Egy hét egy faj 8. - A 40 éves Mátrai Tájvédelmi Körzetet ünnepeljük 2025.11.24. 14:00

A Mátrai Tájvédelmi Körzetet 1985-ben hozták létre a Mátra hegység központi részén. A védetté nyilvánítás célja a területen található földtani értékek, a táj jellegét meghatározó felszínformák, a felszíni vizek, a természetes növénytársulások, a védett növény- és állatfajok megőrzése, a felüdülést is szolgáló erdei- és gyógyklíma megóvása és fenntartása volt. A Mátrai Tájvédelmi Körzet fennállásának 40. évfordulóját ünnepelve, hetente megjelenő cikksorozatunk keretében az év végéig hétről hétre bemutatunk egy-egy, a területre jellemző emblematikus fajt.



A kis légykapó (Ficedula parva) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, azon belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó madárfaj. Egyik kiemelkedő kulcsfaja az erdei ökoszisztémának, ezt támasztja alá hazánkban fokozottan védett státusza is. Természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Az öreg hímek könnyen felismerhetők narancsos torkukról és begyükről, valamint ólomszürke fejükről. A fiatalok és a tojók már jóval szerényebb színekkel büszkélkedhetnek, mondhatni egyszínű barnás tollazatuk van. Felismerésüket azonban megkönnyíti jellegzetes farokmintázatuk, a szélső faroktollakon ugyanis látványos fehér „tükör” látható, mely repülés során megvillan.

Éneklő hím kis légykapó (Fotó: Tóth Péter)

A Mátrai Tájvédelmi Körzetben ennek a fajnak a sorsa közel sem sikertörténet. Fontos látnunk, hogy önmagában a védett területek megléte nem minden esetben elégséges egy-egy természeti érték megóvásához. Egyrészt a védett területeken kívül is jelentős hatások érhetik egy faj állományait, melyekre nincs ráhatásunk, másrészt olykor a védett területeken hozott intézkedések sem megfelelőek.

A fiatalok színei nem kirívóak, jellegzetes farokmintájuk azonban segíti a felismerést

40 éve, a tájvédelmi körzet megalakulásakor még rendszeres fészkelő volt a hegységben. Sőt, a védett területek kijelölésének fontos szempontja volt e kulcsfajnak a jelenléte is! Állománynagysága azonban az ezredfordulóra erősen lecsökkent. A 2000-es évek elején már csak néhány helyen volt ismert költése, majd néhány év múlva teljesen eltűnt, mint fészkelő. Utoljára a Csörgő-völgyben észleltek költő párokat. Azóta csupán ritka átvonuló a tájvédelmi körzetben, elsősorban az őszi időszakban kerülnek elő példányai.

A hímek begye narancsszínű, fejük ólomszürke

Vajon mi történhetett, ami miatt teljesen eltűnt a Mátrából ez a faj? Mint az a legtöbb hasonló esetben is igaz, nem vezethető vissza az egész csupán egyetlen okra. Több tényező együttes hatásáról kell beszélnünk. Egyrészt fontos megemlíteni azt, hogy hosszú távú vonulóról van szó, állományainak nagy része az indiai szubkontinensen tölti a telet. A hosszú távú vonuló madárfajokról általánosságban elmondható, hogy nagy bajban vannak. Állományaik világszerte csökkennek, melynek oka főként a klímaváltozás, a tájhasználat drasztikus átalakulása, valamint a természetközeli élőhelyek megszűnése a vonulási útvonalakon és a telelőterületeken. Ezekre a folyamatokra sajnos vajmi kevés ráhatásunk van, a másik fontos tényező azonban a hazai élőhelyek állapota, ahol viszont már nagyrészt a mi vállunkat nyomja a felelősség. A kis légykapó speciális élőhelyi igényekkel bír Magyarországon. Elsősorban a bükkösökhöz kötődik, de nem akármilyen bükkösökhöz! Két fontos élőhelyi sajátosság emelendő ki, az egyik a nedves mikroklíma; jellemzően patakvölgyekben költ. A másik a természetes erdőszerkezet. Fontos az erdő változatos korösszetétele, az idős, odvasodásra hajlamos fák szintén szükségesek, de kis benapozott foltok is kellenek, ahol rovarokra tud vadászni. A homogén, gazdaságilag kezelt erdők jellemzően nem tudják teljesíteni ezeket a követelményeket. A kis légykapó védelmét nagyban segíthette volna, ha a tájvédelmi körzet kijelölésével együtt nagy kiterjedésű, érintetlen erdőtömbök is létrejöttek volna, ahol kiemelkedően jó költőhelyeket találhatott volna.

Vonuló kis légykapó a Mátrai Tájvédelmi Körzet területén, 2023 szeptemberében

Lesz-e még kis légykapó fészkelés a Mátrában? Alkalmi megtelepedése nem kizárható, de rendszeres fészkelésre sajnos már nagyon kicsi az esély. A fentebb már említett okok mellett a klímaváltozás erősödő hatása miatt is egyre kevésbé lesz alkalmas a térség számára. Mindenesetre a kis légykapó története fontos példaként áll előttünk, bízunk benne, hogy a többi hasonló faj esetei sikertörténettel zárulnak majd.

Képek: Molnár Márton

Kapcsolódó

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023.07.10. 16:06
Mitte April durfte der Bükk Nationalpark als Gastgeber für die Auftaktveranstaltung für ein von der EU gefördertes Projekt fungieren. Genauer gesagt, handelt es sich hierbei um ein Interreg CENTRAL EUROPE Projekt namens HUMANITA (= Human-Nature Interactions and Impacts of Tourist Activities on Protected Areas). Das Projekt wird vom European Regional Development Fund gefördert.Das Ziel von HUMANITA ist es touristische Aktivitäten in Schutzgebieten zu überwachen und zu bewerten, sowie Lösungen und Instrumente zusammen mit Touristen und der lokalen Gemeinschaft zu finden, um die negativen Auswirkungen der Menschen auf die Natur, so gering wie möglich zu halten und das Bewusstsein für eine umwelt- und naturfreundliche Lebensweise zu schärfen. Meiner Meinung nach ein sehr wichtiges Thema, daher denke ich, dass die EU-Gelder hier ganz gut aufgehoben sind.Für die Interessierten unter euch:www.bnpi.hu/hu/hir/humanita-nyitomegbeszeles-bukkszentkeresztenwww.interreg-central.eu/projects/humanita www.bnpi.hu/hu/palyazat-2/humanita-hu Für das zweitägige Meeting wurden alle teilnehmenden Partnerorganisationen aus Österreich, der Slowakei, Italien, Kroatien und Ungarn in die Ortschaft Bükkszentkereszt, welches sicht neben dem Gebiet des Bükk Nationalparks befindet, eingeladen. Die Partner bestehen dabei zum Teil aus Universitäten und Forschungseinrichtungen, welche das benötigte Know-how mitbringen und zum anderen Teil aus sogenannten „Pilot Areas", in welchen die erarbeiteten Methoden getestet werden können, sprich Nationalparks und Schutzgebiete.Meine ehrenvolle Aufgabe während dieser zwei Tage bestand darin Protokoll zu führen. Gar keine so leichte Aufgabe, wenn man bedenkt, dass die Tage von früh bis spät mit Programm versehen waren und die Präsentierenden natürlich auch nicht extra langsam sprachen, damit man auch alles notieren konnte (das wäre ja viel zu einfach ;) ). Und das ganze natürlich auch noch auf englisch. Zum Glück gab es genügend Kaffeepausen und ich bekam außerdem Hilfe von unserer slowakischen Partnerorganisation. Für das erste Mal in meinem Leben Protokoll führen, habe ich meine Aufgabe dann doch ganz gut gemeistert (denke ich :D). Um den Kopf nach den Meetings wieder etwas freizubekommen, wurden außerdem noch zwei sehr interessante Ausflüge geplant. Am ersten Tag haben wir abends das Bükk Astronomical Observatory, also die Sternwarte im Nationalpark, besucht, inkl. geführter Tour und einen Blick auf den Sternenhimmel über dem Nationalpark (leider nur vom Planetarium aus, da für das Teleskop leider zu bewölkt war). Der zweite Tag wurde dann noch mit einer Führung in der Anna-Kalktuffsteinhöhle, sowie der St. Stephans-Tropfsteinhöhle in Lillafüred abgeschlossen.Es waren ereignisreiche zwei Meeting-Tage, bei denen ich wieder viel Interessantes mitgenommen und viel Neues lernen durfte!
Tovább olvasom