Idén szerveztünk másodjára szalakóta fióka-gyűrűzéssel egybekötött természetismereti túrát Tardon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoportja, valamint Tard Község Önkormányzatának közös szervezésében.
A tavalyi nagy érdeklődésre való tekintettel idén ismeretterjesztő standokkal, feladatokkal is készültünk a Sándor-völgyi Rendezvénytéren. Itt az Év Emlősével, a magyar szöcskeegérrel és az Év Madarával, a böjti récével ismerkedhettek meg az érdeklődők.
A túra után szakvezetéssel a tardi tájházat is megtekinthették az érdeklődők.
A program helyszíne a Sándor-völgy (eredeti nevén: “Sándor güdri”) volt, ami jó példa arra, hogy egy sem nem védett, sem nem Natura 2000 terület is otthont adhat számos védett természeti értéknek, köztük a fokozottan védett szalakótának (Coracias garrulus) is! A lakóházaktól nem messze pedig, a kertek végében egyéb, ritkább fajokkal is találkozhatunk.
A jelenlévők több szakvezető segítségével ismerkedhettek meg a program helyszínének különleges adottságaival, valamint a fokozottan védett szalakóta tulajdonságaival, életmódjával. Az 1488-as számú mesterséges odút csak érintőlegesen néztük meg a Sándor-völgyben, mert onnan már kirepültek a fiatalok, azonban kis „kitérővel” a Kis-völgy dűlőben a helyszínen ornitológiai gyűrűt kapott öt fióka, valamint a rendezvénytéren is lehetőségünk volt egy fészekalj megjelölésére.
2025-re a Bükkalján költő szalakóta-állomány meghaladja az 50 párt, melyből minimum 35 pár költ Tard közigazgatási határában. Az odúk ellenőrzése még jelenleg is zajlik. A madarak részéről idén óriási érdeklődés mutatkozott a fészkelő odúk iránt. Meglátásunk szerint több volt a területen tavasszal az Afrikából visszatérő szalakóta, mint a költési lehetőség. Mindez valószínűleg a rengeteg mezei pocoknak (Microtus arvalis), és a bőven rendelkezésre álló egyéb zsákmányállatoknak köszönhető. Ugyanezt tapasztaltuk a vörös vércsék (Falco tinnunculus) esetében is. A vércsék minden költőládát és természetes fészket (szarkák, dolmányos varjak fészke) elfoglaltak, sőt, ahogy egy egerészölyv (Buteo buteo) vagy egy holló (Corvus corax) fiókája kirepült, szinte már másnap birtokba vették a fészkelőhelyüket!
A szalakótavédelmi tevékenység jelenlegi szakaszában a Bükkalján arra helyezzük a hangsúlyt, hogy a meglévő, mesterséges odú-állományt fenn tudjuk tartani és biztosított legyen az évről évre történő szisztematikus ellenőrzés és adatgyűjtés. Emellett a térségben tevékenykedő gazdálkodók bevonásával, segítségével szeretnénk elérni, hogy minél több természetes odú álljon a szalakóták rendelkezésére (facsoportok megőrzése, fás ligetek kialakítása, stb.), s a helyi állomány egyre nagyobb arányban ilyen körülmények között költsön.
Hosszútávú terveink között szerepel, hogy Tard környékének költési számait összevessük más helyszínek eredményeivel. Cél, hogy kiderüljön, hol sikeresebbek az odúfoglalások és költések: a „természetközelibb”, kiterjedtebb gyepekben bővelkedő élőhelyeken (Tard belterülettel határos dűlői és a községhatár keleti fele) vagy az összefüggő, nagyüzemi mezőgazdasági területeken (Tard községhatár nyugati fele). Ez utóbbi helyeken kiterjedtebb gyep egyáltalán nincs, csak az intenzíven művelt mezőgazdasági parcellák között és a mezővédő erdősávok mellett futó dűlőutak gyepes vagy gyomos keskeny mezsgyéi.
A „Madaras nap”-on idén több mint 80 érdeklődő vett részt. Köszönjük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoportja, valamint Tard Község Önkormányzatának támogatását!
Találkozzunk jövőre is!
Fotók: Hák Flóra, Jakab Sándor, Kleszó András, Kleszó Balázs, Korompainé Szitta Emese, Papp – Tóth Bernadett
Írta: Kleszó András, Hák Flóra
https://www.bnpi.hu/hu/hir/beszamolo-a-tardi-helyzetrol-terepgyakorlat-kereteben
www.bnpi.hu/hu/hir/emberek-es-szalakotak-a-bukkalj...
