Az indítótábla Jávorkút DNy-i szélén van. A fehér négyzetben átlós kék sávval jelzett, 3 km hosszú útvonal a kiindulóponthoz tér vissza.Lillafüred felől, a Garadna - majd a Savós-völgyön vezető keskeny műúton gépjárművel - úthasználati díj fizetése mellett - Jávorkútig lehet közlekedni. A tanösvény Bánkút felől is megközelíthető: Csipkéskút érintésével a piros sáv jelzésű turistaúton.
A geológiai, felszín alaktani, botanikai, zoológia és kultúrtörténeti ismereteket egyaránt nyújtó tanösvény elsősorban a Bükk-fennsík képéhez tartozó telepített fenyveseket mutatja be.
A nagy ütemű fenyvesítések a 19. század első felében kezdődtek, részben a fennsík irtásain, részben állomány-átalakítással a bükkösök helyén. Ezek közül az 1887-ben Svédországban vásárolt erdei fenyőmagból nevelt híres jávorkúti „Svédfenyvest" kell kiemelni. Ennek szomszédságában található a jávorkúti lucfenyves, melyet 1876-ban telepítettek.
A 8 hektár területű ún. „Ősfenyves" fajkészlete jóval gazdagabb az előzőnél, hiszen bükkelegyes állományról van szó (elegyarány: lucfenyő 78 % , bükk 22 % ). A több mint 130 éves, 40 méter magasságot is meghaladó lucfenyők állapota fokozatosan romlik. A kiszáradó fák kidőlnek, s a helyükön képződő „lékeken" beáramló fény kedvező lehetőséget teremt a bükkcsemeték növekedéséhez, ezáltal az erdő természetes megújulásához.
Az „Ősfenyvestől" délnyugatra, a Nagy-Kőris és a Kis-Csipkés közötti részen a fennsík egyik legszebb víznyelő-töbörsoros völgye tekinthető meg. A bércek és tetők közötti víznyelőtöbör-soros völgyeket a fennsík fedett karsztjának vízhálózata örökítette át a mészkőtérszínre. A töbrök alakja - s számos esetben működése is - víznyelő-eredetükről vagy víznyelő voltukról vall: metszetük tölcsér alakú, átmérőjükhöz (5 -200m) viszonyított mélységük (2 -2 5 m) igen jelentős.
A Kis -Csipkés és a Kerek-hegy között tanulságosan tárul fel a hegység geológiai szerkezete. Az itt látható, a Bükkfennsíki Mészkő Formációból álló sziklafal két nagyszerkezeti egység, a földtani értelemben vett Északi- és Déli-Bükk határvonala.
A tanösvény egész évben szabadon látogatható.
Állomások:
1. Jávorkút, A jávorkúti tó faunája, Az őslucos madárvilága
2. „Ősfenyves” 1876-ban telepített 8 hektáros bükkelegyes állomány (lucfenyő 78%, bükk 22%), amelyet 1942-ben védetté nyilvánítottak.
3. Kis-Csipkés (az Északi-bükki és a Déli-bükki Egység szerkezeti határa) Ez a Bükkfennsíki Mészkő Formációból álló sziklafal két nagyszerkezeti egység, a földtani értelemben vett Északi- és Déli-Bükk határvonala
4. Töbörsor A bércek és tetők közötti víznyelőtöbör-soros völgyeket általában a fennsík fedett karsztjának vízhálózata örökítette át a mészkőtérszínre.
Vezetőfüzet:
bkk-fennsiki_tanosvenyek.9.pdf
fehér négyzetben átlós kék sáv
