Egész évben a szalakóták védelmében 2019.12.14. 15:15

Beszámoló a „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” LIFE program megvalósulásáról a Dél-Borsodi Tájegységben

2014-ben a hazai fauna egyik veszélyeztetett madárfaja, a szalakóta (Coracias garrulus) védelmének megerősítésére nyílt lehetőség „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében (LIFE13/NAT/HU/000081)” LIFE program keretében. A pályázat kedvezményezettjei közt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) is számos vállalást tett annak érdekében, hogy ennek a színpompás madárfajnak a védelme és ezáltal hazai állománya megerősödjön Magyarországon és így Európában is. A programban részt vevő tájegységek közül a Dél-Borsodi Tájegység koordinálásában számos jelentős beruházás valósult meg a szalakóták védelme érdekében, melyek eredményeiről számolunk be cikkünkben.

A vállalások megvalósításának elsősorban a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet adott otthont, mellette azonban a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben is lehetőség nyílt a szalakóták állománynövelését szorgalmazó tevékenységek elvégzésére.

A szalakóta (Fotó: Jakab Sándor)

A szalakóták odúlakó madárfajok, ám nem maguk vájják ki odúikat, hanem elsősorban nagyobb testű harkályfajok, mint a zöld küllő (Picus viridis) vagy a fekete harkály (Dryocopus martius) által kivájt odúkat foglalják el. Sajnos ezek a fészkelőhelyek mára igen megcsappantak, aminek egyik fő oka, hogy az élőhelyeken hiányoznak az idős, jól odvasodó puhafa fafajok, mint például a fehér nyár (Populus alba). Ennek a negatív tendenciának a mérséklésére terveztünk a területre több, őshonos fafajokból álló fasort is, melyek együttes tervezett hossza elérte a 25 km-t. A fasorokba fehér és fekete nyár (P.nigra), törékeny és fehér fűz (Salix fragilis és S. alba), kocsányos tölgy (Quercus robur), vénic- és mezei szil (Ulmus laevis és U. minor), mezei juhar (Acer campestre), magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) és egyéb elegyfajok kerültek. A munkálatok 2017-ben kezdődtek melynek eredményeként 10.000 csemete lett elültetve földutak és csatornák mentén a BNPI saját vagyonkezelésű területein. Az erősen szikes talajba azonban nem egyszerű fát ültetni, illetve a 2018-as erősen változékony és csapadékos tavaszi időjárás, majd az aszályos nyár sem segítette a csemeték megmaradását. Ezért 2018-ban és 2019-ben 2000-2000 csemetével pótoltuk az elpusztult fákat, így 2019 novemberére kb. 8000 csemete került a Borsodi-Mezőség talajába, melyek reményeink szerint számos szalakótának fognak fészkelőhelyet nyújtani.

Az ültetőgödrök előkészítése (Fotó: Török Hunor)

A pályázatban számos fasor került telepítésre (Fotó: Soós Gábor)

További fatelepítések is zajlottak a területen a fás legelő helyreállítás akcióprogramunk keretében. A cél a területre egykor jellemző fás legelőkön található facsoportok létesítése volt, melyek a megfelelő méretet elérve szintén fészkelőhelyeket nyújthatnak a szalakótáknak. Ennek érdekében Tiszabábolna határában több folt is ki lett alakítva, melyekbe összesen mintegy 24.000 db, szintén őshonos facsemete került.


A fás legelő rekonstrukció facsoportjainak egyike (Fotó: Török Hunor)

A fás legelő rekonstrukció facsoportjainak egyike (Fotó: Török Hunor)

A fás legelő rekonstrukció során lehetőségünk nyílt továbbá egy 35 ha nagyságú szántó terület visszagyepesítésére is. A szalakóták erősen kötődnek a gyepterületekhez, mivel ezek, mint táplákozóterületek szolgálnak számukra. Így azáltal, hogy növeltük a gyepfelület méretét, növeltük a madarak táplálkozó területét is, aminek köszönhetően a szalakóta populáció növekedésére számíthatunk. A gyepeket kaszálással kezeljük, azokat a részeket azonban, ahol a gyomnövények felszaporodtak szárzúzással kezeljük.

Az egykori szántón szépen fejlődik a telepített gyep (Fotó: Török Hunor)

Az akcióprogram keretén belül gondot fordítottunk az inváziós keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia) állományok felszámolására is, mely gyepterületeken való viszonylag gyors terjedésével az őshonos vegetációtól veszi el a területet. Az ezüstfákkal borított területek összességében 113 hektárt öleltek fel, melyen belül 24 ha egybefüggő, áthatolhatatlan állományt jelentett. Ennek felszámolására vegyszeres és mechanikai kezelést alkalmaztunk. 2017-ben az ezüstfák törzsének megfúrását követően a furatokba glifozát hatóanyagú vegyszer került befecskendezésre, majd a furatok lezárását követően csak meg kellett várnunk a fák kiszáradását. A kiszáradt ezüstfákat kivágtuk, és elszállítottuk a területről, a visszamaradt tuskókat pedig tuskómaróval távolítottuk el. Mivel a beavatkozás erősen megbolygatta a talajt, a feljövő gyomnövényeket illetve a vékonyabb, elszállításra nem került faanyagot erdészeti szárzúzó alkalmazásával távolítottuk el a területről és a továbbiakban is ilyen módon kezeljük a területeket, míg a kaszálással történő kezelés lehetővé nem válik.


Az ezüstfák törzsének megfúrását követi az injektálás (Fotó: Török Hunor)

A nemkívánatos növényzet egy részének szárzúzása (Fotó: Török Hunor)

Ilyen volt… (Fotó: Soós Gábor)

… és ilyen lett (Fotó: Soós Gábor)

A fás legelőket célzó intézkedések során körbekerítettünk egy már meglévő, 4 ha kiterjedésű sziki tölgyes facsoportot, aminek a célja, hogy megvizsgáljuk, hogy milyen eréllyel képesek megújulni ezek az élőhelyek, így a fás legelők, ha kizárjuk belőlük a legelő háziállatokat, illetve azokat a vadfajokat, melyek rágásukkal csökkenthetik a csemeték túlélését, ezáltal az élőhelyek megújulását.

A körbekerített sziki tölgyes (Fotó: Török Hunor)

A fentebbiekben említettük a fészkelőhelyek hiányát, amit az idős, odvasodó fák hiánya és ezáltal a költésre alkalmas odvak hiánya okoz. A fasorok és fafoltok telepítése mellett a hazánkban költő szalakóta párokat mesterséges odúk kihelyezésével tudjuk elősegíteni. A faj szempontjából a „D” típusú, vagy a faj neve után „szalakóta odúk” alkalmasak költésre, melyeket elsősorban magányosan álló fák, fasorok és erdőfoltok szélső fáinak a törzsére, illetve villanyoszlopokra rögzítünk. A pályázat keretén belül 1000 db odú lett elkészítve és kihelyezve a Dél-Hevesi és a Dél-Borsodi Tájegység területein, melyeknek köszönhetően a szalakóta párok száma 2015-2019-ig jelentős mértékben emelkedett a BNPI területén.Kihelyezés előtt minden egyes odút egyedi azonosító számmal láttunk el, majd a kihelyezést követően minden évben lehetőség szerint kétszer ellenőrizzük. Ilyenkor vizsgáljuk az odúk állapotát, a benne fészkelő madárfajt, a fészekalj nagyságát, és ha szalakóta fészkel bennük, lehetőség szerint meg is gyűrűzzük a fiókákat. Ennek során egy fém ornitológiai gyűrűvel, egy karakteres színes gyűrűvel és egy területjelző gyűrűvel látjuk el a madarakat és reméljük, hogy a későbbiekben valahol megfigyelik őket, vagy éppen mi láthatjuk viszont a fiókákat a jelölés helyének közelében.A gyűrűzéseken túl néhány madarat műholdas jeladókkal is felszereltünk, melyeknek köszönhetően sikerült bővebb információkhoz jutnunk a faj területhasználatáról, a későbbiekben pedig a vonulásukról is sikerült újabb adatokat gyűjtenünk.

Megérkeztek az új odúk (Fotó: Soós Gábor)

Szalakóta fészekalj (Soós Gábor)


A fajvédelmi programok nagyon fontos és szerves részét képezik a projektek társadalom számára történő bemutatása. Ennek legcélszerűbb módja, ha a faj bemutatása a saját élőhelyén történik, ahol a madarak megfigyelésére is lehetőség nyílik. Ennek érdekében hoztuk létre a Szalakóta Tanösvényt Tiszabábolnán. A tanösvény kiinduló pontja a település Fő útjának folytatásával a puszta felé haladva érhető el, ahol az út bal oldalán egy nádtetős, félig nyitott foglalkoztató, illetve az első információs tábla várja a látogatókat. Tíz információs tábla vezet végig a tanösvényen, melyek részletesen mesélnek a szalakóta védelemről és a Borsodi-Mezőségben zajló sok egyéb természetvédelmi tevékenységekről és az itt található természeti értékekről. A hetes számú tábla mellett egy nagyméretű, zárt megfigyelő torony is található, melynek oldalaira speciális, a kilátóhoz kapcsolódó hátoldalukon reflex üveggel borított szalakóta odúk lettek kihelyezve, így az odúban fejlődő fiókák zavarás nélkül figyelhetőek meg. Minden táblán található egy-egy QR kód, melyek a BNPI mobilalkalmazásában található QR kód olvasó segítségével egy felnőtteknek és egy gyerekeknek szóló bővebb információtartalmú szöveges és hangos szakvezető anyagra irányít minket. A gyerekek a nekik szóló tartalom mellett az egyes témákhoz kötődő játékokon is tesztelhetik tudásukat.A tanösvény részét képezi még továbbá három fotós les, illetve egy nagyméretű nyitott madármegfigyelő torony is. A tanösvény szabadon látogatható és ingyenes, de szakvezetésre is lehetőség van, melynek során a helyi természetvédelmi őrszolgálat kalauzolja körbe a látogatókat.

A tanösvény foglalkoztatója (Fotó: Soós Gábor)

Szakvezetés a Szalakóta Tanösvényen (Fotó: Soós Gábor)


A tanösvény részei egy zárt… (Fotó: Soós Gábor)

… és egy nyitott madármegfigyelő torony (Fotó: Mezei János)Azok számára, akik mélyrehatóbban is meg szerették volna ismerni a szalakóták mindennapjait, lehetőségük volt nyomon követni 2018-ban és 2019-ben egy-egy szalakóta pár életét egy webkamera rendszer kiépítésének köszönhetően. A kamerarendszer egy, az odúra néző külső kamerából és egy, az odú belsejében zajló eseményeket közvetítő belső kamerából épült fel. Az online közvetítés 24 órában zajlott és igen tanulságos és olykor-olykor izgalmas jeleneteknek lehettünk tanúi, mint mikor egy nyest elpusztított egy egész szalakóta fészekaljat. A bemutatás mellett azonban elsődleges cél a bővebb információszerzés volt a faj fiókanevelési és etetési szokásairól, táplálékbázisáról, fészekkonkurencia harcairól és a fészkelés során megjelenő predátorokról.

Jeladós szalakóta a bekamerázott odú lakója.

Nyest fosztja ki a szalakóta fészekaljat.
A Szalakóta LIFE pályázat keretén belül lehetőségünk nyílt három kiadvány megalkotására is, melyek a BNPI bábakalács füzetek sorozatát erősítik. Az egyes kiadványok „A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet”, „A Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet” és „A Dél-Heves természeti és kulturális értékei” címeket viselik, az egységes alcím a „Védett természeti területek a Tisza mentén” pedig a Tisza mindhárom terület életében játszott jelentős szerepét hangsúlyozza. A kiadványokban az adott területek természeti és kultúrtörténeti értékeiről és az ott zajló természetvédelmi tevékenységekről olvashatunk.

A bábakalács füzetek borítói.

„A szalakóta védelme a Kárpát-medencében (LIFE13/NAT/HU/000081)” LIFE program keretében megvalósult tevékenységek mind a szalakóta védelmét célzó vállalások voltak, melyek hosszú távon a faj fennmaradását, állománynövekedését segítik, melyeknek köszönhetően bízhatunk a szalakóták természetvédelmi helyzetének stabilizálódásában még inkább javulásában.

Szalakóta zsákmányával (Fotó: Jakab Sándor)

Soós Gábor
Természetvédelmi területfelügyelő



Kapcsolódó