Kalandunk az év emlősével – pontosabban „Juharka” kalandja velünk 2024.09.18. 16:00

A vadmacskáknak is kilenc élete van..?

Nem mindennapi annak a fokozottan védett vadmacskának (Felis silvestris) a története, mely a múlt héten kapta vissza szabadságát Igazgatóságunk működési területén. A lábtörött kandúr „meséje” más okból is témába vág, hiszen a Vadonleső Program idén a vadmacskának adományozta az "Év Emlőse” címet, ezzel nagyobb ismeretséget szerezve ennek a rejtőzködő, különleges ragadozónak.

„Juharka” története még januárban kezdődött, amikor Ostoros mellett egy autó elgázolta és a lába csúnyán eltört. Megtalálói és jótevői „cirmos” házi macskának vélték, és ennek szellemében kértek állatorvosi segítséget. A fiatal állat nem volt jó bőrben és végül a Cica-Vár-Lak Alapítvány ( https://cicavarlak.hu) gondozása alá került. A cicaszerető csapat „Juharkának” nevezte el, és mindent megtett azért, hogy a lehető legszakszerűbb állatorvosi ellátásban részesüljön a Sahin Klinika Állatorvosi rendelő segítségével - és sérülései ellenére esélyt kapjon a teljes gyógyulásra.

Fotó: Dunai Írisz

Az európai vadmacska nagyon hasonlít a házi macskához ( Felis catus). Bár vannak jellegzetes eltérések a küllemükben (pl. a bunda mintázatban, a tömött, gyűrűs farokban és a zömök testalkatban), azonban elkülönítésüket nehezíti – és egyben a vadmacskát is jelentősen veszélyezteti –, hogy a vadmacska és a házi macska között keveredés (hibridizáció) tapasztalható.

„Juharka” vad viselkedése és „csíkos” mintázata okkal keltett gyanút az alapítvány csapatában, így felvették a kapcsolatot Igazgatóságunk gerinces zoológiai szakreferensével. Az állatot genetikai vizsgálat alá vetették, melynek következtében április elején kiderült, hogy bizony ízig-vérig vadmacska, így gyógyulás után a szabad természetben a helye.

Fotók: Mucsi Krisztina

"Juharka" ezután búcsút vett lelkiismeretes gondozójától, Írisztől és az alapítvány csapatától, majd Igazgatóságunk egri mentőállomására került. Nagy szerencséje volt, mert a szakszerű ellátásnak hála esélyt kapott a teljes gyógyulásra. Így jár most a -1. életnél.

Tavasszal hosszú út állt még előtte, mert (újra) meg kellett tanulnia mozogni, vadászni, és ami nagyon fontos: tartani az embertől. Mivel Igazgatóságunk mentőállomásán évről évre megfordulnak vadmacskák, így az állatokért felelős kollégánk nagy rutinnal fogadta "Juharkát", és a legjobb kezekben készülhetett föl a szabad életre.

Úton Egerbe (Fotó: Mucsi Krisztina)

Fotó: Hák Flóra

A vadmacska szabadon engedésére a hosszú gyógyulás/repatriáció (visszavadítás) után a múlt héten került sor Igazgatóságunk Nyugat-Bükki Tájegységének területén, olyan helyen, ahol a sűrű erdő és a kis tisztások is a faj rendelkezésére állnak. A pillanatot az alapítvány csapatának képviseletében élhettük át. Egy vitális, energikus, egészséges állat tért vissza a természetbe, mely egyáltalán nem szorul a továbbiakban emberi segítségre, és hátra sem nézett.

Az elengedés pillanata (Fotó: Bodzás János)

Videók: Hák Flóra (BNPI), Kelemen Tamás (BNPI), Dunai Írisz (Cica-Vàr-Lak Alapìtvàny)

A házi macskák vadmacskával való hibridizációja, és a betegségek közvetítése negatívan hatnak e fokozottan védett állat állományára, s talán ez az egyik legnagyobb veszély - a közúti forgalom okozta problémák mellett-, ami a vadmacskákat fenyegeti. Azonban fontos kiemelnünk, hogy „nem beszélünk el egymás mellett” a tudatos, felelősségteljes háziállattartó emberekkel. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a házi macskák és a kóbor állatok száma korlátozva legyen. A házi macskák szabályozatlan szaporodásával és a felelőtlen tartásukkal kapcsolatban nemcsak a védett fajok, hanem az állatmentő szervezetek, civil állatvédők is számtalanszor kerülnek nehéz helyzetbe! Az is biztosan tudható már, hogy a felelős macskatartás keretében a házi kedvencek következetes ivartalanítása és portán belül tartása óriási jelentőségű a vadmacskák hosszú távú fennmaradása érdekében.

Végszóul köszönjük az alapítvány és a kollégáink lelkiismeretes munkáját a vadmacska gondozása során. Az októberben esedékes „Vadmacska Gála” nevű programon Igazgatóságunk standjánál „Juhar” történetéről is készülünk majd bemutató anyagokkal. Az eseményen minden „Év Emlőse” iránt érdeklődőt szeretettel várunk a Vadonleső szervezésében a Fővárosi Állat- és Növénykertben!

Hák Flóra
Hák Flóra
természetvédelmi referens
Gombkötő Péter
gerinces zoológiai szakreferens

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom