Állatok Világnapja: az egri mentőközpont élete 2023.10.04. 06:00

Az Állatok Világnapja tiszteletére az Igazgatóságunk által kialakított, vadon élő védett állatok és madarak tartására szolgáló mentőközpontról készítettünk beszámolót.

Kuvik szabadon engedése (Fotó: Jakab Sándor)

Október 4. – Az Állatok Világnapja: „Assisi Szent Ferenc halálának napja, egyúttal emléknapja is. Ez a nap tisztelgés az állatok védőszentje előtt, aki azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket. Az ünnep célja, hogy az ember és állat közötti barátságot erősítse, valamint felhívja a figyelmet az együttélés fontosságára.” (Forrás: www.wwf.hu)

Vörös vércse fióka (Fotó: Jakab Sándor)

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mentőközpontja Egerben található és célja, hogy a munkatársainkhoz kerülő védett állatok (többnyire madarak) a felépülésük után, önálló életre képesen mihamarabb visszakerüljenek a természetbe. Fontosnak tartjuk, hogy ezek az állatok a gyógyulás ideje alatt a legkevesebbet találkozzanak emberekkel, ne szokjanak hozzá a jelenlétünkhöz. A létesítmény nem látogatható, azonban a környezeti nevelés berkein belül alkalmaként kisebb csoportot szervezünk egy-egy állat elengedése köré a helyiek számára, ami életre szóló élményt nyújt gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Így történt ez a nyáron fiókaként felnevelt baglyok (kuvikok, macskabagoly, gyöngybagoly), valamint tavasszal egy egerészölyv elengedésekor is.

Az állomás legsűrűbb, és legforgalmasabb időszaka egybeesik a madarak költési szezonjával. Április végétől augusztusig számos megkeresést kapunk bajba jutott, sérült állatokról – legfőképpen madarakról és fiókákról. Ezen a nyáron örömmel tapasztaltuk, hogy a megkeresők a honlapunkon is tájékozódtak a témáról (Madarat találtam! Mit tegyek?), és több alkalommal segítettek Egerbe eljuttatni a mentésre szoruló állatokat. Fontos ugyanis tisztáznunk, hogy Igazgatóságunk feladatai szerteágazók, és természeti értékeket szolgáló munkáink csupán egy szegmense a madármentés, így hatalmas segítség számunkra, ha a bejelentők a szállításban is segítenek.

A mentésre szoruló állatok listáját és sorsát havonta táblázatba rögzítjük. Januártól augusztus végéig ebben az évben 254 egyed került hozzánk. Javarészt madarak, fiókák (köztük számos bagolyféle és énekesmadár), de emlősök is: denevérek, vadmacskák, mókusok, sünök és egy hód. A bekerülések közt az esetek felében talált fiókák szerepelnek, de gyakori az autó általi gázolás, az ablaküvegnek ütközés, a házi macskák támadása, a madarak emberi hulladékba való szorulása és az áramütés is. Ez a lista valamelyest tükrözi, hogy milyen veszélyekkel kell megküzdenie az állatvilágnak a települések környékén.

Fehér gólya fiókák egy viharban levert fészekből (Fotó: Hák Flóra)

Nagy arányban sikerül segítenünk azokon az állatokon, amik időben hozzánk kerülnek, és számos madárfióka cseperedik itt fel. Ha madarat engedünk szabadon, a lábára ornitológiai gyűrűt rakunk, hogy a későbbi esetleges megkerülésekor azonosítani tudjuk. Vannak azonban az állomásnak olyan lakói is, amik tartós sérülésük miatt nem engedhetők szabadon, így bemutatási céllal (iskolák, óvodák, csoportok számára) segítenek minket egy-egy foglalkozás alkalmával (holló, macskabaglyok, egerészölyv). Ők állomásunk állandó vendégei és mindent megteszünk azért, hogy komfortosan teljenek a napjaik. Ezek a madarak a gondozóikat is jól ismerik és természetesen hozzá vannak szokva az emberek, gyerekek közelségéhez.

Réti fülesbagoly fióka (Fotó: Kelemen Tamás)

A továbbiakban is kérünk minden jószándékú megkeresőt, hogy csak ott és akkor tegyenek bejelentést mentésre szoruló állatokról, ha erre valóban szükség van, és vállalni tudják az ezzel járó felelősséget. Egyben minden jószándékú természetbarát kedves segítségét, Kelemen Tamás hivatástudatát, a Természetvédelmi Őrszolgálat kitartását, valamint a környező befogadó helyek áldozatos munkáját (Mályi Természetvédelmi Egyesület Madármentő Állomása, Hortobágyi Madárpark - Madárkórház Alapítvány, Jászberényi Sasközpont, Miskolci Vadaspark, Üröm Egyesület, Baglyaskő-vár Természetvédelmi Látogatóközpont, Mátraaljai Vad és Egzotikus Állatmentő Alapítvány, Fővárosi Állat- és Növénykert) ezúton is tisztelettel köszönjük!

Fekete gólya (Fotó: Seres Mihály Nándor)

Mentett gyurgyalag (Fotó: Soós Gábor)


A galéria fotói: Bodnár Katalin, Császár Zsuzsanna, Hák Flóra, Jakab Sándor, Kelemen Tamás, Kozma Attila, Molnár Márton, Seres Mihály Nándor


KAPCSOLÓDÓ:




Kapcsolódó

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

2023.04.19. 14:15
MareiAn einem Samstagmorgen, dem 22. Oktober 2022, ging es früh los, um an einer ganz besonderen Wanderung teilnehmen zu können. Mit etwa dreißig Personen machten wir uns von Répáshuta zu Fuß auf den Weg zum sogenannten „Virgin-Forest“. Das bedeutet konkret, dass dieser Wald beziehungsweise ein bestimmtes Waldgebiet seit einer Zeitspanne von mehreren hundert Jahren nicht von Menschen berührt wurde. Dieses „nicht-Berühren“ ist natürlich nicht wortwörtlich zu nehmen, sondern meint, dass seit besagter Zeitspanne kein Mensch in das Wachstum und die Entwicklung dieses Waldgebietes eingegriffen hat. Die besondere Bedeutung eines Virgin-Forests liegt nicht nur in der Unberührtheit, sondern auch in der damit einhergehenden hohen Biodiversität. Nicht nur die Pflanzen selbst sind teilweise stark geschützt und selten, sie bieten auch Lebensraum für viele seltene tierische Spezies. Daher darf der Virgin-Forest im Bükk-Nationalpark nur auf speziellen Touren betreten werden, die von Ranger:innen geleitet werden, und ist zudem mit Schildern ausgewiesen sowie eingezäunt.Begleitet haben uns auf dieser Wanderung auch zwei weitere UNESCO-Naturfreiwillige aus dem Kiskunság Nationalpark, die dabei nicht nur den Virgin-Forest, sondern auch die Waldgebiete von Répáshuta, Nagyvisnyó und Felsőtárkány kennenlernen konnten. Besonders eindrucksvoll waren Karstformationen wie die Dolinen und der unterschiedlich geschichtete, für den Bükk charakteristische Kalkstein, auf die uns der Ranger Attila Bartha hinwies. Anschließend ging es für uns noch auf die sogenannte „Jüdische Wiese“. Diese erhielt ihren Namen durch ihren früheren jüdischen Besitzer und die ursprüngliche Nutzung als Marktplatz, auf dem vor allem viele jüdische Personen ihre Produkte angeboten haben. Heute ist diese Wiese ein strenges Naturschutzgebiet, das Besucher:innen auf eigene Faust betreten dürfen. Nach mehreren Stunden spannender Wanderung überraschte uns der Regen glücklicherweise erst auf den letzten Metern.
Tovább olvasom