn a magas csukóka (Scutellaria altissima) is jelen van. Meglehetősen elszigetelt populációkkal képviselteti magát az ujjas keltike (Corydalis solida). A bazalttufán százas nagyságrendben fejlődik a sziklai ternye (Aurinia saxatilis). A sziklagyepekben és sziklai cserjésekben a tarka nőszirom (Iris variegata) is jelen van.


Kapcsolódó

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

2023.04.19. 14:25
Marei Im Zeitraum vom 27. November bis zum 4. Dezember 2022 haben uns die beiden Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark besucht. Neben der Arbeit hatten wir aber auch die Gelegenheit, Höhlen zu besichtigen. Insgesamt beträgt die Zahl der bekannten Höhlen im Bükk-Gebirge fast 1200 und ist damit von besonderem Wert. Am 29. November 2022 hat uns unser Ansprechpartner im Geopark Balázs mit nach Lillafüred genommen, wo wir an einer Führung in der Anna-Höhle, einer Kalktuffsteinhöhle, teilgenommen haben. Vor dem Betreten sahen wir neben dem Eingang den Szinva-Wasserfall. Wie wir im Inneren feststellen konnten, sorgt dieser Wasserfall dafür, dass die sich an der Decke befindenden Baumwurzeln und Reste weiterer Pflanzen von Süßwasserkalkstein aus dem herunterfließenden Wasser bedeckt werden. Die Länge der Höhle beträgt 400 m. Anschließend ging es weiter zur St. Stephan-Höhle, die sich ebenfalls in Lillafüred befindet, aber mit 1514 m deutlich länger als die Anna-Höhle ist. Diese streng geschützte Höhle ist zudem eine Tropfsteinhöhle. Ein bestimmter Teil der Höhle ist für Besucher:innen selbst mit geführten Touren nicht betretbar. Aufgrund der besonders reinen Luft wird dieser Teil für Krankenhaus- und Therapie-Gruppen genutzt. Nachdem wir am 30. November 2022 zuerst Daten von Bäumen gesammelt hatten, die besonders wichtig für die Biodiversität sind, ist der Ranger Roland mit uns nach Cserépfalu gefahren. Von dort ging es für uns in die Szeleta-Höhle. Diese ist für Besucher:innen nach einem etwas anspruchsvolleren Anstieg zum Eingang frei zugänglich. Ihr besonderer Wert liegt in prähistorischen Funden, auf die Archäolog:innen bei Ausgrabungen gestoßen sind.
Tovább olvasom