Lápi póc

2
Lápi póc
Lápi póc

A lápi póc (Umbra krameri) a Kárpát-medencében kialakult bennszülött és őshonos halunk, napjainkban is kizárólag a Duna vízrendszerében ismert az előfordulása. A faj elszigetelt fejlődését jól jellemzi, hogy legközelebbi „rokonait” Észak-Amerikában találjuk.

Elsődleges élőhelyei a mocsári növényzettel sűrűn benőtt sekély, háborítatlan állóvizek (pl. tavak, kubikgödrök) és a növényzetben szintén gazdag, lassan áramló kisvízfolyások, csatornák. A faj a nevét (Umbra = árnyékos, sötét) is az általa kedvelt élőhelyek (lápok, mocsarak) jellegéről kapta.

Táplálékát elsősorban az élőhelyén fellelhető vízi makroszkopikus gerinctelenek (pl. rovarlárvák, kis rákok) alkotják, juvenilis korában azonban zooplanktont is fogyaszt.

A tejesek és ikrások ívása jellemzően az április-május időszakra tehető, az aktuális környezeti viszonyok (pl. vízhőmérséklet) azonban erősen befolyásolhatják az ívási időszak kezdetét, illetve hosszát. A lerakott ikrák száma csekély, ezért a nőstény azokat a saját maga által az aljzatba ásott mélyedésbe rakja, és kikelésig őrzi.

A lápi póc – főként ritkasága és élőhelyeinek folyamatos visszaszorulása miatt – Magyarországon fokozottan védett, továbbá az Élőhelyvédelmi Irányelv II. függelékében is szereplő (Natura 2000) faj, természetvédelmi értéke 100.000 forint. A Természetvédelmi Világszövetségnek (IUCN) a kihalással fenyegetett élőlényeket összegző Vörös Listája a „Sebezhető” kategóriába sorolja a fajt, megjegyezve, hogy a lápi póc állományainak mérete évek óta csökkenő tendenciát mutat.

Legjelentősebb konkurenciája, az idegenhonos (adventív) amurgéb (Perccottus glenii), az 1990-es évek végén jelent meg hazánkban. A két faj hasonló élőhelyigényű és hasonló táplálékforrást is hasznosít. Az amurgéb megjelenésével a lápi póc állományainak egyedszáma jelentősen csökkent, míg az adventív fajé számottevően nőtt. Napjainkra több olyan víztérről is tudunk, ahonnan a korábban domináns lápi póc teljesen kiszorult, eltűnt, a faj helyét az amurgéb vette át (pl. a beregi csatornák, mocsarak, a Tisza-tó térsége).

A lápi póc (Umbra krameri) legerősebb ismert magyarországi állományai a Kiskunságban, a Hanságban, a Kis-Balaton térségében, valamint a Tisza mentén fordulnak elő. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén két olyan víztér is van, ahol országos szinten is jelentős populációja él: a Hejő-főcsatornában és a Rigós-csatornában. Ezen állományok természetvédelmi jelentőségét emeli, hogy mindkét élőhely természetközeli állapotú, így a populációk helyzete kedvezőnek tekinthető.

A faj hazai állományai napjainkra egymástól nagy távolságokban, nagyon elszigetelten maradtak fenn, így közöttük a szaporodás lehetősége, ezáltal pedig a szabad génáramlás sem biztosított. Ezek a szigetszerű közösségek nagyon sérülékenyek, és rendkívül érzékenyen reagálnak minden, az élőhely fizikai-kémiai, vagy biológiai állapotát befolyásoló változásra.

Ezek közül kettős hatásuk miatt kiemelhetők az élőhelyeket érintő vízügyi beavatkozások (pl. mederkotrás, rézsűrekonstrukció, vegetáció gyérítés), amelyek közvetlenül a munkálatok során, illetve azok következtében elhulló példányok által, közvetve pedig az élőhely bolygatásával, természetes állapotának megváltoztatásával fejtik ki kedvezőtlen hatásukat.

A meglévő állományok és azok élőhelyének védelme tehát kiemelt fontosságú a faj megőrzése érdekében, hiszen a lápi póc egy igazán értékes, unikális tagja a hazai halfaunának.

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom
​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

2022.09.01. 13:45
A Szalajka-völgy bejáratától a Börtönmúzeum (Panoptikum, Szilvásvárad, Park u. 12.) mellett elhaladva, az információs táblákat követve, érkezünk a tanösvény kezdetéhez. Az ösvényen közel 2 km hosszan végig emelkedve érkezhetünk a Millenniumi Kilátóba, miközben az elhelyezett táblákból sok hasznos ismeretre tehetünk szert. A Millenniumi Kilátóból gyönyörű kilátás nyílik Szilvásváradra, a hegyek koszorújára és a közéjük vágódó völgyekre. Tiszta időben innen is láthatjuk a Magas-Tátrát. A kilátó parkolójából lefelé a műúton a Tótfalusi-völgy felé, vagy észak felé fordulva, a Bérci úton (S+ turistajelzésen) jutunk vissza Szilvásváradra.A tanösvény húsz ismertető tábláján igen sok információ olvasható, a táblákat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság helyezte ki. Tíz tábla a Bükk természeti értékeit és a természetvédelmi tevékenységet mutatja be. A tanösvény elején tizenhárom különböző típusú kőzetminta segítségével megismerkedhetünk a hegység földtanával, a bükki karszttal, majd a hegység növényvilágával, rovarvilágával, ragadozó emlőseivel, madárvilágával, a nemzeti parkban folyó madárvédelemmel. Az útvonalon több fedett pihenőhely, a végállomáson szép kilátást nyújtó kilátó található.Gyerekekkel is ajánlott.
Útvonal: Szilvásvárad, Börtönmúzeum - Kalapati parkoló - Millenniumi Kilátó
Visszafelé két úton is lehet jönni:
1. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Tótfalusi-völgy (műúton végig) - Szilvásvárad (5,4 km, 1 óra 45 perc, aszfaltos út)
2. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Rákmára - Bérczi út - Cseres-tető - Szilvásvárad, Park u. 25/A (3,3 km, 1 óra, erdészeti út)

Tovább olvasom