Tardi legelő Természetvédelmi Terület

2
Tardi legelő Természetvédelmi Terület
Tardi legelő Természetvédelmi Terület

Védetté nyilvánítás: 2007
Terület: 280 ha

A Bükki Nemzeti Park kijelölésekor (1977) sajnálatosan a hegység déli előterét képező igen értékes nem erdős területek kimaradtak, lévén a park alapításakor a fő vezérlőelv „hazánk első erdős nemzeti parkjának megalakítása” volt. A déli előtér védelmét, önálló tájvédelmi körzet megalakításával már nem tudta keresztülvinni a nemzeti park akkori irányítása. Ennek következtében a védelmi célzatok érdekében újabb védett területek kialakítását tűztük ki célul a térségben, melynek egyik fontos láncszeme lett – a BNP bővítéssel érintett, kisgyőri területek nemzeti parkhoz való csatolásán kívül – a Tardtól északra elhelyezkedő gyepterületek (Bála-völgy, Meggyes-oldal) védetté nyilvánítása, mintegy 280 hektáros kiterjedésben. A terület közvetlenül érintkezik a nemzeti park fokozottan védett Kő-völgyi területéhez.

A terület védelmének fő célkitűzése a területen található természetes mocsárrét és löszvegetáció (löszgyepek, cserjések, lösztölgyes fragmentumok), illetve az ott élő védett és fokozottan védett flóra és faunaelemek élőhelyeinek fenntartása; a terület élővilága gazdagságának, változatosságának, a terület mozaikosságának megőrzése, melybe az ember extenzív területhasználata által kialakított, valamint teljesen csak a természetes folyamatok által létrehozott élőhelyek védelme egyaránt beletartozik. A terület megfelelő biztosított, a BNPI vagyonkezelésében lévő területen a legelőkön hagyományos birkával történő extenzív legeltetés valósul meg, míg a völgytalpi részek mocsárrétjeinek természeti állapotát a rendszeres kaszálás tarja fenn. Sajátos élőhelyet jelentenek a Pokol-oldal extenzív gyümölcsösei, melyek számos értékes fajnak nyújtanak kedvező élőhelyet.

A botanikai értékek közül kiemelkednek az árvalányhajas gyepekhez, illetve sztyeppcserjésekhez köthető elemek, úgymint a hosszúlevelű- és a bozontos árvalányhaj, a magyar lednek, a törpemandula, a fekete kökörcsin, a tavaszi hérics, a nagyezerjófű, a piros kígyószisz és a Janka-tarsóka. A gyepterületek értékes gerinctelen faunájából kiemelhető a pusztai és a magyar tarsza, a nagy tűzlepke, a nagyfoltú hangyaboglárka és a terzitész sokpöttyösboglárka. A gyepterületek szinte idevonzzák a térség ragadózómadarait, úgymint a fokozottan védett parlagi sast, a békászó sast, a kígyászölyvet és a megtelepedő uhut. A legeltetés visszaállításával reményeink szerint a honos ürgepopuláció is megerősödhet. A völgytalpi mocsárréteken a kedvezőbb csapadék ellátottságú években a haris is megtelepszik.

RELATED

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

09/02/2022 9:05 AM
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Read more