Poloskairtók és egyéb kártevőirtó szerek negatív hatásai 2018.11.09. 11:41

Az elmúlt időszakban általánossá vált a „poloskainvázióként” is elterjedt jelenség, mikor is a különböző poloska fajok téli szállást keresve behúzódnak a lakott területeken levő épületekbe, elsősorban panelházakba. A hűvösebb idő beköszöntével ezek az ízeltlábúak felkeresik a meleg gócokat és igyekeznek birtokba venni a lakásokat, ahol a repedésekben próbálnak meghúzódni. A magasabb hőmérséklet mellett a másik ok, hogy a rovarokat az általában világosra festett nagy felületű épületek, mint színcsapdák, szintén vonzzák.


A nem kívánatos betolakodók, a márványpoloska és a zöld vándorpoloska. (forrás: www.napibio.hu)

Erre ellenreakcióként az ember meg is kezdte hadjáratát a betolakodók kiirtására, és ehhez elsődlegesen a rovarirtó szerekhez folyamodtak. A szerek ugyan elvégzik a „dolgukat” és gondolhatnánk, hogy ezzel meg is oldódott a probléma, azonban más élőlénycsoportokban komoly, akár letális (halálos) problémákat is előidézhetnek. Ugyanis az elsősorban rovarokat fogyasztó denevérek és a nem költöző, de rovar táplálékot is fogyasztó madárfajok is elfogyaszthatják ezeket a „potya” táplálékokat.

A jelenségre Tiszaújvárosban lettek figyelmesek az állatbarát lakosok, akik észlelték és jelezték, hogy a poloskairtást követően az ablakpárkányra lepotyogott, elpusztult rovarok eltűnnek, és denevér ürüléket is találtak az egyes helyszíneken. Okkal feltételezhető tehát, hogy a repülő emlősök és a madarak összeszedik az elpusztult rovarokat, és ha bizonyos mennyiségű vegyszer az ő szervezetükbe is bekerül, ők is elpusztulhatnak, amit a szerek biztonsági adatlapján feltüntetett, kísérleti állatokra megadott toxicitási mutatók is alátámasztanak.

Így tehát a vegyszeres rovarirtással azokat az élőlényeket is elpusztíthatjuk, amelyek pont a segítségünkre lehetnének a nem kívánt betolakodóktól való megszabadulásban. Nem beszélve a biztonsági adatlapokon olvasható, emberi szervezetre és környezetünkre gyakorolt egyéb hatásokról, melyek mellett a legtöbb esetben a „Nem állnak rendelkezésre adatok” feliratot olvashatjuk. Magyarul nincs rendelkezésünkre álló információ arról, hogy miként hatnak ezek a vegyszerek ránk, illetve az élő környezetre...

De mit is tehetünk?

Javasoljuk, hogy elsődlegesen kerüljük a vegyszeres poloskairtást és keressünk alternatív megoldási módszereket, pl. a poloskák egyszerű, kézzel való összegyűjtése, összeporszívózása, vagy lámpacsapda alkalmazása.

Ugyan az őszi, kora téli időszakban a rovarevő madarak zöme részben a táplálékhiány miatt elvonul, később a denevérek pedig téli álomra hajtják fejüket, hibernálják magukat, az idei évhez hasonlóan kitolódott meleg idő következtében ezek a rovarevő állatok még tudnak nekünk segíteni. Így a védekezés egyik módja lehet, ha elősegítjük ezeknek az élőlényeknek a jobb életfeltételeit, illetve odaszoktatjuk őket lakóhelyeinkhez etetéssel, megfelelő madár-, illetve denevérodúk kihelyezésével.


Akár a parkokban is kihelyezhető „B”típusú madárodú és denevérodú (forrás: www.mme.hu)

Ugyanis habár a poloskák jelenléte a tavaszi/nyári időszakban fel sem tűnik, bizony jelen vannak, csupán természetes élőhelyeiken, a növényeken, illetve petéiket is azokra helyezik, s a lárvák is ott fejlődnek. A madarak pedig azzal az általános tévhittel szemben, miszerint nem eszik meg a büdös rovarokat, bizony szorgosan szedik össze azokat és lárváikat a növényekről, legyenek azok akár a kertben termesztett növények, vagy a parkok cserjéi, fái. Cseh kutatók 46 énekes madárfajt vizsgáltak annak tekintetében, hogy mivel etetik fiókáikat, és a vizsgált fajokból 32 faj (82 %) poloskákkal is eteti fiókáit. A denevérek pedig vadászataik során röptükben szedik össze, nemcsak a poloskákat, de más, számunkra kellemetlen rovarokat is, mint például a szúnyogokat, legyeket is. Félni pedig nem kell tőlük, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben nem szívják ki vérünket, nem akadnak a hajunkba és egészségünkre sem ártalmasak, befogásukat, eltávolításukat azonban bízzuk a természetvédelmi szakemberekre. A denevérek Magyarországon természetvédelmi oltalom alatt állnak, ezért is fontos, hogy ne zavarjuk őket, semmiképp sem okozzunk bennük kárt, ha konfliktusba kerülünk velük, értesítsük a helyileg illetékes nemzeti park igazgatóságot.


A denevérek és lakott területekre jellemző madarak segíthetnek a védekezésben

Így ha ezeknek az állatoknak megfelelő költő, illetve búvó helyeket biztosítunk, nagy hasznukat vehetjük a nem kívánt ízeltlábú betolakodók eltávolításában. Ehhez viszont kiemelten fontos, hogy kerüljük a poloskák és egyéb rovar fajok vegyszeres irtását. És itt nem csak a cikk témáját adó poloskairtásra kell gondolnunk, hanem például a vegyszeres szúnyogirtásra is. Ugyanis a vérszívó rovarok állományában kevéssé okoz károkat egy-egy irtás, azonban a fogyatkozó táplálék következtében a denevérek egyedszáma észrevehetően csökkenő tendenciákat mutatnak. Továbbá megemlíthető itt a túlzott mértékű mezőgazdasági vegyszerhasználat is, melynek következtében szintén drasztikusan fogyatkoznak ezeknek a védett madaraknak és emlősöknek a táplálékállatai.

Mindemellett szólnunk kell egyéb, ám szorosan ide kapcsolódó problémákról is, melyek szintén érinthetik a rajtunk segíteni tudó, védett, fokozottan védett madárfajokat, illetve időnként egyik védett rágcsálónkat, a mezei hörcsögöt is, és más nem kártékony kisemlősöket, mint például a cickány fajok. Ez a probléma pedig a vegyszeres és mechanikai rágcsáló irtás, ezeken belül is a különböző mérgek, ragasztók és fogó eszközök (egércsapda) alkalmazása.

A mérgek hatása közismert, elpusztítják a nem kívánt kártevő rágcsálókat. Azonban ezek a mérgek rendszerint nem azonnal hatnak, hanem a mérget elfogyasztó rágcsáló még el tud mozdulni olyan területekre is, ahol ragadozó madarak levadászhatják, vagy dögüket elfogyaszthatják, amit számukra nagyban megkönnyít a mérgezett állatok kábasága, vagy éppen már elpusztult állapota. A méreganyagok azonban a ragadozó szervezetekben akkumulálódhatnak (felhalmozódhatnak), amennyiben azok nagyobb mennyiségben fogyasztanak el mérgezett szervezeteket. Lakott területeink közelében számos védett, fokozottan védett madárfaj fordul elő, mint például a baglyok közül a kis termetű kuvik, a nála nagyobbacska erdei füles bagoly, vagy a tanyák környékén, templomtornyokban is előforduló gyöngybagoly. Így tehát ezek a madárfajok a másodlagos mérgezések során sajnos áldozatul eshetnek ezeknek a szereknek, nem beszélve arról, ha egy-egy fészekaljba kerül be mérgezett zsákmány.

A következő probléma, a rágcsáló fogó ragasztók alkalmazása. A beleragadt vagy már elpusztult állatok odavonzhatnak bizonyos ragadozó madarakat, akik a veszélyt fel nem ismerve szintén beleragadhatnak a ragasztóba, és ha nem ellenőrizzük kellő rendszerességgel a csapdákat, akkor azok is belepusztulhatnak. Nem egy esetben találkoztunk már ragasztós csapdába került rágcsálóra lecsapott bagollyal, de olyan eset is előfordult már, hogy a vonzó csalira szemet vető széncinegére egy karvaly csapott le, mely szintén beleragadt a maszlagba. Amit tehetünk, hogy a madarak számára nem elérhető helyekre helyezzük ki a csapdákat. Ha viszont mégis kénytelenek vagyunk nyitott helyen kihelyezni a csapdákat, akkor azt tegyük úgy, hogy a megfogni kívánt kártevő méretének megfelelő nyílásokkal ellátott dobozzal fedjük le a ragasztós felületet, hogy a madarak számára kevésbé legyen észrevehető.


Patkányméreg miatt elpusztult uhu és rágcsáló ragasztóba veszett karvaly (forrás: www.mme.hu; www.peticiok.com)

A különböző méretű egérfogók védett rágcsáló- és rovarevő kisemlős fajok tekintetében okozhatnak károkat, ugyanis az egyre ritkább mezei hörcsög, vagy a cickányok a számukra tetsző csalira szintén képesek rámenni és a csapda nyilván őket is agyon csaphatja. Amit érdekükben tehetünk, hogy amennyiben mezei hörcsög észlelhető a kertben, veteményesben célszerű az állat testméretének megfelelő élve fogó csapdákat alkalmazunk, melyek segítségével az állatok sérülésmentesen befoghatók és elszállíthatók onnan, ahol nem kívánatosak. Ebben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek segítségét is kérhetik.


Élve fogó csapdákkal befogott mezei hörcsögök (forrás: www.heol.hu)

A probléma szerteágazó, azonban megoldások is szép számmal állnak rendelkezésünkre. Véleményünk szerint saját és a velünk együtt élő állatfajok és környezetünk egészségének megőrzése érdekében meg kell találnunk a mindenki számára legjobb, a leginkább környezetkímélő megoldásokat és mellőznünk kell a káros, más védendő fajokat is veszélyeztető védekezési módokat.

Szakmai tanácsért, segítségért, odúk beszerzésében, kihelyezésében, illetve sérült, mérgezett madarak, denevérek befogásáért, elszállításáért keresse bátran a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait.


Soós Gábor

Természetvédelmi területfelügyelő

Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet

Kapcsolódó