„Tüzesen süt(ött) le a nyári nap sugára...” – Idén szeptember 2-án, nyári hangulatban került megrendezésre a III. Túzok Trail terepfutóverseny és kerékpáros teljesítménytúra a Dévaványai Sportegyesület és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság közös szervezésében.

Különlegesek, szépek – és szúrnak. A kaktuszokat sokan szeretjük, csodáljuk és tartjuk őket otthon vagy a kertben. Ezzel nincs is semmi gond, hiszen érdekesek, változatosak, és van aki jobban kedveli őket, mint a kényesebb szobanövényeket. Azonban a természetbe a kaktuszok nem valók.

A fehér gólyák (Ciconia ciconia) évről évre március közepén érkeznek meg hazánkba a telelőterületekről, és fiókáikkal együtt augusztus végén vesznek búcsút tőlünk. Idén az egri gólyák 3 fiókát neveltek föl.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mentőállomásán évente több, sérült vagy legyengült állapotban előkerülő, fokozottan védett vadmacska (Felis silvestris) sikeres kezeléséről – és ami természetvédelmi szempontból még fontosabb –, életképes állapotban történő elengedéséről tudunk beszámolni. Idén júliusban két gyógyult egyed szabadon engedésére került sor.

Ezeket a „hosszúkás” leveleket akarva-akaratlanul sokan ismerjük: a városokból, parkokból, út mellett, a házunk előtt, a szomszédból. Ha megdörzsöljük a levelét és még büdös is, a bálványfával van dolgunk.

A félév utolsó Természetmegőrzési Műhely előadásával Gombkötő Péter gerinces zoológiai szakreferens várta az érdeklődőket az elmúlt héten Egerben, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Az előadás címe „A házimacska mint jelentős természetvédelmi problémákat okozó faj”.

A fehér gólyák a márciusi hónapban térnek vissza hozzánk a telelőterületekről és augusztus végével távoznak. Fél évet töltenek nálunk, majd Afrikába repülnek. Az itt töltött idejük alatt számos lakossági bejelentést kapunk az életmenetükkel kapcsolatban – s néhány esetben áttelelő példányok megfigyeléséről is.

Bükki földvárak a lézersugarak kereszttüzében – Mikro tájtörténeti kutatások távérzékeléssel" címmel tartott előadást Holló Sándor osztályvezető (Természetmegőrzési Osztály) az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban.

Az év folyamán (kiemelten: tavasztól nyárig) Igazgatóságunk számos lakossági megkeresést kap mentésre szoruló (sérültnek vélt, „árva”) madarakról, fiókákról. Kérjük, olvassa el összeállításunkat, mielőtt kapcsolatba lép velünk, és tájékozottságával segítsen másnak is!

Az erdei fülesbagoly (Asio otus) a leggyakoribb, általánosan elterjedt, közepes méretű hazai bagolyfajunk. Védett állat és „tollfülei” miatt mindannyiunk számára ismert és kedves madár.