Bükki Nemzeti Park tanösvényei

A Pély-Ludas környezetismereti, természeti és tájtörténeti tanösvény bejárásával elsősorban a Hevesi-sík füves élőhelyeit ismerhetjük meg, jellegzetes élőhelyekkel (szikes gyepek, mocsarak), vízfelületekkel, a mesterséges és természetközeli cserjésekkel, erdökkel és azok élővilágával találkozhatunk és megismerhetjük a szalakótát.

A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben zajló élőhely-fejlesztések, a természetvédelmi célok, kezelési feladatok és problémák is bemutatásra kerülnek.

Állomások:

1.Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet

2.Fás vegetációk a pusztában

3.Gyepek

4.Élőhelyfejlesztések a Hevesi-síkon I.

5.Szalakóta

A Tiszatáj Közalapítvány Szamárháti-tanyájáról induló, majd 6 állomáson keresztül ugyanoda visszatérő Kesznyéten-Agrár-környezetvédelmi tanösvény, tájékoztató tábláival és kilátótornyával információkban és élményekben gazdag túrára invitálja az érdeklődőket. A tanösvény a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet hagyományos tájhasználatát és vízhez kötődő gazdag élővilágát mutatja be. A látogatóközponttól indulva kialakításra került a legjellemzőbb értékeket bemutató útvonal. A útvonalat végigjárók láthatják a legelésző őshonos állatokat, megismerhetik az ártéri kaszálók, mocsárrétek és mocsarak, a kubik-erdők növény és állatvilágát, ebben egy több mint 100 méter hosszú, mocsáron átívelő cölöpökön nyugvó pallósor, illetve egy 12 méter magasmegfigyelőtorony segít..

A megfigyelőtoronyból feltárul a Tisza-vidék gazdag madárvilága is.

A hajdani promontórium tájművelési emlékeit (szőlőskertek garádjait, kőzetbe faragott bújóit, pincéit) és a természeti emlékként oltalmat kapott kaptárköveket, a bükkaljai kőkultúra sajátos emlékeit és a természeti értékeket mutatja be a tanösvény

Az Új-bánya és a Kis-bánya rekultivált területétköti össze a Salgóbányából induló és odavisszatérő tanösvény, melynek táblákkal jelöltmegállóhelyei a különböző kifejlődésűlávafolyások és piroklasztikumok (vulkánitörmelék, tufa).

Nem látogatható!

Lillafüred felett, a Szeleta-tető lejtőjén, 349 m tszf. magasságban nyíló barlang Magyarország legjelentősebb őskori barlangi lelőhelye.

A hiúz korábbi természetes elterjedési területe Európa nagy részét érintette, visszaszorulását az összefüggő idős erdőterületek megszűnése, zavartsága, az élőhelyek feldarabolódása, illetve a nagyragadozók célirányos üldözése okozta.

Az európai hiúzállomány mélypontját az 1950-es években érte el, majd a számára kedvező változások (a faj és élőhelyeinek védetté nyilvánítása) hatására állományai az addigi menedékterületekről újra terjedni kezdtek. Egyik ilyen fontos menedékterületet a Kárpátok jelentette, ahonnan magyarországi természetes visszatelepülése is megkezdődött. A hiúz nagyobb mértékben függ az zavartalan erdei élőhelyektől és a zsákmányállatok szűkebb körétől, mint a barnamedve és a farkas. Állománya jelentősen csökkent, vagy eltűnt olyan területekről is, ahol utóbbiak fenn tudtak maradni. Több európai országban, ahol természetes visszatelepedésére nem lehetett számítani, a faj érdekében a korábbi élőhelyeken visszatelepítési programok is indultak.

Felhívjuk

a Miskolc Pass turisztikai kártyával, valamint online vásárolt jeggyel érkező látogatóink figyelmét, hogy a túraindulás előtt legalább 10 perccel a jegypénztárnál regisztrálni szíveskedjenek!

Tematikus vendégházunk geoparki mintaprojektként jött létre a Bükk-vidék Geopark értékeinek a bemutatására, egy igazán különleges helyszínen, Bükkszentkereszt központjában.

A mesebeli valóság

Rönkfa-LAK, ahol élvezheti az erdő megnyugtató csendjét, a madarak csicsergését, a friss levegőt és a Bükk páratlan panorámáját.

Málnás Vendégházunk Upponyban, a Lázbérci Tájvédelmi körzetben, az Országos Kéktúra útvonal mentén található.