Skarlátbogár

Számos stratégia segíti a rovarok, ezen belül a bogarak téli túlélését.

Ilyen például a pete alakban történő áttelelés vagy a hidegtől védett búvóhely használata, de talán a legérdekesebb a skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) által is alkalmazott módozat. A fagypont alatti hőmérsékleten képződő jégkristályok roncsolják a sejthártyát, azonban ez a bogár részben fagyálló fehérjékkel akadályozza meg azok képződését, másrészt glicerintermeléssel csökkenti testének fagyáspontját.

Skarlátbogár lárvái tölgy felfeszített kérge alatt. (Magos G.)

Ez a bogárfajunk ritkán kerül a kiránduló szeme elé, hiszen az imágó, tehát a kifejlett alak viszonylag rövid életű. A kétéves fejlődésű lárva a második évben, augusztusban bábozódik egy a fakéreg alatt kialakított, korhadékszemcsékből álló, ovális bábbölcsőben. A bogarak a fent említett módon élik túl a tél viszontagságait, majd kora tavasszal hagyják el a telelőhelyet és éjszakánként a fák ágain mászkálva keresik párjukat. Életmódjuk miatt szorosan kötődnek a megfelelő mennyiségű és minőségű holt fához, hiszen mind a párosodás, mind a lárvák fejlődése, mind pedig a bábozódás a fakéreg alatt történik. Fejlődésükhöz megfelelő korhadási fázisban lévő, nyirkos, laza, de nem leváló fakéregre van szükség. Fafajokban nem válogatósak, hiszen mind lombos, mind tűlevelű fafajok is biztosíthatják számukra ezt az élőhelyet. Talán a leggyakrabban füzesekben és nyarasokban élnek, de akár telepített, üdébb akácosokban is előfordulhatnak, illetve hegyvidéki viszonyok között a bükkösökben is otthonra lelnek. A lárvák gombás korhadékkal, egyéb rovarfajok még elő vagy elpusztult lárváival táplálkoznak, míg az imágók más ízeltlábúakat fogyasztanak.

Skarlátbogár imágók (Urbán L.)

A kifejlett bogár 10-15 mm hosszú, párhuzamos oldalú és a fakéreg alatti életmódhoz alkalmazkodva nagyon lapos, fénytelen, skarlátpiros színű. A lárva borostyánsárga, szintén rendkívül lapos. Gyakran egy élőhelyen, ugyanazon kéreg alatt találjuk a hasonló kinézetű bíborbogarak lárváival, de az elkülönítést segíti többek között, hogy a skarlátbogár lárváinál az utolsó potrohszelvény nem nagyobb az előzőeknél.

Ez a bogár Magyarországon védett és egyben közösségi jelentőségű (Natura 2000) faj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 5000 Ft. Fennmaradása a számára megfelelő minőségű holt faanyag folyamatos biztosításával lehetséges csak.

A skarlátbogár lárvájának teste tökéletesen alkalmazkodott a kéreg alatti fejlődéshez. (Magos G.)

A fentebb említett, a nagyméretű jégkristályok kialakulását megakadályozó védekezési mód talán egyszer majd az ember hosszú távú űrutazását is lehetővé tévő hibernáció egyik alapjául szolgálhat.

Frissen átalakult skarlátbogár bábkamrájában (Urbán L.)