Tavaly decemberben indult el az „Életképes ürgeállomány fennmaradásának biztosítása a Pannon régióban” (CitellusLIFE) elnevezésű projekt, amelynek célja a Pannon régióban élő, fokozottan védett európai ürge (Spermophilus citellus) hosszú távú megőrzése és állományainak megerősítése.

A kedvező időjárási körülményeknek köszönhetően Tardon idén is sikeresen megtartottuk a „Bükkaljai élővilág napja” programot. A rendezvényt immár harmadik alkalommal szerveztük meg, amelyet évről évre igyekszünk színesíteni, valamint aktuális természetvédelmi tevékenységeinkhez igazítani. A programot a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoport, valamint Tard Község Önkormányzata közösen szervezte.

A CitellusLIFE projekt nagy hangsúlyt fektet az ürgék élőhelyeinek helyreállítására és megőrzésére, hiszen e fokozottan védett faj fennmaradása szorosan összefügg a megfelelő élőhelyi feltételek biztosításával.

Örömmel osztjuk meg a hírt, hogy Eger közelében, a Nyugat-Bükki Tájegység területén kialakított odútelepünkön megjelent az első mogyorós pele!

A Vadonleső Program idén a fokozottan védett magyar szöcskeegeret (Sicista trizona trizona) választotta meg az Év Emlősének. Tartalmas esztendőt tudhatunk magunk mögött, aminek koránt sincs vége, hiszen három hónapig tudhatja még Igazgatóságunk „ékköve” ezt a címet magáénak.

A fokozottan védett fehér gólyák (Ciconia ciconia) augusztus végén indulnak hosszú útra Afrikába.

Idén szerveztünk másodjára szalakóta fióka-gyűrűzéssel egybekötött természetismereti túrát Tardon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoportjával, valamint Tard Község Önkormányzatával együttműködve.

A Vadonleső Program ebben az évben a fokozottan védett magyar szöcskeegeret (Sicista trizona trizona) választotta meg az Év Emlősének. Ezen állat jelenlegi tudásunk szerint a világon egyedül Igazgatóságunk működési területén él, a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben. (A másik alfajának egyetlen állománya Kolozsvár mellett maradt fenn.) Igazgatóságunk az Év Emlőse programot erre való tekintettel egész évben kiemelten támogatja, s ennek fényében február 19-én nyitórendezvényt tartott a Szeleta Park Látogatóközpontban.

A vadmacskáknak is kilenc élete van..? Nem mindennapi annak a fokozottan védett vadmacskának (Felis silvestris) a története, mely a múlt héten kapta vissza szabadságát Igazgatóságunk működési területén. A lábtörött kandúr „meséje” más okból is témába vág, hiszen a Vadonleső Program idén a vadmacskának adományozta az "Év Emlőse” címet, ezzel nagyobb ismeretséget szerezve ennek a rejtőzködő, különleges ragadozónak.

Ebben az évben befejeztük a Csernely-patak bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera) mentesítését Igazgatóságunk Tarna-Lázbérci Csoportjának működési területén. Több községet érint ezen özönnövény terjedése, valamint a festői fokozottan védett területet, az Upponyi-szoros sziklái közt megbúvó Csernely-patak árterét is. Mint minden inváziós faj esetében: a megelőzés vagy - ha már megjelent a problémás betolakodó - az időben való cselekvés nagyon fontos! Az idegenhonos fajok terjedését ugyanis leginkább a kezdeti felismerés és a tudatos cselekvés gátolhatja meg.

Több mint 60 érdeklődő vett részt hétvégi túránkon a Bükkalján, melyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Bükki Helyi Csoportjával közösen szerveztünk meg. Programunk célja a fokozottan védett szalakóta (Coracias garrulus) védelmének megismertetése volt.

..., mert bizony búvárok a madarak közt is élnek. November 6-án a segítségünket kérte Verpelét polgármestere, mert a város egyik udvarán egy vízimadarat találtak, ami nem tudott fölszállni.

A Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi) a Kelet- és Közép-Kaukázusban, a Transzkaukázusban, Északkelet-Törökországban, Örményországban, Grúziában és Azerbajdzsánban őshonos.

Az Állatok Világnapja tiszteletére az Igazgatóságunk által kialakított, vadon élő védett állatok és madarak tartására szolgáló mentőközpontról készítettünk beszámolót.

„Tüzesen süt(ött) le a nyári nap sugára...” – Idén szeptember 2-án, nyári hangulatban került megrendezésre a III. Túzok Trail terepfutóverseny és kerékpáros teljesítménytúra a Dévaványai Sportegyesület és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság közös szervezésében.

Különlegesek, szépek – és szúrnak. A kaktuszokat sokan szeretjük, csodáljuk és tartjuk őket otthon vagy a kertben. Ezzel nincs is semmi gond, hiszen érdekesek, változatosak, és van aki jobban kedveli őket, mint a kényesebb szobanövényeket. Azonban a természetbe a kaktuszok nem valók.

A fehér gólyák (Ciconia ciconia) évről évre március közepén érkeznek meg hazánkba a telelőterületekről, és fiókáikkal együtt augusztus végén vesznek búcsút tőlünk. Idén az egri gólyák 3 fiókát neveltek föl.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mentőállomásán évente több, sérült vagy legyengült állapotban előkerülő, fokozottan védett vadmacska (Felis silvestris) sikeres kezeléséről – és ami természetvédelmi szempontból még fontosabb –, életképes állapotban történő elengedéséről tudunk beszámolni. Idén júliusban két gyógyult egyed szabadon engedésére került sor.

Ezeket a „hosszúkás” leveleket akarva-akaratlanul sokan ismerjük: a városokból, parkokból, út mellett, a házunk előtt, a szomszédból. Ha megdörzsöljük a levelét és még büdös is, a bálványfával van dolgunk.

A félév utolsó Természetmegőrzési Műhely előadásával Gombkötő Péter gerinces zoológiai szakreferens várta az érdeklődőket az elmúlt héten Egerben, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Az előadás címe „A házimacska mint jelentős természetvédelmi problémákat okozó faj”.

A fehér gólyák a márciusi hónapban térnek vissza hozzánk a telelőterületekről és augusztus végével távoznak. Fél évet töltenek nálunk, majd Afrikába repülnek. Az itt töltött idejük alatt számos lakossági bejelentést kapunk az életmenetükkel kapcsolatban – s néhány esetben áttelelő példányok megfigyeléséről is.

Bükki földvárak a lézersugarak kereszttüzében – Mikro tájtörténeti kutatások távérzékeléssel" címmel tartott előadást Holló Sándor osztályvezető (Természetmegőrzési Osztály) az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban.

Az év folyamán (kiemelten: tavasztól nyárig) Igazgatóságunk számos lakossági megkeresést kap mentésre szoruló (sérültnek vélt, „árva”) madarakról, fiókákról. Kérjük, olvassa el összeállításunkat, mielőtt kapcsolatba lép velünk, és tájékozottságával segítsen másnak is!

Az erdei fülesbagoly (Asio otus) a leggyakoribb, általánosan elterjedt, közepes méretű hazai bagolyfajunk. Védett állat és „tollfülei” miatt mindannyiunk számára ismert és kedves madár.