Új növényfajjal bővült Magyarország növényfajainak listája 2018.06.06. 16:13

Új növényfajjal bővült Magyarország növényfajainak listája, melyet Mesterházy Attila botanikus fedezett fel a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet „Bőgő-lapos” nevű területén.

A szakember 2017 tavaszán találta meg a növényt, és az idei év májusában Zdnenk Kaplan, a cseh békaszőlő specialista segítségével pontos meghatározásra kerülhetett sor.

A faj keresése közben (forrás: Mesterházy Attila)

A még magyar névvel nem rendelkező Potamogeton sarmaticus a békaszőlőfélék (Potamogetonaceae) családjába tartozó vízi növény, melynek előfordulási adatai tudomásunk szerint eddig csak hazánktól keletre, Kelet-Ukrajnából, Dél-Oroszországból és Kazahsztánból vannak. A faj ezen szűk elterjedési területén is ritka, az IUCN Vörös Listájára is felkerült. Hazánkba kerülésének legvalószínűbb oka a madarak ürülékével való bekerülés tekinthető.

Potamogeton sarmaticus (Fotó: Soós Gábor)


A sztyepprégióban eddig ismert élőhelyein főként a nagy kiterjedésű, időszakos mocsarakban, a helyileg „liman-nak” nevezett élőhelyeken fordul elő. Ezek a vizes élőhelyek nyaranta kiszáradnak, így a P. sarmaticus viszonylag korán virágzik, illetve érlel termést. A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben található termőhelyi viszonyok is hasonlóak, ugyanis a „Bőgő-lapos” egy övzátonyokkal tarkított terület, melyen az övzátonyok közti sarlólaposokban megmaradó, s a nyár folyamán kiszáradó víz nyújt a faj számára kedvező feltételeket. Azonban mivel ezek a termőhelyek nyaranta gyorsabb mértékben száradnak ki, mint a keletebbre található élőhelyeken, ezen területek már kevésbé alkalmasak a növény számára, amit az is jól mutat, hogy megfigyelések alapján a faj sokszor nem is érlel termést. Egyébként a tiszta, tápanyagszegény vizeket kedveli, az eutrofizációra érzékeny.

A Potamogeton sarmaticus elterjedési területe zöld színnel jelölve (Forrás: http.oopt.aari.ru/bio/45793)

A Potamogeton sarmaticus a sekély, 20-50 cm-es víz alatt a talajban gyökerezik, 5-10 cm hosszúságú tojásdad levelei pedig a víz felszínén lebegnek. A levelek színe élénk, világoszöld, erezetük párhuzamos. Sokszor találni meg a növényt a vízzel már nem borított, de még nedves talajfelszínen is. Hasonló megjelenésű faj a színes békaszőlő (Potamogeton coloratus), azonban termései kisebbek, s rövid nyélen elhelyezkedő levelei ép szélűek, míg a P. sarmaticus levelei ülők és aprón fogazottak. Továbbá ez a faj elsősorban meszes, tisztavizű forráságakban, patakokban fordul elő. Másik faj, amivel összetéveszthető, a fűlevelű békaszőlő, melyet karcsú, szálas víz alatti levelei alapján különböztethetünk meg.

A növény termése (Fotó: Mesterházy Attila)


Így hát a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet, s ezáltal hazánk is újabb növényfajjal büszkélkedhet. A Potamogeton sarmaticus előkerülése ismét jól rávilágított arra, hogy még mindig van felfedeznivaló hazánk területén, így érdemes tovább kutatni a faj hazai elterjedésének vizsgálata céljából.

Soós Gábor

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom
​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

2022.09.01. 13:45
A Szalajka-völgy bejáratától a Börtönmúzeum (Panoptikum, Szilvásvárad, Park u. 12.) mellett elhaladva, az információs táblákat követve, érkezünk a tanösvény kezdetéhez. Az ösvényen közel 2 km hosszan végig emelkedve érkezhetünk a Millenniumi Kilátóba, miközben az elhelyezett táblákból sok hasznos ismeretre tehetünk szert. A Millenniumi Kilátóból gyönyörű kilátás nyílik Szilvásváradra, a hegyek koszorújára és a közéjük vágódó völgyekre. Tiszta időben innen is láthatjuk a Magas-Tátrát. A kilátó parkolójából lefelé a műúton a Tótfalusi-völgy felé, vagy észak felé fordulva, a Bérci úton (S+ turistajelzésen) jutunk vissza Szilvásváradra.A tanösvény húsz ismertető tábláján igen sok információ olvasható, a táblákat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság helyezte ki. Tíz tábla a Bükk természeti értékeit és a természetvédelmi tevékenységet mutatja be. A tanösvény elején tizenhárom különböző típusú kőzetminta segítségével megismerkedhetünk a hegység földtanával, a bükki karszttal, majd a hegység növényvilágával, rovarvilágával, ragadozó emlőseivel, madárvilágával, a nemzeti parkban folyó madárvédelemmel. Az útvonalon több fedett pihenőhely, a végállomáson szép kilátást nyújtó kilátó található.Gyerekekkel is ajánlott.
Útvonal: Szilvásvárad, Börtönmúzeum - Kalapati parkoló - Millenniumi Kilátó
Visszafelé két úton is lehet jönni:
1. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Tótfalusi-völgy (műúton végig) - Szilvásvárad (5,4 km, 1 óra 45 perc, aszfaltos út)
2. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Rákmára - Bérczi út - Cseres-tető - Szilvásvárad, Park u. 25/A (3,3 km, 1 óra, erdészeti út)

Tovább olvasom