Jelzés:
zöld bástya (Katonasíroktól)
Kiinduló pont:
A tanösvényt bármely pontján lehet kezdeni, mivel körtúra. Szilvásvárad felől közelítve Szalajka - völgy, vagy Bácsó-völgy, Katonasíroktól (ZB), vagy Diviaczky Gyula-forrástól (Z+ jelzésen) érdemes indulni. Bélapátfalva irányából Nagy-tó (Gyári-tó), piros jelzés, piros+ jelzést követve a Peresznye a kezdőpont.
Állomások száma:
9
Leírás:
A tanösvény végig követi az ősi sáncvárat, amelyben gazdag régészeti leletekre bukkantak. A tanösvény állomásain részletes információs táblákon mutatják be a bronzkori települést. Legérdekesebb pontja a Kele-pallag közelében található titokzatos geoglifa, a Fésűs-halom, amelynek vizsgálata és megfejtése még a jövő kutatóira vár. Szilvásváradról és Bélapátfalváról is megközelíthető a körtúra útvonala.
" A Töröksáncnak nevezett helyről – melyet néha kelta sáncnak, avar gyűrűnek, vagy a szlávok gyűrű alakú sáncának neveznek – kiderült, hogy mindegyiknél jóval idősebb, és az említett későbbi népek nem is használták. Lakói és építői a ma Szlovákia területén található Kyjatice, magyar nevén Kiéte községről elnevezett késő bronzkori kultúra hordozói voltak." (Forrás: Szilvásvárad és környékének története - Az őskortól a honfoglalásig, szerző: Regős József)
A Kelemen széke a Bükk és egyben hazánk egyik legjelentősebb őskori erődített települése a 80 hektáros, sáncokkal körülhatárolt és azokon is túlterjeszkedő területével, Rendkívüli épségben és formagazdagságban maradtak fenn a bronzkori ember védelmi földművei és temetkezési halmai.
Az őskori telep egykori lakói az erődítések rendszerének és lakóhelyeik kialakítása során kiválóan alkalmazkodtak a terület domborzati viszonyaihoz.
Figyelembe vették a mindennapi élethez szükséges víz biztosításának lehetőségét is.
Az erődítés nyomvonala a domborzathoz igazodva erősen kanyarog, néhol 100 méteres szintkülönbséget áthidalva meredek hegyoldalakon fut, másutt közel vízszintesen fut a hegy peremén - például a 3. és 4. állomások között.
A sáncokat több helyen bejáratok tagolják, ezek közül az északi (4. állomás) és a nyugati (7. állomás) kapujáról lehet feltételezni azt, hogy azok az őskorban, a sáncok létrehozásával egy időben épültek. A késő bronzkori település a sáncokon kívül eső területekre is kiterjed.
A nyugati és északi oldalon több, kisebb lakott foltot is sikerült az elmúlt évek kutatásai során lokalizálni.
Az eddigi kutatások eredményeként 2018 végéig csaknem 600 bronztárgy (tokosbalták, sarlók, karperecek, dísztűk) valamint eszköz- és nyersanyagtöredékek és három arany hajkarika került elő.
Két, bronztárgyakat tartalmazó kincslelet is előkerült a lelőhelyen.
A hegytetőn legkorábban Kr. e 5500-5000 tájékán települtek meg emberi közösségek.
A sáncok építésének pontos ideje nem ismert, de az ásatásokból előkerült leletanyagból arra lehet következtetni, hogy Kr. e 11-10. században kezdték őket építeni. A Kr. e 900-as évek környékén a sáncokkal övezett terület nagysága meghaladta a 80 hektárt.
A hegytetőn a későbbi évszázadokban is volt élet: egy kora avar kori, bizánci stílusú tarsolyzáró csat, egy késő avar öntött szíjvég és számos középkori tárgy - elsősorban nyílhegyek és pénzérmék - arra utalnak, hogy az egykori erődített település területén a népvándorlás korban és a középkorban is éltek emberek, de olyan méretű települések, mint a bronzkorban már nem alakult ki többé.
Útvonal: Szilvásvárad - Katonasírok - Kelemen-széke - Csortos-kő - Bácsó-völgy - Somos - Kele-pallag - Somos (visszafelé) - Kukucsó-cseres - Peresznye (Leágazási lehetőség Bélapátfalvára, P+ jelzésen) - Katonasírok
A 7.2 km táv csak a tanösvény hossza, ehhez még hozzá jön a Szilvásváradról (Szalajka-völgyből) vagy Bélapátfalváról (Gyári-tótól) történő megközelítés, ami plusz 2-3 km lehet.
Gyerekekkel is ajánlott.
Forrásvíz: Diviaczky-forrás
A tanösvény állomásai:
1. Katonasírok, A Kelemen széke és környezetének madárvilága
2. Kelemen széke, Kelemen széke erődített település bemutatása
3. Kelemen széke észak, Az őskori település erődítései
4. Csortos-kő bejárata, Mindennapi élet a bronzkori településen
5. Csortos-kő É-i vége, A Csortos-tető sáncai és a Kelemen széke földtani környezete
6. Források völgye
7. Kő-gerénd Ny-i völgye, Fémkereső műszeres kutatások a lelőhely területén.
8. Cser-tó, Fésűs-halom, Sáncok, halomsírok és települések az erődített településen kívül
9. Kelemen-széki- sziklaeresz
Létesítő, kezelő:
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Ismeretközlés módszere:
tájékoztatótáblás
Vezetőfüzet:
Tájékoztató kiadvány, irodalom
http://epa.oszk.hu/03200/03255/00008/pdf/EPA03255_...
https://www.bnpi.hu/msite/194/foldvarak_atlasz.pdf
