Elkezdődött a magyar szöcskeegér éve 2025.02.27. 14:46

A Vadonleső Program ebben az évben a fokozottan védett magyar szöcskeegeret (Sicista trizona trizona) választotta meg az Év Emlősének. Ezen állat jelenlegi tudásunk szerint a világon egyedül Igazgatóságunk működési területén él, a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben. (A másik alfajának egyetlen állománya Kolozsvár mellett maradt fenn.) Igazgatóságunk az Év Emlőse programot erre való tekintettel egész évben kiemelten támogatja, s ennek fényében február 19-én nyitórendezvényt tartott a Szeleta Park Látogatóközpontban.

Fotó: Cserkész Tamás

A napot Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára, Füredi Kornél Béla, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője, és Rónai Kálmánné, a BNPI igazgatója köszöntötte.

A helyettes államtitkár szerint az év emlősének kiválasztott magyar szöcskeegér "kiváló képviselője" az ország számos olyan természeti értékének, amely világállományának fennmaradásában Magyarországnak döntő felelőssége van. Az örökség helyi értékét az embereknek annak fényében kell megtalálniuk és alakítaniuk, hogy globális és európai szinten is drasztikusan fogyatkozik a biológiai sokféleség -tette hozzá Balczó Bertalan.

Az Év Emlőse programban az állatfaj megismertetése mellett arra is törekednek, hogy megmutassák, mi veszélyezteti az állományt, milyen természetvédelmi kihívásokkal néz szembe a szakma és melyek az aktuális teendők - mondta. Kifejtette: olyan állat- és növényfajokkal foglalkoznak, amelyeknek az elterjedési területe az ország határain belül van. Ezek állománymérete sok esetben olyannyira parányi, hogy a természetvédelem világjelképévé vált óriáspanda állományához képest is aprócska. Olyan "bennszülött" fajokról van szó, amelyek évezredek, évmilliók alatt alakultak ki a Kárpát-medencében és azóta is csak ott élnek. Ilyen faj például a bánáti bazsarózsa vagy a magyar szöcskeegér is. Hangsúlyozta: fontos, hogy a szakmai munka mellett társadalmi támogatottsága is legyen a környezetvédelmi munkának, ebben az Év emlőse és a Vadonleső Program mindig lényeges szerepet töltött be.

Füredi Kornél Béla, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntőjében egyebek között arról beszélt, az intézet 2019 óta működteti a Vadonleső Programot az Agrárminisztériummal (AM) közösen. A kezdeményezés az ország egyik első közösségi adatgyűjtő programjaként jelenleg tizennyolc védett növény- és állatfaj elterjedési és veszélyeztetettségi adatait gyűjti önkéntesekkel. Jelenleg mintegy tizennyolcezer bejelentett adatot tárolnak és évente átlagosan ezer bejelentés érkezik a programba. A 2014-ben elinduló Év Emlőse kezdeményezés egy egész éves eseménysorozattal segíti ezt a munkát és hívja fel a figyelmet a kiválasztott faj és környezete fontosságára - jegyezte meg.

Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta, a magyar szöcskeegér (Sicista trizona trizona) az országban csak a Borsodi-Mezőségben található meg. Az állat globálisan veszélyeztetett fajnak minősül.

A nyitórendezvényt megtisztelték jelenlétükkel az Agrárminisztérium munkatársai, a hazai nemzetipark-igazgatóságok kollégái, a Vadonleső program képviselői, valamint az Év Emlőse Program partnerei: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., Magyar Természettudományi Múzeum, Fővárosi Állat- és Növénykert, Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Debreceni Egyetem, és Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Emlősvédelmi Szakosztály.

Váczi Olivér vezető természetvédelmi szakértő (Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.) a Vadonleső Programról és az Év Emlőse kezdeményezésről tartott előadást. Balázsi Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységének természetvédelmi őre ezután látványos és érdekes prezentációján keresztül mutatta be jelenlegi információikat az állatról, a „Borsodi-Mezőség (kis) nagy túlélője, a magyar szöcskeegér” címen. Beszélt többek közt e fokozottan védett faj kutatásának múltjáról, jelenéről, az állat élőhelyi igényeiről, kutatásának módszereiről is.

A "múlt és a jelen" ismertetése után a lehetséges "jövő" bemutatása következett szakmai kerekasztal beszélgetések keretei között. Cserkész Tamás pályázati koordinátor (Magyar Természettudományi Múzeum) mutatta be a szöcskeegér fajvédelmi tervét, valamint a kutatás és felmérés lehetőségeit a nemzetipark-igazgatóságok működési területein. Zárszóként az éves terveinket, programjainkat, valamint a kommunikáció lehetőségeit az “ismeretlen” szöcskeegér bemutatására Hák Flóra természetvédelmi referens ismertette.

A nap fényét növelte az egri illetékességű Kerekes Band zenekar támogatásából született „Mouse of Hungary” kisvideó, mely a "Kerekes Band feat. Mégötlövés - Mr. Hungary" című dalát értelmezte újra. A zene Fehér Zsomborral és a csapattal egyeztetve, valamint az idei Év Emlőse partnerszervezetek jóvoltából készült a rendelkezésünkre álló terepi felvételek felhasználásával.

Fokozottan védett állatfajaink, értékes élőhelyeink védelme a közös felelősségünk. Reméljük, a szöcskeegér évében minél több emberhez eljut majd a hír, hogy hazánk egy ilyen ritka természeti kincsnek is otthont ad.

Fotók: Cserkész Tamás, Kovács Judit, Szeleta Park Látogatóközpont, Kiss Csaba

A magyar szöcskeegér globálisan veszélyeztetett állat, ezért is kapott két másik emlősfajjal együtt külön akciót a LIFE17 IPE/HU/000018 azonosító számú, LIFE-IP GRASSLAND-HU elnevezésű projekt keretében, ami a gyepterületeken élő, prioritást jelentő emlősfajok környezetvédelmi állapotának javítását tűzte ki egyik céljául (C.5. akció - Fajokat célzó környezetvédelmi intézkedések). A faj pénzben kifejezett értéke 1.000.000 Ft.

Forrás: https://kormany.hu/hirek/magyarorszag-paratlan-ter...

Kapcsolódó

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:48
Besucher aus dem Kiskunság Nationalpark [13.06.2022-19.06.2022]Am Montag, den 13. Juni kamen Lara und Jakob dann mit nach Eger, um ein bisschen was vom Bükk Nationalpark zu sehen. Am ersten Tag bestiegen wir einen kleinen Aussichtspunkt in Szarvaskő und besichtigten das Western Gate Besucherzentrum.Dienstag unternahmen wir eine kleine Wanderung direkt vom Direktorat aus und am Mittwoch zum Tar-kő Aussichtspunkt. Auch für Marie und mich war dies einer der beeindruckendsten Orte, die wir im Bükk gesehen haben. Danach besichtigten wir gemeinsam mit einem Ranger das Plateau und er erklärte uns einiges über die vorkommenden Pflanzen und einen Schmetterling, der weltweit nur in einem sehr kleinen Umkreis auf dem Plateau zu finden ist. Anschließend fuhren wir zu einem sogenannten „Virgin Forest“, einem Wald, der weder von der Forstwirtschaft genutzt werden darf noch von Wanderern betreten. Somit soll der Wald sich ohne jeglichen Einfluss des Menschen entwickeln. Am Donnerstag fand eine Art Evaluation des Observatoriums und umliegender Attraktionen statt. Wir halfen bei der Vor- und Nachbereitung und nahmen an den Führungen teil. Am letzten Tag des Austausches besichtigten wir in Lillafüred die Szent István-Höhle und die Annahöhle. Bei der Szent István-Höhle handelt es sich um eine Tropfsteinhöhle, in der ein bestimmtes Klima herrscht, welches besonders gut für die Gesundheit sein soll. Deshalb ist ein bestimmter Bereich der Höhle für Touristen gesperrt. Hier haben Leute mit verschiedenen Krankheiten die Möglichkeit sich, mit Schlafsack oder Decke, für ca. drei Stunden täglich hinzulegen, um die Heilungsprozesse im Körper zu unterstützen.Nach diesen zwei gemeinsamen Wochen war der Austausch vorbei. In der Zeit konnten wir alle einiges über sowohl den anderen als auch den eigenen Nationalpark lernen.
Tovább olvasom