Uráli bagoly
Az uráli bagoly az Északi-középhegység szórványos, fokozottan védett bagolyfaja. Nagy termete, sárga csőre, és jellegzetes szürkés tollazata igazán impozáns megjelenést kölcsönöz neki.
Emellett természetvédelmi szempontból különösen értékes fajról van szó, hiszen viszonylag kis állománynagysággal jellemezhető, valamint középhegységi erdeink karakterfaja, csúcsragadozója.
Az első hazai fészkelését 1962-ben bizonyították a Zempléni-hegységben, azóta egyre növekszik állománynagysága, és elterjedési területe is. Ehhez nagyban hozzájárulnak az aktív természetvédelmi beavatkozások. Mára a Börzsönytől a Zemplénig, az egész Északi-középhegységben rendszeres fészkelő faj, így a Mátrában is.
A faj védelmét illetően nagyon fontos az adatgyűjtés, a fészkelőhelyek felderítése. Hazai hegységeinkben a legtöbb bagoly faj igen aktívvá válik már februárban, főként enyhe időjárás esetén. Ilyenkor éjszaka a már beállt párok sokat szólnak, védelmezik territóriumukat, de még fiatal, revírt kereső madarakkal is találkozhatunk. Természetvédelmi őrszolgálatunk már idén is elkezdte a potenciális élőhelyeken az éjszakai bejárásokat. Ezek során feljegyezzük azoknak a helyszíneknek a koordinátáit, ahol uráli baglyot hallottunk szólni. Ezekre a helyekre újra visszatérünk, s amennyiben ekkor is észleljük a faj jelenlétét, úgy aktív revírt, és fészkelést feltételezhetünk. A kotlási, vagy fiókanevelési időszakban nappali világosságban felderítjük a fészkelési helyeket.. Az uráli bagoly jellemzően idős fák természetes odvaiban, derékba tört fatörzsekben, vagy nappali ragadozómadarak által épített gallyfészkekben költ. A feltételezett territóriumokban ezeket kell alaposan felkutatni. A ragadozómadarak és hollók gallyfészkeiről, valamint a nagyméretű természetes odúkról egész évben koordinátákat gyűjtünk, s ezeket az uráli bagoly költési időszaka alatt szintén leellenőrizzük. Ennek köszönhetően is van lehetőségünk egy-egy új fészkelő pár felderítésére.
A hagyományos vágásos erdőgazdálkodás eredményeképpen a hazai erdőkben a nagyméretű, igazán idős fák – melyekben az uráli bagoly számára megfelelő odvak képződhetnek – sajnos nagyon ritkák. Ebből kifolyólag mesterséges költőládák kihelyezésével sikeresen segíthetjük az uráli baglyok fészkelését. A kihelyezett ládákat nemcsak az uráli, de gyakran a macskabaglyok is elfoglalják. Ezeket jellemzően március és április hónapokban ellenőrizzük le, amikor megkezdődik a tojásrakás, és a kotlás időszaka. A megtalált fészkelések környékén indokolt esetben gazdasági korlátozás elrendelésére is van lehetőség, amennyiben az aktuális fahasználatok veszélyeztetik a költés sikerességét.
A felmérések, a költőláda kihelyezések, és a fészkelőhelyek védelme mind-mind hozzájárulnak az uráli bagoly hazai védelméhez. Bízunk benne, hogy e faj állománya továbbra is növekvő tendenciát mutat majd, és sikerül megóvni középhegységi erdeink különleges madarát.