Magyar látogatóközpontok sikere a Velencei Biennále UNESCO kiállításán 2025.05.12. 10:40

2025. május 9-én, a Velencei Biennále zártkörű rendezvényén ünnepélyes keretek között megnyitották a 19. Nemzetközi Építészeti Kiállításhoz kapcsolódó Deep Surfaces UNESCO kiállítását, melyen a nemzetközi zsűri által kiválasztott 3 magyarországi látogatóközpont is szerepelt. Mindhárom helyszín észak-magyarországi geoparkban, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén belül található. Ezekből kettőt a BNPI hozott létre és sikeresen működtet.

Ez is jelzi a BNPI elkötelezettségét a természeti és kulturális örökség megőrzése és értékeinek megismertetése iránt. Az előzményekről egy korábbi cikkünkben már adtunk hírt.

A Bükk-vidék UNESCO Globális Geoparkból a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Szeleta Park Látogatóközpontja került a listára. A szlovák-magyar, transznacionális Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark területéről pedig -- a világon egyedülálló módon -- egyszerre két látogatóközpont is képviselve van! A rendezvényre a BNPI által kezelt, Európa Diplomás Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi terület Ősfenyő Belépő Fogadóépületét és az UNESCO Világörökség részét képező Hollókő Ófalu egyik látványosságát, a Dr. Román András Látogatóházat is meghívták.

A Deep Surfaces /Mély felületek nevű kiállítás az UNESCO helyszínek (Világörökség, Bioszféra Rezervátum és/vagy Globális Geopark) útbaigazító- és interpretációs központjainak élményfokozást célzó építészeti megoldásainak témakörét öleli fel. A megnyitó egyik fontos hozadéka volt, hogy összehozta a különböző látogatóközpontok vezetőit, egyfajta műhelymunkára ösztönözve őket, ami a helyszínen be is vált. A résztvevők között élénk konzultáció kezdődött el, elősegítve a különböző kategóriájú UNESCO területek egymásra találását. Külön megtiszteltetésként a magyarországi UNESCO Globális Geoparkok képviselték a 2015-ben létrehozott, legfiatalabb kategóriát, a többiek nem tudtak részt venni a rendezvényen.

A BNPI delegációt Rónai Kálmánné igazgató vezette, a Szeleta Park Látogatóközpontot Bíró Tibor, az Ipolytarnóci Ősmaradványokat Szarvas Imre képviselte. Tartalmas és jó hangulatú konzultációt folytattak Rosati Matteóval, a kiállítás fő szervezőjével. De a hollókői küldöttséget vezető Buttkai Ildikóékkal is egyeztetések történtek, a közelgő Európai Geoparkok Hete rendezvénysorozatához kapcsolódva. A tablók mellett a látogatóközpontok DNS láncaként felfogható, reprezentatív 3D figurákat is összefűztek a szervezők. A kiállító tér folyosói, legelső plakátja - talán nem véletlenül - az ipolytarnóci Ősfenyő Belépő Fogadóépületet mutatja be. Az ipolytarnóci látogatóközpontról szóló UNESCO poszter munkaközi példánya innen tölthető le.

A kiállítás Látvány és Hangok termében a Szeleta Park és az Ipolytarnóci Ősmaradványok képeit külön is kivetítették. Tervek szerint, amennyiben a nyomdakész plakátterveket a BNPI megkapja, kinyomtatva bemutatja majd az információs központjaiban. A kiállítás megnyitójáról egy rövid film is készült, amely ide kattintva tekinthető meg.

A kiállítás az építészet gyakorlati szerepét vizsgálja a látogatók élményének javításában, a narratívák, az emberek és a környezetük összekapcsolásában úgy, hogy az egyúttal hatékonyan hozzájáruljon közös örökségünk megőrzéséhez.

Az UNESCO Európai Tudományos és Kulturális Regionális Iroda házigazdájánál, a Palazzo Zorziban létrehozott kiállítás 2025. május 10. és november 23. között ingyenes belépéssel várja a látogatókat.


Szerző: Szarvas Imre

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom