A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és Hevesi VízŐrzők közös szervezésében 2026. augusztus 26-án a Telki-legelő kőrises ártéri erdejében vízvisszatartási akcióra került sor.

A Mátrai Tájvédelmi Körzetet 1985-ben hozták létre a Mátra-hegység központi részén. A védetté nyilvánítás célja a területen található földtani értékek, a táj jellegét meghatározó felszínformák, a felszíni vizek, a természetes növénytársulások, a védett növény-és állatfajok megőrzése, a felüdülést is szolgáló erdei- és gyógyklíma megóvása és fenntartása volt.Az idén 40 éves Mátrai Tájvédelmi Körzetről többek között az év hátralévő részében hetente megjelenő kis cikksorozatunkkal is igyekszünk megemlékezni, melyekben az itt élő emblematikus fajok közül mutatunk be egyet-egyet.

A Mátrai Tájvédelmi Körzetet 1985-ben hozták létre a Mátra hegység központi részén. A védetté nyilvánítás célja a területen található földtani értékek, a táj jellegét meghatározó felszínformák, a felszíni vizek, a természetes növénytársulások, a védett növény- és állatfajok megőrzése, a felüdülést is szolgáló erdei- és gyógyklíma megóvása és fenntartása volt. A Mátrai Tájvédelmi Körzet fennállásának 40. évfordulóját ünnepelve, hetente megjelenő cikksorozatunk keretében az év végéig hétről hétre bemutatunk egy-egy, a területre jellemző emblematikus fajt.

A Pásztó-Hasznos település határában fekvő, Várhegyen található Cserteri (Hasznosi) várat vélhetően emberi betelepítés útján idegenhonos kaktuszok lepték el. Az információ a Bükki Nemzeti Park Igazgatósághoz (BNPI) lakossági bejelentés formájában jutott el, amit ezúton is köszönünk.

A Cserteri vár az 1300-as évek elején épült középkori várunk, első írásos emléke 1329-ből származik. 1552-ben a törökök harc nélkül foglalták el és rombolták le, majd a törökök kiűzése után került ismét magyar kézre. Ekkor újjáépítették, de tulajdonosai a továbbiakban nem foglalkoztak az állapotával, így az omladozó falak köveit és gerendáit a közeli Hasznos település egykori lakói elhordták építőanyagnak. Ma egy erősen leromlott állapotú várrom áll már csak a Pásztó-Hasznos település határában fekvő Várhegyen.

A Markazi kőbányató egy korábban használatos bányagödörből kialakult, kizárólag esővíz által táplált gyékényes tavacska, melynek vízfelszíne mindössze kb. 30 négyzetméter.

A fehér gólya (Ciconia ciconia) mindenki számára közismert, a lakosság szempontjából igencsak közkedvelt, fokozottan védett, egyedenként 100.000 Ft természetvédelmi értéket képviselő madarunk.

A meleg februári időjárás miatt már márciusban megindult minden - a kökény, alma, körte és cseresznye is virágba borult böjtmás hava végére. Ezzel párhuzamosan a kiskertekben is megindult a munka: metszés, ásás, kapálás, veteményezés és a rovarkártevők elleni védekezés is megkezdődött.

A liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó nyugati vagy hegyi csillagvirág (Scilla drunensis) mészkedvelő gyertyános-tölgyesek, bükkösök, szurdok- és sziklaerdők növénye.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság értesíti a kedves túrázókat, hogy a sárga + jelzés egy szakasza, amely a Kékes Erdőrezervátumon keresztül vezetett, megszűnik.

A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) egy Európában invazívan terjedő fafaj, melynek visszaszorítása a természetvédelem egyik kiemelt feladata.

Különlegesek, szépek – és szúrnak. A kaktuszokat sokan szeretjük, csodáljuk és tartjuk őket otthon vagy a kertben. Ezzel nincs is semmi gond, hiszen érdekesek, változatosak, és van aki jobban kedveli őket, mint a kényesebb szobanövényeket. Azonban a természetbe a kaktuszok nem valók.

Az óriás tőrösdarázs a mediterrán régióban élő faj. Elsősorban a száraz, meleg, napsütötte régiókat, fákkal tarkított, virágos réteket kedveli, azonban az utóbbi években viszonylag gyakorivá vált, így városi parkokban, kertekben is felbukkanhat. Méretei miatt megjelenése többnyire riadalmat okoz, ezért szeretnénk bemutatni ezt az egyébként ártalmatlan darázsfajt.

Meghökkentő felvetés? Meghökkentő találat! A Kaktuszok a természetben nevű facebook-os csoportban egy lelkes természetvédő („civil”) 2023. január 30-án hozott létre egy bejegyzést, melyben leírta, hogy: „Heves megyében, Gyöngyöspata külterületén, a szőlők mellett is vannak elszaporodva (megj.: kaktuszok, a szerző), elég nagy kiterjedésben.”