A meleg februári időjárás miatt már márciusban megindult minden - a kökény, alma, körte és cseresznye is virágba borult böjtmás hava végére. Ezzel párhuzamosan a kiskertekben is megindult a munka: metszés, ásás, kapálás, veteményezés és a rovarkártevők elleni védekezés is megkezdődött.
A kertekben, gyümölcsösökben nemkívánatos rovarok elleni védekezés manapság egyik sláger termékei a rovarfogó lapok, melyek egyes kártevők, pl. gyümölcslegyek elleni védekezésre ajánlanak. Kaphatók sárga – mely a leggyakrabban használatos –, kék és fehér színben.
Tudjuk-e, hogyan is működnek ezek a lapok? Biztosan jól használjuk ezeket?
4 db sárga rovarfogó lap fogási „eredménye”. Fotó: Zsupos Vivien.
Működés
A rovarfogó lapok általában egy papír- vagy műanyag lapra felvitt ragadós anyagot tartalmaznak. Működési elvük, hogy színük – kiváltképp a sárgáé – élénk, mely vonzza a rovarokat. Az élénk szín eltereli a gyümölcsről a rovar figyelmét, így arra fog rászállni nektárt remélve, mégis „jutalma” valami más lesz: a lapra felvitt ragacsos anyagba való végzetes beleragadás, melyből kijönni képtelen.
A bevonóanyag feromont nem tartalmaz, a lapok kizárólag optikailag hatnak a rovarokra – válogatás nélkül.
Épp ez a három fő tulajdonsága az, mely nemcsak a kártevő, hanem a beporzó és egyéb hasznos rovarokra nézve is veszélyessé teszi, hiszen az élénk szín őket is vonzza, nem csak a kártevőket.
Kik kerülhetnek a csapdába?
Ha az ember oldaláról nézzük a fontossági sorrendet, akkor elsők között a méheket és a lepkéket, mint fő beporzóinkat kell megemlíteni.
Gyakran védett, sőt akár fokozottan védett fajok is belekerülhetnek a ragadós papírokba, mint pl. ez a szerencsétlenül járt sápadt szemeslepke (Lopinga achine). A faj fokozottan védett, egyedenkénti természetvédelmi értéke 100.000 Ft. Képkivágat az eredeti fotóból. Fotó: Zsupos Vivien.
A méheken és lepkéken kívül beleragadhatnak még más fontos beporzók, így a zengőlegyek és a darazsak is.
A zengőlegyek (Syrphidae) egyes fajai (pl. a darázslegyek (Sphaerophoria) nemzetségének tagjai) lárva állapotban levéltetvekkel táplálkoznak, míg imágóként nektárt szívogatnak. Más zengőlégy fajok (pl. a herelegyek (Eristalis) nemzetségének tagjai) lárva állapotban a vizekben lévő szerves törmelékekkel táplálkoznak, ezáltal „bio vízszűrő funkciót” látnak el, míg imágóként ők is fontos beporzóink.
Sárga rovarfogó lapba ragadt zengőlégy (Syrphidae). Képkivágat az eredeti fotóból. Fotó: Zsupos Vivien.
A darazsak az allergiások számára sok kellemetlenséget okoznak, mégis a biológiai rendszerekben fontos rovarok, hiszen számos, az ember számára káros rovart (pl. legyeket, hernyókat) zsákmányolnak, emellett pedig a beporzásban is részt vesznek.
A skorpiólegyek (Panorpidae) is könnyen beleragadnak a csapdába. Ezek a különleges nevű és kinézetű, ám sokak számára ismeretlen rovarok a hímek potrohvégi nyúlványáról, a skorpiószerű „farokról” (ami valójában a potroh utolsó szelvényének speciális módosulása) kapták nevüket. Nem kell tőlük megijedni, az emberekre nézve ártalmatlanok, „skorpiófarkukat” kizárólag párzásra használják, ugyanis ebben található a hímek ivarszerve. A skorpiólegyek más rovarokkal táplálkoznak, viszont egyelőre vitatott, hogy ragadozó életmódot folytatnak vagy pedig tisztító szervezetekként működve elhullott rovarokat fogyasztanak.
Sárga rovarfogó lapba ragadt hím skorpiólégy (Panorpidae). Képkivágat az eredeti fotóból. Fotó: Zsupos Vivien.
Néha más ragadozó életmódú bogarak, így például katicabogárfélék (Coccinellidae) is beleragadnak a lapokba. Ám az élénk szín számukra mást jelent: a növényeket károsító, azok nedveit szívogató levéltetveket.
Sárga rovarfogó lapba ragadt katicabogárféle (Coccinellidae). Képkivágat az eredeti fotóból. Fotó: Zsupos Vivien.
Sajnálatos módon a madarak sem maradhatnak ki a felsorolásból. Számukra a rovarokkal teli, ragacsos lapok „terülj, terülj asztalkámként” szolgálnak. Pontosabban szolgálnának, hiszen az inger, az „ingyen ebéd” számukra meg van, csak épp jó eséllyel ez egyben az utolsó vacsorájukat is jelenti, mert a bevonóanyag olyan erős ragasztót tartalmaz, amiből ők sem képesek segítség nélkül kijönni. Sok esetben hiába a segítségnyújtás, mégis elpusztulnak.
Sárga rovarfogó lapba ragadt mezei veréb (Passer montanus). A faj védett, egyedenkénti természetvédelmi értéke 25.000 Ft. Őt sikerült megmenteni. Fotó: Koncz Csaba.
Rovarfogó lapból kiszabadított, sérült széncinege (Parus major). A faj védett, egyedenkénti természetvédelmi értéke 25.000 Ft. Sérülés nélkül nem tudták róla eltávolítani a papírt, az egyed sorsa kérdéses. Fotó: Fióka- és Madármentés.
De akkor mégis hogyan használjuk jól a rovarfogó lapokat?
Európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi). Fotó: Szlovik Márton. Forrás: Ízeltlábúak.hu
Ezek a ragadós lapok eredetileg arra lettek kifejlesztve, hogy az egyes kártevő rovarok, így pl. az európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) vagy a dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) rajzáscsúcsát (tehát amikor egyszerre a legtöbb egyed van a kártevőből jelen) előre tudják jelezni és a vegyszeres (újabban egyre több helyen a vegyszermentes) kezelést a lehető legnagyobb hatékonysággal (mind gazdaságilag, mind sikerességben) tudják elvégezni a termés megvédése érdekében.
Ennek fényében a helyes alkalmazási mód az, ha mi is így teszünk: tegyük ki a kártevő rajzásideje előtt, amint az adott kártevőből rengeteg jelentkezik a lapokon, szedjük be azokat és kezdjük meg a permetezést. Ha lehetőségünk van rá, a permetezés valamilyen más beporzókat nem veszélyeztető szerrel, vagy a virágzást követően történjen.
Emellett pedig a legfontosabb az, hogy a fák virágzási idején ne helyezzünk ki ilyen lapokat, mert nemcsak a termést védjük meg a kártevőktől, hanem a virágot is a beporzóktól, melyből következik, hogy termésünk is igen csekély lesz, az egyébként is drasztikusan csökkenő beporzó rovarok számát pedig még tovább csökkentjük.
A madarak védelme érdekében a lapok köré készíthetünk vagy vásárolhatunk egy rácsos kalitkát, ezáltal a rovarok továbbra is beleragadnak a lapokba, de a madarak nem férnek hozzájuk, így a beleragadástól megóvjuk őket.
Fontos megjegyezni, hogy zárt rendszerű veteményesekben, pl. melegházakban, üvegházakban vagy szobanövények esetén lakóingatlanokban a ragadós lapok kártevők elleni folyamatos (akár egész éves) használata nem jelent veszélyt a fontos rovarok és madarak számára.
Irodalomjegyzék:
Brehm, A.E. 1901. Az állatok világa. Ízeltlábúak, Rovarok, II. alosztály: Igazi rovarok (Holomerentoma), II. öregrend: Szárnyas rovarok (Pterygota), Huszonkettedik rend: Skorpiólégy-félék (Mecoptera). Légrády Testvérek, Budapest.
Brehm, A.E. 1901. Az állatok világa. Ízeltlábúak, Rovarok, II. alosztály: Igazi rovarok (Holomerentoma), II. öregrend: Szárnyas rovarok (Pterygota), Huszonötödik rend: Kétszárnyú rovarok (Diptera), 2. alrend: Kerekrésűek vagy kupakosbábúak (Cyclorrhapha). Légrády Testvérek, Budapest.
Brehm, A.E. 1901. Az állatok világa. Ízeltlábúak, Rovarok, II. alosztály: Igazi rovarok (Holomerentoma), II. öregrend: Szárnyas rovarok (Pterygota), Huszonkilencedik rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera), 2. alrend: Szúródarazsak, 21. család: Darazsak (Vespidae). Légrády Testvérek, Budapest.
