Egy megmentett vándorsólyom érdekes életútja 2023.02.20. 15:29

Az utóbbi években egyre nagyobb feladatként hárul Igazgatóságunkra a sérült madarak mentése. Évről évre egyre több bejelentés érkezik hozzánk bajba jutott védett madarakról, melyeket a befogás után minden esetben igyekszünk meggyógyítani, felerősíteni, majd visszaengedni a természetbe.

Felmerül azonban néhány kérdés, amely ilyenkor mindig foglalkoztatja kollégáinkat, és a bejelentőket egyaránt: az elengedést követően vajon életképes lesz-e az adott madár? Tud-e majd megfelelő módon vadászni, táplálékot szerezni? Bár egészségesnek tűnik, de nem érte-e mégis valamilyen szemmel nem látható hátrány? Egyáltalán van-e értelme megmenteni a sérült madarakat? Ehhez a problémakörhöz kapcsolódó érdekes információhoz jutottunk nemrégiben.

Fiatal vándorsólyom Fotó: Molnár Márton

Tavaly nyáron hírt adtunkegy Gyöngyösön megmentett vándorsólyom (Falco peregrinus) fiókáról. A pár egy túlságosan kisméretű költőhelyen nevelte három fiókáját, melyeknek így nem volt elég helyük szárnyaikat próbálgatni és megizmosodni. Ebből fakadóan csak egy fióka tudott kirepülni, egy másik elpusztult, míg a harmadikat rossz kondícióban találták meg a földre pottyanva. Ez utóbbi fiókát őrszolgálatunk begyűjtötte, majd szakértő madármentő kollégánk megvizsgálta. Igen gyenge kondíciója miatt nagy fejtörést okozott számunkra kitalálni, hogy mi is lenne a legjobb ennek a madárnak. Neveljük fel a mentőhelyünkön, ahol bár biztosan nem esik baja, cserébe a szülők nem tudnak átadni neki bizonyos tanult viselkedésformákat? Vagy juttassuk vissza a költőhelyre, ahol bár kockázatosabb a túlélése, de a szülőktől természetes módon tanulhatja el a vadászatot, és a családi kötelékek is megmaradnak? Végül úgy döntöttünk, hogy egy gyors egynapos „hízókúra” után visszavittük a madarat a költőhelyre. Mint nemrégiben kiderült, ez teljesen jó döntés volt! A múlt hét folyamán ugyanis információt kaptunk róla, hogy a madár kirepült, és minden bizonnyal teljesen életképes is volt, ugyanis túlélte az egész telet.

A mentett fióka a költőhelyre való visszahelyezéskor Fotó: Molnár Márton

Honnan tudjuk mindezt? A mentett madarakat a lehetőségekhez mérten igyekszünk minél pontosabban nyomon követni. Különösen igaz ez a ritka, fokozottan védett fajokra, mint például a vándorsólyom. Így a szóban forgó példány esetében is, az elengedést megelőzte a gyűrűzés. A madár ornithológiai jelölőgyűrűt kapott, valamint egy távcsővel messziről leolvasható színesgyűrűt is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Madárgyűrűzési Központjához érkezett bejelentés a múlt héten, miszerint a gyűrűje alapján azonosították is a madarat. Szomorú hír, hogy elpusztulva találták meg a hatvani vasútállomáson. Az MME munkatársai ezt követően a helyszínen megvizsgálták a tetemet, és megállapítást nyert, hogy súlyos áramütést szenvedett a madár, ez okozta az elhullását.

Bár a madár pusztulása sajnálatos eset, mégis fontos információkhoz juttatott minket. Egyrészt ez a történet is felhívja a figyelmet arra, hogy az áramütés még mindig jelentős veszélyforrás sok-sok védett madárfajra nézve. Másrészt adatot kaptuk arról, hogy a madár mentésekor megfelelően jártunk el, hiszen sikeresen kirepült a fióka. A gyűrűzést követően 247 nap múltán, a költőhelytől 22 km távolságra pusztult el, ennyi ideig csak egy erős, vadászni jól tudó madár maradhatott életben. Továbbá ez egy újabb pozitív visszacsatolás ahhoz, hogy a madármentések valóban fontosak lehetnek, és a mentett madarak gyűrűzésének szükségessége ugyancsak bebizonyosodott.

(Az elhullott madár fotójának megtekintése a nyugalom megzavarására alkalmas, ezért nem osztjuk meg.)


Természetvédelmi ügyeleti telefonszámunk: https://www.bnpi.hu/hu/termeszetvedelmi-ugyeleti-t...

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom