Kaktuszok a Mátrában II. – A Cserteri vár ostroma 2025.01.22. 10:55

A Cserteri vár az 1300-as évek elején épült középkori várunk, első írásos emléke 1329-ből származik. 1552-ben a törökök harc nélkül foglalták el és rombolták le, majd a törökök kiűzése után került ismét magyar kézre. Ekkor újjáépítették, de tulajdonosai a továbbiakban nem foglalkoztak az állapotával, így az omladozó falak köveit és gerendáit a közeli Hasznos település egykori lakói elhordták építőanyagnak. Ma egy erősen leromlott állapotú várrom áll már csak a Pásztó-Hasznos település határában fekvő Várhegyen.

A Cserteri vár egy még álló falrészlete (Fotó: Zsupos Vivien)

A vár déli letörésében egy nagy kiterjedésű sziklagyep található, mely otthont ad több védett fajunknak, mint pl. a sárga kövirózsának (Jovibarba globifera subsp. hirta), a hegyközi cickafarknak (Achillea crithmifolia) vagy a hosszúlevelű árvalányhajnak (Stipa tirsa).

Sárga kövirózsa (Jovibarba globifera subsp. hirta) (Fotó: Andreas Berger)

2024 őszén lakossági bejelentés útján jutott tudomásunkra, hogy feltételezhetően valaki a sziklagyepet saját "kaktusz-kertjének" tekintette, ennek megfelelően az egész sziklagyepet elszórtan teleültette kaktuszokkal.

Az első szemrevételezések során feltártuk, hogy igen nagy a baj: kb. 60 egymástól különálló telep található az oldalban!

Ismét a Szegedi Tudományegyetem kutatójához, Dr. Kelemen Andráshoz fordultunk segítségért, ahogy korábban a gyöngyöspatai kivadult kaktuszok esetében is.

Dr. Kelemen András az Opuntia fajok közötti különbséget mutatja be a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság dolgozói számára (Fotó: Zsupos Vivien)

András december közepén tudott eljönni hozzánk és tudásával segíteni a munkánkat. Négy különböző fajt azonosított be a területen:

- Cylindropuntia imbricata,

- Opuntia fragilis,

- Opuntia macrorhiza és

- Opuntia phaeacantha.

Opuntia fragilis telep (Fotó: Zsupos Vivien)

Megállapítottuk, hogy ilyen nagymértékű kaktusz-problémát már pusztán mechanikus irtással nem tudunk kezelni egy sziklakibúvásos területen, így kombinált kezelésre lesz szükség, mely a mechanikus- és a vegyszeres irtás együttesét jelenti.

Cylindropuntia imbricata hajtások (Fotó: Zsupos Vivien)

A szükséges engedélyek beszerzését követően a 2025-ös év elején mechanikai irtást fogunk alkalmazni, mely során igyekszünk minden telepet a lehető legnagyobb mértékben eltávolítani. Ezt követően tavasszal és nyár elején az újrasarjadt telepeket vegyszeres injektálással kezeljük majd, hogy minél pontszerűbben és hatékonyabban pusztuljanak ki a kaktuszok a sziklagyepből.

A Cserteri vár 1951 óta régészeti védelem, míg 1958 óta műemlékvédelem alatt áll.

Kapcsolódó

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022.08.23. 15:27
Bastardindigo Sträucher und eine Tonne Fledermauskot[21.03.2022-26.03.2022]Es gab bereits und wird noch viele Tage geben, an denen wir im Büro sitzen und Recherche Arbeit zu unterschiedlichen Themen leisten, Zusammenfassungen und Übersichten erstellen oder auch mal Buchausschnitte einscannen. Jedoch wollen wir unsere Blogeinträge besonders den Aktivitäten draußen widmen. Somit waren wir in der letzten Woche unter anderem in der Nähe von Tiszabábolna. Hier mussten Bastardindigo Sträucher (Amorpha fruticosa) in einem sumpfigen Gebiet abgesägt, zum Rand des Sumpfgebietes und von dort über eine Grasfläche zu einer Häckselmaschine transportiert werden. Bei diesen Sträuchern handelt es sich auch dieses Mal um eine invasive Art. Diese kommt aus China und verbreitet sich aggressiv und sehr schnell. Somit verschlechtert sich die Qualität des Ökosystems und einheimische Pflanzen werden verdrängt.An einem anderen Tag waren wir in der reformierten Kirche von Bánhorváti um diese von Fledermauskot zu befreien. Im Gebälk der Kirche leben circa dreihundert Fledermäuse, unter anderem kleine Hufeisennasen und große Mausohren. Da der Nationalpark sich dafür einsetzt, dass diese Tiere weiterhin den Lebensraum in der Kirche nutzen können, sind sie auch für die Beseitigung des Kots zuständig. Es sind verschiedene Gebäude, wo dies gemacht werden muss und findet so ungefähr in einem drei Jahres Abstand statt. In dieser Zeit hat sich ca. eine Tonne an Kot gesammelt, die wir in Säcke schippten und die steilen Treppen vom Dachboden heruntertragen mussten. Nach mehreren Stunden harter Arbeit und ca. 80 Säcken mit Kot waren wir endlich fertig und ziemlich erschöpft. Am Samstag war ein normaler Arbeitstag, da dieser freie Tag auf den 14. März verlegt wurde, um ein verlängertes Wochenende zu ermöglichen. Diesen verbrachten wir erneut mit dem Sammeln von Müll.
Tovább olvasom