Növekvő szalakóta állomány a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén 2018.10.02. 14:23

A szalakóták hosszú távú vonulóként már elindultak Afrika déli részei felé. Egyesek már a Száhel-övezetben járnak, másokat még az elmúlt hetekben is lehetett látni hazánk füves pusztáin.A nemzeti park működési területén évről-évre növekszik a szalakóta állománya, mely főként a szakemberek által kihelyezett mesterséges odúknak köszönhető.A továbbiakban a 2018-as év költési eredményeiről olvashatunk.

A szalakóta odúlakó fajként szívesen elfoglalja más fajok (pl. zöld küllő) idős fákban kialakított odúit, de sikeresen megtelepszik az ember által kihelyezett mesterséges D-típusú odúkban is. Azonban a fészkelőhelyek biztosítása mellett elengedhetetlen, hogy megfelelő táplálkozóterületet is biztosítsunk a faj számára. A 2014. szeptemberében indított Szalakóta védelme a Kárpát-medencében c. Life+ projekt egyik kiemelt feladata facsoportok és fasorok ültetése, melyekkel szeretnénk megalapozni a későbbiekben a szalakóta természetes odvakban történő fészkelését.

Öreg szalakóta egy kiülőfán, háttérben a Bükk hegységgel

Öreg szalakóta egy kiülőfán, háttérben a Bükk

A pályázat sikerességét bizonyítja, hogy míg a 2017-es évben 471 pár szalakóta költött a nemzeti park működési területén, addig 2018-ban számuk elérte az 528 párt! Ezek csak a mesterséges odúkban költő madarak számát jelenti, hozzájuk kapcsolódnak még a természetes odvakban fészkelő párok is, így az állomány nagysága jóval nagyobb, meghaladja az 550 párt.

Tipikus szalakóta élőhely a Dél-hevesi Tájegység területén

A növekedés nem csak az élőhelyek védelmének –és ezáltal a javulásuknak- köszönhető, hanem hogy a tavasz folyamán több, mint 250 új odú lett kihelyezve. Változás a korábbi évekhez képest, hogy nem csak a magterületekre (Dél-Heves, Mezőség) lettek új odúk kirakva, hanem a hegylábi peremterületekre (Mátra- és Bükkalja) is. Így szeretnénk elérni azt, hogy a szalakóták minél nagyobb területeken fészkelhessenek.

Új szalakóta odú kihelyezése

A szalakóta odúk száma a nemzeti park működési területén ezáltal meghaladja, az 1100-at. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy 2018-ban az odúkat közel 50%-os aránnyal szalakóták foglalták el.Ez jó aránynak számít, a korábbi évekhez képest a kicsit alacsonyabb szám a sok új odúnak köszönhető, melyeket még nem vettek birtokba a madarak.

Az idei 528 pár szalakóta több mint 950 fiókát repített ki. A legtöbb szalakóta a Borsodi Mezőségben és a Dél-hevesi Tájegységben költött, de egyre növekszik a számuk a Bükkalján, a Mátraalján és a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben is.

Szépen fejlődő szalakóta fiókák az odúban

Nagyon jó hír, hogy több évtized után az idei évben újra volt szalakóta költés Nógrád megyében, Palotás mellett egy tavasszal újonnan kirakott odúban! A Mátrai és a Kelet-Bükki Tájegységben a szalakóták száma évről évre emelkedik, idén a Mátraalján 33 pár, míg a Bükkalján 40 pár szalakóta költött. Az egykori 3-4 pár szalakótához képest ez óriási eredménynek számít.

A 2018-as évben gyakori volt az 5 fiókás fészekalj

Természetesen a szalakóta mellett más fajok is előszeretettel foglalják el az odúkat. 2018-ban a szalakóta után legnagyobb számban a seregély költött (179 pár), majd a mezei veréb (96 pár).A korábbi évekhez képest, idén jelentősen megnőtt a darazsas odúk száma.A Mezőségben 2018-ban is költött egy kék vércse pár, mely már évek óta szalakóta odúban kotlik.Idén 4 pár füleskuvik költés is volt, ebből 3 a Bükkalján és 1 a Dél-hevesi Tájegység területén.

Bal oldalt: Öreg füles kuvik az odúban a 4 fiókájával Jobb oldal: Vörös vércse tojások

Az odúellenőrzésekkel párhuzamosan folyamatosan zajlott a fiókák (színes) gyűrűs jelölése is. A színes, karakteres gyűrűk felhelyezése óta rendszeresen kapunk visszajelzéseket a megjelölt madarakról.

A színes, narancssárga karakteres gyűrű jól látszódik a madarak lábán

A 2018-as költési eredmények is jól reprezentálják, hogy mennyire fontos a szalakóták számára a megfelelő fészkelőhelyek biztosítása, ugyanakkor elengedhetetlen a jó táplálkozóterületek fenntartása is. Ezért a pályázat keretén belül továbbra is folytatódnak az odúkihelyezések, valamint további fasorok és facsoportok ültetése.


Ezúton szeretném megköszönni mindenkinek a munkáját, akik segítettek az idei „szalakóta szezonban”. Név szerint: Antal András, Bata Bettina, Bodnár Katalin, Deák Gábor, Dudás György, Elek István, Fehér Katalin, Ferenc Attila, Frank Tamás, Gell Gerda, Godó Adrienn, Golen Gerhárd, Harmos Krisztián, Jakab Sándor, Juhász Benedek, Kleszó András, Korompainé Szitta Emese, Magos Gábor, Molnár Márton, Pálfy Andrea Anna, Pongrácz Ádám, Sass Barna Attiláné, Sasvári János, Sebő Ádám, Sebő Dóra, Seres Mihály Nándor, Soós Gábor, Széles Tamás, Teplánszki Dóra, Tóth Katalin, Tóth László, Török Hunor, Vályi-Nagy Zoltán, Zákány Albert.



Kecskés Dóra

LIFE- fajvédelmi munkatárs, BNPI

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom
​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

2022.09.01. 13:45
A Szalajka-völgy bejáratától a Börtönmúzeum (Panoptikum, Szilvásvárad, Park u. 12.) mellett elhaladva, az információs táblákat követve, érkezünk a tanösvény kezdetéhez. Az ösvényen közel 2 km hosszan végig emelkedve érkezhetünk a Millenniumi Kilátóba, miközben az elhelyezett táblákból sok hasznos ismeretre tehetünk szert. A Millenniumi Kilátóból gyönyörű kilátás nyílik Szilvásváradra, a hegyek koszorújára és a közéjük vágódó völgyekre. Tiszta időben innen is láthatjuk a Magas-Tátrát. A kilátó parkolójából lefelé a műúton a Tótfalusi-völgy felé, vagy észak felé fordulva, a Bérci úton (S+ turistajelzésen) jutunk vissza Szilvásváradra.A tanösvény húsz ismertető tábláján igen sok információ olvasható, a táblákat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság helyezte ki. Tíz tábla a Bükk természeti értékeit és a természetvédelmi tevékenységet mutatja be. A tanösvény elején tizenhárom különböző típusú kőzetminta segítségével megismerkedhetünk a hegység földtanával, a bükki karszttal, majd a hegység növényvilágával, rovarvilágával, ragadozó emlőseivel, madárvilágával, a nemzeti parkban folyó madárvédelemmel. Az útvonalon több fedett pihenőhely, a végállomáson szép kilátást nyújtó kilátó található.Gyerekekkel is ajánlott.
Útvonal: Szilvásvárad, Börtönmúzeum - Kalapati parkoló - Millenniumi Kilátó
Visszafelé két úton is lehet jönni:
1. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Tótfalusi-völgy (műúton végig) - Szilvásvárad (5,4 km, 1 óra 45 perc, aszfaltos út)
2. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Rákmára - Bérczi út - Cseres-tető - Szilvásvárad, Park u. 25/A (3,3 km, 1 óra, erdészeti út)

Tovább olvasom