Mi is ott voltunk a VI. Miskolci Bagolylesen 2019.02.13. 10:08

2019. február 09-én, szombaton került megrendezésre a „VI. Miskolci Bagolyles”.

Az egyre népszerűbb eseményt immár hatodik éve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 34. sz. Bükki Helyi Csoportja (röviden MME 34. sz. HCS) szervezi és rendezi meg. A Miskolci Egyetem főépületében ezen a napon a természetvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztésé a főszerep!

Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot a rendezvényen ismét a Kelet-bükki Tájegység természetvédelmi őrei képviselték. Idén az igazgatóságunkról, a Bükki Nemzeti Parkról, az Őrszolgálatról és az állami természetvédelemről nyújtott általános információk mellett hazai bagolyfajaink, illetve az „Év Emlősének”, a hiúznak (Lynx lynx) a bemutatása volt kiemelt feladatunk.

Ez utóbbi kapcsán egy feladatlapot is kitöltöttek nálunk a látogatók, hiszen a rendezvény keretében egy pontgyűjtő játék is megrendezésre került. A 10 állomást eredményesen és igazoltan teljesítők a nap végén egy tombolahúzásban vehettek részt. A szervező (MME 34. sz. HCS) és igazgatóságunk mellett, többek között képviseltette magát az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, a Mályi Madármentő Állomás, a Miskolci Gombász Egyesület, a Zöld Kapcsolat Egyesület. Madárgyűrűzés, madarász séta és trópusi bogarak (élő egyedek és preparátumok) bemutatója színesítette a programot.

Az esemény kapcsán az Őrszolgálat szorosan együttműködött igazgatóságunk Természetismereti Oktatási Osztályával. Ők állították össze a feladatlapot és láttak el minket szóróanyaggal, szemléltető eszközökkel, amelyekkel számos látogatót, főleg sok gyermeket tudtunk „asztalunkhoz kötni”. Különösen nagy sikere volt a hiúzt és a farkast ábrázoló kirakójátékoknak, valamint a bagoly-preparátumoknak! Az egyik előadóteremben párhuzamosan előadás-sorozat is zajlott, itt a nagyragadozókkal kapcsolatos prezentációnkat mutattuk be az érdeklődő közönségnek.



A több száz fős eseményre legtöbben Miskolcról és környékéről látogattak el, de Egerből, Debrecenből, Kecskemétről és Budapestről érkezett gyerekek/tanulók is töltöttek ki nálunk feladatlapot! Az évről évre egyre színvonalasabb és egyre gazdagabb programkínálatot felvonultató rendezvény remek alkalom a szemléletformálásra, az ismeretterjesztésre. Minden ilyen alkalmat ki kell használnunk, meg kell ragadnunk, hogy előremozdítsuk a Természetvédelem Ügyét! Ennek szellemében ígérhetjük, a VII. Miskolci Bagolylesen is ott leszünk!



Kleszó András

Kleszó  András
Kleszó András
természetvédelmi őr

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom
​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

2022.09.01. 13:45
A Szalajka-völgy bejáratától a Börtönmúzeum (Panoptikum, Szilvásvárad, Park u. 12.) mellett elhaladva, az információs táblákat követve, érkezünk a tanösvény kezdetéhez. Az ösvényen közel 2 km hosszan végig emelkedve érkezhetünk a Millenniumi Kilátóba, miközben az elhelyezett táblákból sok hasznos ismeretre tehetünk szert. A Millenniumi Kilátóból gyönyörű kilátás nyílik Szilvásváradra, a hegyek koszorújára és a közéjük vágódó völgyekre. Tiszta időben innen is láthatjuk a Magas-Tátrát. A kilátó parkolójából lefelé a műúton a Tótfalusi-völgy felé, vagy észak felé fordulva, a Bérci úton (S+ turistajelzésen) jutunk vissza Szilvásváradra.A tanösvény húsz ismertető tábláján igen sok információ olvasható, a táblákat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság helyezte ki. Tíz tábla a Bükk természeti értékeit és a természetvédelmi tevékenységet mutatja be. A tanösvény elején tizenhárom különböző típusú kőzetminta segítségével megismerkedhetünk a hegység földtanával, a bükki karszttal, majd a hegység növényvilágával, rovarvilágával, ragadozó emlőseivel, madárvilágával, a nemzeti parkban folyó madárvédelemmel. Az útvonalon több fedett pihenőhely, a végállomáson szép kilátást nyújtó kilátó található.Gyerekekkel is ajánlott.
Útvonal: Szilvásvárad, Börtönmúzeum - Kalapati parkoló - Millenniumi Kilátó
Visszafelé két úton is lehet jönni:
1. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Tótfalusi-völgy (műúton végig) - Szilvásvárad (5,4 km, 1 óra 45 perc, aszfaltos út)
2. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Rákmára - Bérczi út - Cseres-tető - Szilvásvárad, Park u. 25/A (3,3 km, 1 óra, erdészeti út)

Tovább olvasom