A védett természeti területeknek és Natura 2000 területeknek amellett, hogy az ott található védett növény- és állattani értékek védelme az alapvető feladata, nem feledhetjük el azt sem, pont az ilyen területek a legalkalmasabbak arra is, hogy az itt folyó természetvédelmi tevékenységet bemutassuk. Cikkünkben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnök szakos hallgatóinak 2025. május 9-i tardi látogatásáról számolunk be.
Szikrázó napsütés, kicsit csípős hűvös szél, kell-e ennél jobb időt elképzelni egy tematikus májusi terepgyakorlati napra? Immár hagyományteremtő jelleggel Kissné Rusvai Katalin és Erdélyi Arnold (MATE Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszéke) vezetésével a hallgatókat Tard határában láttuk vendégül. Házigazdánk Hajnalné Sára Orsolya és Hajnal István gazdálkodók voltak, akik a település határában extenzív lólegeltetést folytatnak évek óta, mintegy 30 hektáron.
A nap első felében a Fülök dűlőben található telephelyet és lólegelőket jártuk be, ahol a hallgatók megismerkedhettek a választott szakmájukhoz kapcsolódó lótenyésztés gyakorlati fogásaival. A lovakat - szám szerint 54 - első körben eléggé meglepte a legelőkön végigvonuló csapatunk, de aztán leküzdötték megilletődöttségüket és illendő fogadtatásban részesítettek minket. A terület természeti képe jelentősen eltér a megszokottnak tekinthető lólegelő képétől: nem pár centis, kitaposott, karámozott gyep fogadott minket, hanem bokrokkal, facsoportokkal tagolt domboldalak, ahol színpompás kétszikűek virágoztak éppen. A legmeredekebb rézsűkben a fokozottan védett gyurgyalagok hangos mindennapjaiba is betekintést nyerhettünk.
Bizonyítást nyert, hogy megfelelő kezeléssel, a legelésből kizárt területek tervezésével a gyep értékes állat- és növényvilága is fenntartható, akár fejleszthető is. Természetesen a szárazodó klíma, a kisebb fűhozam komoly kihívást okoz a gazdálkodóknak, aminek megoldása lehet akár az újabb legeltetésbe bevonandó területek bővítése is. Sajnos a kiszáradó mocsárréteken, az arasznyi fűben, a vizes élőhelyekhez köthető bíbicek megjelenésére sem számíthatunk már. Az ilyen diskurzusokból nemcsak a hallgatók tanulhatnak, hanem a természetvédelmi szakemberek is, mivel a gazdálkodókkal folytatott beszélgetésekből minden fél bővítheti ismereteit.
A nap második felében egy gyalogtúrát tettünk a Bála-völgyben, ahol évtizedek óta a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság végez természetvédelmi kezelést, saját vagyonkezelésben lévő területen. A terület a 2007-ben létrehozott Tardi-legelő Természetvédelmi Terület része, mely észak felől közvetlenül kapcsolódik a nemzeti park törzsterületéhez, annak is a kő-völgyi fokozottan védett területéhez. A Natura 2000 hálózat mindkét elemét érinti a terület, része a „Bükk hegység és peremterületei” megnevezésű különleges madárvédelmi területnek és átfed a „Tard környéki erdőssztyepp” kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területtel is.
Növényzete igen mozaikos, a patakmenti ligeterdőktől, a völgytalpi mocsár- és kaszálóréteken át a cserjésedő sztyepprétekig számos élőhely fordul elő itt. A növénytani változatosságból eredően állatvilága is igen gazdag: nemcsak szaporodóhelyként jelentős, hanem például a térségben fészkelő ragadozómadarak (pl. békászó sas, kígyászölyv, darázsölyv) és fekete gólya rendszeres táplálkozóterületeként is. A mozaikoltságért viszont tenni kell, így több forrásból is sikerült foltokként a szükséges természetvédelmi beavatkozásokat megvalósítani. A jelenleg is futó Grassland LIFE projektből több mint 10 hektár érintett területen végeztek cserjeirtást és az idegenhonos, inváziós növényfajok visszaszorítását. A kitisztított területek utókezelése komoly kihívást jelent a természetvédelmi kezelőnek. A gyepek egy részében az állatállománnyal történő tiprás, majd legeltetés jó megoldásnak tűnik, melyre a terepgyakorlat során jó példát láttunk a völgy északi felében, ahol az ürgés gyepek extenzív legeltetése több mint 30, egyre gyarapvó állományú magyar tarka szarvasmarhával zajlik.
Ezúton is köszönjük vendéglátóinknak, a gazdálkodóknak a szíves fogadtatást!
Szöveg: Schmotzer András
Képek: Kleszó András
