Már köztünk vannak: telelő erdei fülesbaglyok 2022.11.03. 12:12

Az erdei fülesbagoly (Asio otus) a leggyakoribb, általánosan elterjedt, közepes méretű hazai bagolyfajunk. Védett állat és „tollfülei” miatt mindannyiunk számára ismert és kedves madár.

Erdei” fülesbagoly lévén fás területeken fészkel, azonban kerüli a zárt, magas fekvésű erdőket. Szívesen elfoglalja más madarak (varjak, szarkák) gallyfészkeit is, de talajon való költéséről is van információnk. Sajnos őket is érinti a gázolások okozta pusztulás, az utak áldozatául eshetnek, mint minden baglyunk. 2020-ban az erdei fülesbaglyot az év madarává választották.

Fotó: Jakab Sándor

Ez a bagoly a telet sok esetben a településekre húzódva tölti. Sokunk gyermekkorából vannak olyan emlékek (akár városban is), mikor „baglyok ültek a nagy fákon”, és lelkesen megkukucskáltuk őket a lakhelyünk/iskolánk mellett, vagy az orvosi rendelő udvarán. Nos, régen erre több lehetőségünk lehetett, hiszen a nagy, öreg fák eltűnésével (esetleges kivágásával) a telelőhelyek száma is csökkent, a táplálkozó-területek beépítésével pedig a baglyok más helyet kereshettek maguknak. A lakosság bevonásával minden évben erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME); amiben bárki részt vehet, legyen az természetjáró, helyi lakos vagy család, önkéntes. A hasznos eredmények segítségével sikerül egyre inkább megismernünk a baglyok telelőhelyeit, esetenként pedig megvédeni azokat a fákat, amik ebben az időszakban akár több tucat állat nappalozóhelyét biztosítják.

Fotó: Jakab Sándor

Több elmélet létezik arról, miért húzódnak a baglyok a településekre a hidegebb hónapokban. A megoldás valószínűleg a környék kisrágcsáló zsákmány-kínálatában rejlik, ami a hidegben is biztos táplálékforrást biztosít. Másrészt a településeken kevés eséllyel találkoznak ezek a madarak természetes ellenségeikkel, mint például a parlagi sassal vagy a héjával. „Egységben az erő” – azaz ebben az esetben az ember közelében a biztonság.

Jellegzetessége a „baglyos fáknak”, hogy alattuk köpetek találhatók, ami a zsákmányállatok (rágcsálók) megemészthetetlen részeiből, a csontokból és szőrből állnak. A történet „ezen részével” a lakosság egyik szegmense lehet, hogy kevésbé toleráns, azonban fontos kiemelnünk, hogy „cserébe” egy ilyen bagoly rengeteg egeret elfogyaszt a porta körül! Egy példány átlagos napi igénye körülbelül 2 egér/pocok méretű zsákmány, tehát az embereknek ennyivel kevesebb mezőgazdasági kárt okozó rágcsálóval kell számolniuk!

Bagolyköpetek Fotó: Hák Flóra

A fotóink egy borsodi település templomkertjében készültek, ahová már „emberemlékezet óta” visszajárnak a baglyok és a lakosság is támogató, elfogadó velük szemben. A nappalozó baglyok nyugalmára ügyelnünk kell, azonban mivel ők választották a „közelségünket”, a tapasztalatok alapján jól alkalmazkodtak a környezet hangjaihoz (nyilván a szokatlan zajokra reagálnak, ezért ügyeljünk a nyugalmukra, ne zavarjuk őket).

Amennyiben Önnek is sikerül erdei fülesbaglyokat megfigyelnie, az adatok megosztásával támogathatja a felmérések sikerességét. A baglyok szervezett szinkron-számlálását januárban szervezi a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az ezzel kapcsolatos információk év elején minden csatornájukon elérhetők. Azonban a bagolycsapatokról nem csak ekkor, hanem egész télen szívesen fogadják az adatokat, kérdéseket az erdeifules@mme.hu e-mail címen. A megfigyelésekből éves jelentés készül, ami része egy európai szintű összesítésnek. A baglyok számlálásában Igazgatóságunk munkatársai is évről-évre részt vesznek.

Kapcsolódó

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

2023.04.19. 14:25
Marei Im Zeitraum vom 27. November bis zum 4. Dezember 2022 haben uns die beiden Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark besucht. Neben der Arbeit hatten wir aber auch die Gelegenheit, Höhlen zu besichtigen. Insgesamt beträgt die Zahl der bekannten Höhlen im Bükk-Gebirge fast 1200 und ist damit von besonderem Wert. Am 29. November 2022 hat uns unser Ansprechpartner im Geopark Balázs mit nach Lillafüred genommen, wo wir an einer Führung in der Anna-Höhle, einer Kalktuffsteinhöhle, teilgenommen haben. Vor dem Betreten sahen wir neben dem Eingang den Szinva-Wasserfall. Wie wir im Inneren feststellen konnten, sorgt dieser Wasserfall dafür, dass die sich an der Decke befindenden Baumwurzeln und Reste weiterer Pflanzen von Süßwasserkalkstein aus dem herunterfließenden Wasser bedeckt werden. Die Länge der Höhle beträgt 400 m. Anschließend ging es weiter zur St. Stephan-Höhle, die sich ebenfalls in Lillafüred befindet, aber mit 1514 m deutlich länger als die Anna-Höhle ist. Diese streng geschützte Höhle ist zudem eine Tropfsteinhöhle. Ein bestimmter Teil der Höhle ist für Besucher:innen selbst mit geführten Touren nicht betretbar. Aufgrund der besonders reinen Luft wird dieser Teil für Krankenhaus- und Therapie-Gruppen genutzt. Nachdem wir am 30. November 2022 zuerst Daten von Bäumen gesammelt hatten, die besonders wichtig für die Biodiversität sind, ist der Ranger Roland mit uns nach Cserépfalu gefahren. Von dort ging es für uns in die Szeleta-Höhle. Diese ist für Besucher:innen nach einem etwas anspruchsvolleren Anstieg zum Eingang frei zugänglich. Ihr besonderer Wert liegt in prähistorischen Funden, auf die Archäolog:innen bei Ausgrabungen gestoßen sind.
Tovább olvasom