Pénzpataki-víznyelőbarlang

A kicsi, de annál látványosabb cseppkövekben bővelkedő barlang Felsőtárkánytól 3,5 km-re, a Gyetra-völgyben nyílik. A barlangban sem villanyvilágítás, sem betonjárda nincs, egy helyen létra segíti a közlekedést. A barlang hőmérséklete 9-10 fok körül alakul, vizes-sáros és száraz szakaszok egyaránt találhatóak.

A nemzetközi Denevér éjhez kapcsolódóan ismerkedhetünk meg ezekkel a „nemszeretem állatokhoz” tartozó repülő emlősökkel.

A kaptárkövek különleges látnivalók, természeti és kulturális értékek, melyek különös faragványainak eredete, rendeltetése még mindig rejtély.

A tanösvény a Bél-kő környékének kultúrtörténetét, a hegy földtani felépítését, növénytársulásait és a sziklagyepek növény- és állatvilágát bemutató komplex-típusú tanösvény a ciszterci apátság középkori templomától indul és a Bél-kő megmaradt 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Innen a sárga háromszög jelzésű turistaúton lehet tovább kirándulni a Bükk-fennsíkra, Szilvásváradra, Felsőtárkányba, Szarvaskőre vagy vissza Bélapátfalvára. A Bükk-fennsíkból félszigetszerűen kinyúló Bél-kő gerincén két növényföldrajzi körzet - a Délnyugati-Bükk és az Északi-Bükk - határa húzódik. Ennek megfelelően mindkét növényföldrajzi tartomány jellemző növényfajai megtalálhatók a mészkősziklán. A párnalávából felépülő Szász-bércen szilikát sziklagyep látható.

Védetté nyilvánítás: 1960
Terület: 4,8 ha

1976. december 28-án jelent meg a Tanácsok Közlönyében az Országos Természetvédelmi Hivatal (OTvH) elnökének 18/1976. OTvH számú határozata a Bükki Nemzeti Park létesítéséről, és 1977. január 1-én 38774,6 ha-os védett területtel megalakult hazánk sorrendben harmadik nemzeti parkja - ugyanakkor az első, amely hegyvidéki területet foglalt magába.

Védetté nyilvánítás: 1998
Terület: 117,5 ha

Az Anna-barlang a lillafüredi vízesés mellett található. Az egész világon csak hat hozzá hasonló barlang látogatható. 1951-ben védetté, majd 1982-ben fokozottan védetté nyilvánították.