Gazdálkodókkal a szalakótákért rendezvény Kétútközön 2018.11.13. 15:15

2018. október 26-án került megrendezésre a festői szépségű Graefl-Majorban a „Szalakóta védelme a Kárpát-medencében” című Life+ pályázat következő szakmai napja.

A szakmai nap 10 órakor kezdődött Kétúközön, az immár újjáéledt Graefl Majorban. A kastélyt 2013-ban vásárolták meg és azóta folyamatosan újítják, szépítik. Szerencsés Györgyi a kastély tulajdonosa számára fontosak a természeti értékek, ezért nem is volt kérdés, hogy a szakmai nap itt kerül majd megrendezésre.

A felújított kétútközi kastély

A rendezvényre azokat a gazdálkodókat hívtuk meg, akik valamilyen módon segítették a „Farmers for Roller” projekt megvalósulását. A Dél-hevesi Tájegység területén 30 gazda 1500 db őshonos fafajú csemete elültetését vállalta a nemzeti park szakembereinek a segítségével.

A Borsodi Mezőségben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki HCS koordinálásban 15 gazdálkodót szervezett be a programba, mely keretén belül őshonos fajú facsemetéket (550 db), T-fákat (52 db) és mesterséges D-típusú odúkat (60 db) kaptak.

Dudás György (BNPI) köszönti a résztvevőket

A délelőtt folyamán szakmai előadásokat hallgathattak meg a résztvevők. Bemutatásra került a „Szalakóta védelme a Kárpát-medencében” c. Life+ pályázat (Kecskés Dóra) és a „Farmers for Roller” program (Szitta Tamás) is. De hallhattunk előadásokat a szalakóták színes gyűrűs és geolokátoros jelöléséről is (Hák Flóra), valamint a 2018-as szalakóta költési eredményekről a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén (Kecskés Dóra).

A pályázat bemutatása (Kecskés Dóra)

A pályázat egyik kiemelt feladata biztosítani a szalakóta számára a megfelelő költőhelyeket. Hatalmas gondot jelent ugyanis, hogy az elmúlt évtizedekben a szalakóta (és más odúlakó faj számára is) eltűntek a fészkelésre alkalmas öreg, odvas magányos fák, fasorok és kisebb facsoportok.Ezért a projekt több ezer fa ültetésével igyekszik pótolni a fás vegetáció hiányát mind Dél-Hevesben, mind pedig Dél-Borsodban.

A rendezvény másik fontos szakmai programja volt, hogy a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi területén, Tiszabábolna mellett egy 24 hektáros fás legelő élőhelyrekonstrukció valósulhatott meg a pályázat segítségével. Erről a projektről Török Hunor számolt be, majd a finom ebéd befejeztével kilátogattunk a helyszínre, ahol mindenki saját szemével is láthatta az elért eredményeket.

Török Hunor előadása az élőhely-rekonstrukcióról

Az akció során a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében álló sziki tölgyesek lepusztult részeit állították helyre a szalakóta számára megfelelő költő- és táplálkozóterületté. A legnagyobb problémát okozó keskenylevelű ezüstfa állományait herbicides kezeléssel és speciális munkagépek segítségével távolították el. A felszámolt ezüstfa ligetek pótlása kocsányos tölgy, valamint szürke nyár, fehér fűz, mezei juhar, magyar kőris és más őshonos fafajok ültetésével történt.

Nagyon fontos a kapcsolattartás a gazdálkodók és a természetvédelemben dolgozók között

Ezúton is szeretnénk megköszönni mindenkinek, aki részt vett a rendezvényen, továbbá Szerencsés Györgyinek a gyönyörű helyszín biztosítását, valamint a gazdálkodóknak, akik nélkül ez a projekt nem valósulhatott volna meg. Név szerint: Antal László, Bagi György, Balázs Tibor, Bánrévi Dániel, Bánrévi István, Barna László, Baróczi Lóránd, Bogárdi Ferenc, Bóta József, Buda Sándorné, Csajkás Péter, Cseh Antal, Deák József, Demeter András, Dr. Antalné Tóth Mária Magdolna, Dr. Domoszlai Csaba Viktor, Ducsai István, Fábián Imre, Ferencz Attila, Godó Ignác, Győri Kálmán, ifj. Barna László, Jávorszki István, Kasza Sándor, Lapostyán Barna, Lőrinc József, Mészáros József, Nagy Ferenc, Németh István, Ötvös Károly, Pampuch-Hamvas Gabriella, Pece Ferenc, Pintér Margit, Szabó Attila, Szabó Kálmán, Szabóné Méhi Szilvia Judit, Szántó József, Taskó József, Tóth Mihály, Törőcsik Géza, Vereb Csaba, Veréb Sándor, Zbiskó Mihály, Zombori András.



Kecskés Dóra

LIFE- fajvédelmi munkatárs, BNPI


Fotók: Ferenc Attila, Kecskés Dóra

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom
​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

2022.09.01. 13:45
A Szalajka-völgy bejáratától a Börtönmúzeum (Panoptikum, Szilvásvárad, Park u. 12.) mellett elhaladva, az információs táblákat követve, érkezünk a tanösvény kezdetéhez. Az ösvényen közel 2 km hosszan végig emelkedve érkezhetünk a Millenniumi Kilátóba, miközben az elhelyezett táblákból sok hasznos ismeretre tehetünk szert. A Millenniumi Kilátóból gyönyörű kilátás nyílik Szilvásváradra, a hegyek koszorújára és a közéjük vágódó völgyekre. Tiszta időben innen is láthatjuk a Magas-Tátrát. A kilátó parkolójából lefelé a műúton a Tótfalusi-völgy felé, vagy észak felé fordulva, a Bérci úton (S+ turistajelzésen) jutunk vissza Szilvásváradra.A tanösvény húsz ismertető tábláján igen sok információ olvasható, a táblákat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság helyezte ki. Tíz tábla a Bükk természeti értékeit és a természetvédelmi tevékenységet mutatja be. A tanösvény elején tizenhárom különböző típusú kőzetminta segítségével megismerkedhetünk a hegység földtanával, a bükki karszttal, majd a hegység növényvilágával, rovarvilágával, ragadozó emlőseivel, madárvilágával, a nemzeti parkban folyó madárvédelemmel. Az útvonalon több fedett pihenőhely, a végállomáson szép kilátást nyújtó kilátó található.Gyerekekkel is ajánlott.
Útvonal: Szilvásvárad, Börtönmúzeum - Kalapati parkoló - Millenniumi Kilátó
Visszafelé két úton is lehet jönni:
1. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Tótfalusi-völgy (műúton végig) - Szilvásvárad (5,4 km, 1 óra 45 perc, aszfaltos út)
2. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Rákmára - Bérczi út - Cseres-tető - Szilvásvárad, Park u. 25/A (3,3 km, 1 óra, erdészeti út)

Tovább olvasom