Újra szabadok lehetnek a vadmacskák 2023.07.11. 12:15
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mentőállomásán évente több, sérült vagy legyengült állapotban előkerülő, fokozottan védett vadmacska (Felis silvestris) sikeres kezeléséről – és ami természetvédelmi szempontból még fontosabb –, életképes állapotban történő elengedéséről tudunk beszámolni. Idén júliusban két gyógyult egyed szabadon engedésére került sor.
Az egyik példány, egy fiatal kandúr a tél végén életveszélyes állapotban, az Egerből északi irányba tartó főúton elgázolva került elő. Az úttesten fekvő egyedről a helyi vadgazdálkodó bejelentése alapján értesültünk. A gyors jelzésnek és Természetvédelmi Őrszolgálatunk helyszíni beavatkozásának köszönhetően az állat további sérüléseket már nem szerzett. A vadmacska koponyasérülését követően, többhavi felépülési időszak után jutott vissza eredeti élőhelyére.
Fotó: Jakab Sándor
A másik példány, egy idősebb nőstény egyed, a májusi, természetes táplálékban gazdagabb időszakban lefogyva, meglepően rossz fizikai állapotban került elő. A rossz kondíciójú vadmacska pedig rosszkor rossz helyen keresett magának táplálékot egy településszéli portán.
Fotó: Jakab Sándor
Mindkét példány Igazgatóságunk egri mentőállomására került. Állatorvosi felügyelet és szakszerű ellátás mellett addig vendégeskedtek nálunk, míg újra képessé váltak a szabad életre. Július elején sikeresen elbúcsúztunk tőlük, mindketten eredeti élőhelyükön, tisztásokkal tagolt, nagyobb kiterjedésű erdőkben kezdtek új életet.
Fotó: Jakab Sándor
Az európai vadmacska hazánkban 2012 óta fokozottan védett faj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 250.000 Ft. Határozóbélyegei közé tartozik a vastag, tömött bunda, a tompán végződő farok – melyen 5-7 fekete gyűrű található, a lekerekítettebb fülek, és a „nagyobb, zömökebb megjelenés”. Rejtőzködő életmódot folytat, ritkán kerül szem elé. Előnyben részesíti a tisztásokkal tagolt erdős és ártéri területeket. Jellemzően kisemlősökkel, madarakkal, halakkal, hüllőkkel, és ízeltlábúakkal táplálkozik. A zsákmányállatok keresése közben, vagy a párzási időszakban az ellentétes nemű házimacskák őt is közelebb csalogathatják a települések határához.
A vadmacskákat leginkább veszélyeztető tényező az élőhelyek feldarabolódása, a természetes élőhelyek kiterjedésének csökkenése. Oykor bizonyítottan a házi macskával is hibridizálódhat. A házi macskák biodiverzitásra gyakorolt hatásáról már többször is szót ejtettünk, sajnos ebben a vonatkozásban is negatívan hatnak a vadmacskákra.
A működési területünkre visszakerülő egyedek egy részét egyedei jelöléssel, az állatok napi aktivitásának követését is lehetővé tevő jeladóval látjuk el. A jeladók adatai segítséget nyújtanak a vadmacskák életének megismerésében, a fajt veszélyeztető tényezők felderítésében.
Külön köszönjük dr. Légrády András állatorvos és kollégánk, Kelemen Tamás lelkiismeretes munkáját, akik munkájuk révén segítették az állatok felépülését és szabad életük folytatását.
Fotó: Jakab Sándor