Egy hét egy faj 8. - A 40 éves Mátrai Tájvédelmi Körzetet ünnepeljük 2025.11.24. 14:00

A Mátrai Tájvédelmi Körzetet 1985-ben hozták létre a Mátra hegység központi részén. A védetté nyilvánítás célja a területen található földtani értékek, a táj jellegét meghatározó felszínformák, a felszíni vizek, a természetes növénytársulások, a védett növény- és állatfajok megőrzése, a felüdülést is szolgáló erdei- és gyógyklíma megóvása és fenntartása volt. A Mátrai Tájvédelmi Körzet fennállásának 40. évfordulóját ünnepelve, hetente megjelenő cikksorozatunk keretében az év végéig hétről hétre bemutatunk egy-egy, a területre jellemző emblematikus fajt.



A kis légykapó (Ficedula parva) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, azon belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó madárfaj. Egyik kiemelkedő kulcsfaja az erdei ökoszisztémának, ezt támasztja alá hazánkban fokozottan védett státusza is. Természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Az öreg hímek könnyen felismerhetők narancsos torkukról és begyükről, valamint ólomszürke fejükről. A fiatalok és a tojók már jóval szerényebb színekkel büszkélkedhetnek, mondhatni egyszínű barnás tollazatuk van. Felismerésüket azonban megkönnyíti jellegzetes farokmintázatuk, a szélső faroktollakon ugyanis látványos fehér „tükör” látható, mely repülés során megvillan.

Éneklő hím kis légykapó (Fotó: Tóth Péter)

A Mátrai Tájvédelmi Körzetben ennek a fajnak a sorsa közel sem sikertörténet. Fontos látnunk, hogy önmagában a védett területek megléte nem minden esetben elégséges egy-egy természeti érték megóvásához. Egyrészt a védett területeken kívül is jelentős hatások érhetik egy faj állományait, melyekre nincs ráhatásunk, másrészt olykor a védett területeken hozott intézkedések sem megfelelőek.

A fiatalok színei nem kirívóak, jellegzetes farokmintájuk azonban segíti a felismerést

40 éve, a tájvédelmi körzet megalakulásakor még rendszeres fészkelő volt a hegységben. Sőt, a védett területek kijelölésének fontos szempontja volt e kulcsfajnak a jelenléte is! Állománynagysága azonban az ezredfordulóra erősen lecsökkent. A 2000-es évek elején már csak néhány helyen volt ismert költése, majd néhány év múlva teljesen eltűnt, mint fészkelő. Utoljára a Csörgő-völgyben észleltek költő párokat. Azóta csupán ritka átvonuló a tájvédelmi körzetben, elsősorban az őszi időszakban kerülnek elő példányai.

A hímek begye narancsszínű, fejük ólomszürke

Vajon mi történhetett, ami miatt teljesen eltűnt a Mátrából ez a faj? Mint az a legtöbb hasonló esetben is igaz, nem vezethető vissza az egész csupán egyetlen okra. Több tényező együttes hatásáról kell beszélnünk. Egyrészt fontos megemlíteni azt, hogy hosszú távú vonulóról van szó, állományainak nagy része az indiai szubkontinensen tölti a telet. A hosszú távú vonuló madárfajokról általánosságban elmondható, hogy nagy bajban vannak. Állományaik világszerte csökkennek, melynek oka főként a klímaváltozás, a tájhasználat drasztikus átalakulása, valamint a természetközeli élőhelyek megszűnése a vonulási útvonalakon és a telelőterületeken. Ezekre a folyamatokra sajnos vajmi kevés ráhatásunk van, a másik fontos tényező azonban a hazai élőhelyek állapota, ahol viszont már nagyrészt a mi vállunkat nyomja a felelősség. A kis légykapó speciális élőhelyi igényekkel bír Magyarországon. Elsősorban a bükkösökhöz kötődik, de nem akármilyen bükkösökhöz! Két fontos élőhelyi sajátosság emelendő ki, az egyik a nedves mikroklíma; jellemzően patakvölgyekben költ. A másik a természetes erdőszerkezet. Fontos az erdő változatos korösszetétele, az idős, odvasodásra hajlamos fák szintén szükségesek, de kis benapozott foltok is kellenek, ahol rovarokra tud vadászni. A homogén, gazdaságilag kezelt erdők jellemzően nem tudják teljesíteni ezeket a követelményeket. A kis légykapó védelmét nagyban segíthette volna, ha a tájvédelmi körzet kijelölésével együtt nagy kiterjedésű, érintetlen erdőtömbök is létrejöttek volna, ahol kiemelkedően jó költőhelyeket találhatott volna.

Vonuló kis légykapó a Mátrai Tájvédelmi Körzet területén, 2023 szeptemberében

Lesz-e még kis légykapó fészkelés a Mátrában? Alkalmi megtelepedése nem kizárható, de rendszeres fészkelésre sajnos már nagyon kicsi az esély. A fentebb már említett okok mellett a klímaváltozás erősödő hatása miatt is egyre kevésbé lesz alkalmas a térség számára. Mindenesetre a kis légykapó története fontos példaként áll előttünk, bízunk benne, hogy a többi hasonló faj esetei sikertörténettel zárulnak majd.

Képek: Molnár Márton

Kapcsolódó

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom