Egy hét egy faj 10. - A 40 éves Mátrai Tájvédelmi Körzetet ünnepeljük 2025.12.08. 17:00

A Mátrai Tájvédelmi Körzetet 1985-ben hozták létre a Mátra-hegység központi részén. A védetté nyilvánítás célja a területen található földtani értékek, a táj jellegét meghatározó felszínformák, a felszíni vizek, a természetes növénytársulások, a védett növény-és állatfajok megőrzése, a felüdülést is szolgáló erdei- és gyógyklíma megóvása és fenntartása volt.

Az idén 40 éves Mátrai Tájvédelmi Körzetről többek között az év hátralévő részében hetente megjelenő kis cikksorozatunkkal is igyekszünk megemlékezni, melyekben az itt élő emblematikus fajok közül mutatunk be egyet-egyet.



A nagy fehérsávoslepke (Neptis rivularis) a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, tarkalepkék (Nymphalidae) családjába tartozó őshonos fajunk.

A nagy fehérsávoslepke. Fotó: Kárpáti Marcell, forrás: www.izeltlabuak.hu

A szárnyak színoldala barnásfekete alapszínű, a négy szárny középterében egy határozott, széles fehér sáv húzódik végig, a szárnyrojtok fehérrel tarkítottak.

A nagy fehérsávoslepke szárnyfonákja. Fotó: Káldi József, forrás: www.izeltlabuak.hu

A szárnyfonák barna alapszínű, fehér mintázatú. Közepes méretű lepke, szárnyfesztávolsága 43-53 mm.

A nagy fehérsávoslepke petéje. Fotó: Kárpáti Marcell, forrás: www.izeltlabuak.hu

A nőstény a petéket a levelek felszínére rakja, egy levélre akár többet is, de nem csoportosan, hanem egyesével állnak. A peték gömbölydedek, zöldes színűek, felületükön tüskeszerű függelékek találhatók.

A nagy fehérsávoslepke hernyója. Fotó: Bodócs Balázs, forrás: www.izeltlabuak.hu

A hernyó barna alapszínű, világosbarna mintázattal. A mintázatának és testfelépítésének köszönhetően elszáradt falevélre emlékeztet, így a környezetbe igencsak beleolvad, nehezen észrevehető (mimikri).

A hernyó gyöngyvessző (Spiraea sp.) fajokon él, fő tápnövénye a szirti gyöngyvessző (Spiraea media), de a dísznövényként ültetett fűzlevelű gyöngyvesszőt (Spiraea salicifolia) és a kerti gyöngyvesszőt (Spiraea x vanhouttei) is elfogyasztja.

A nagy fehérsávoslepke bábja. Fotó: Kárpáti Marcell, forrás: www.izeltlabuak.hu

A báb sárgásbarna színezetű, levélerezet-mintázatú. Formája és színezete miatt elszáradt, összepöndörödött levélre emlékeztet. Rendszerint a tápnövény vékony vesszőin található meg.

Évente egy nemzedéke fejlődik, május végétől júliusig repül. Hernyóként telel át.

Száraz és üde lomboserdőkben, sziklaerdőkben, sziklai cserjésekben, patakvölgyekben találkozhatunk vele ott, ahol a hernyó tápnövényei is élnek.

A nagy fehérsávoslepke magyarországi elterjedése. Forrás: www.izeltlabuak.hu

Közép- és Dél-Európában elterjedt, Magyarországon az Északi-középhegységben, a Mecsekben, a Dráva-síkon és az Alpokalján elterjedt, leggyakrabban a Mátrában találkozhatunk vele.

Hazai, így mátrai állományait a megnövekedett vadlétszám veszélyezteti.

A legtöbbször melegkedvelő tölgyesekben, bokorerdőkben, sziklai cserjésekben, sziklagyepekben előforduló tápnövényét, a szirti gyöngyvesszőt erőteljes vadnyomás éri a térségben előforduló gímszarvas és muflon állomány miatt. A muflonok szívesen tömörülnek nyájba, egy-egy nyáj akár 50 egyedes is lehet. Egy ekkora méretű nyáj egy sziklagyepfoltot képes teljesen kilegelni, kitaposni, így az ott lévő szirti gyöngyvessző állományt képesek teljesen, szinte tövig visszarágni. A tápnövény eltűnésével a lepkehernyók nem képesek kifejlődni, de sokszor előfordul az is, hogy a tápnövény legelésekor ők maguk is áldozatul esnek. A faj megőrzése szempontjából fontos lenne az idegenhonos muflon állomány teljes visszaszorítása a Mátrában.

A nagy fehérsávos lepke védett, egyedenkénti természetvédelmi értéke 10 000 Ft.


Irodalomjegyzék:

13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről.

Dr. Gergely, P., Gór, Á., Hudák, T., Ilonczai, Z., Szombathelyi, E. 2018. Nappali lepkéink - Határozó terepre és természetfotókhoz. Kitaibel Kiadó, 264 pp.

Kral, K. 2022. Flight behaviour of the woodland butterfly Neptis rivularis (Scopoli, 1763) (Nymphalidae) within residential gardens. Acta Entomologica Slovenica 30:1, 21-30.

Az Ízeltlábúak.hu oldalról származó fotók és térkép az oldal üzemeltetője és a képek tulajdonosainak beleegyezésével került felhasználásra. A térkép és képek újbóli felhasználásához kérjük, keresse az oldal üzemeltetőjét!

Kapcsolódó

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:44
Austausch in einen anderen Nationalpark [07.06.2022-12.06.2022]Durch die Freiwilligen vor uns inspiriert, wollten auch wir einen Austausch mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark machen. Somit sind wir am Dienstag, den 7. Juni nach Kunpeszér gefahren, ein Ort mit ca. 700 Einwohnern. Wir wurden von den Freiwilligen Lara und Jakob und ihrem Ansprechpartner Csaba abgeholt und mit dem Jeep zum fünf Kilometer entfernten Forsthaus gefahren. Dieses liegt mitten im Wald und dient als Unterkunft, Treffpunkt, um den Arbeitstag zu beginnen und Arbeitsplatz für Aufgaben am Computer. Am nächsten Tag zeigten uns Lara und Jakob die Umgebung und Orte, an denen sie bisher gearbeitet hatten. Im Allgemeinen ist die Region sehr flach und an vielen Stellen auch deutlich trockener als im Bükk. Großflächige Wälder gibt es kaum, die Landschaft ist vorrangig von Graslandschaften geprägt. Diese sind Teil der UNESCO Biosphärenreservate und beinhalten eine große Diversität an Fauna und Flora. Am Nachmittag hat Csaba uns dann noch ihm persönlich wichtige Orte im Nationalpark gezeigt und verschiedene Aspekte des Ökosystems erklärt. Der Kiskunság Nationalpark befasst sich weniger mit Tourismus und deutlich mehr mit dem Erhalt der Diversität. An den nächsten zwei Tagen waren wir unter anderem noch in Kecskemét, haben einen Ort für verletzte Schlangen besucht und haben uns ein Adlernest angesehen. Zwischendurch hat es in Strömen geregnet, weshalb wir drinnen Karten spielten.
Tovább olvasom