A természetvédelem egyik legnagyobb dilemmája a sérült, legyengült és emberek által fellelt állatok gondozásának/gyógyításának kérdésköre. Érdemes-e velük egyáltalán foglalkozni?

Az M237 jelű svájci farkas március 19-én elhagyta a Dunántúlt, március 20-án nappal már a Naszály túloldalán, a Lósi-patak völgyében lévő Farkas-bérci forrás környékén pihente ki a budapesti agglomeráció zűrzavarát és érte el Nógrádot..

Amellett, hogy jó kikapcsolódási lehetőségként Salgótarján környékének kultúrtörténeti, földtani és a Nógrádi Tájegység természeti értékeit is megismerheti a látogató a Baglyas-kő Vár Természetvédelmi Látogatóközpontban, addig sérült, védett madarak ugyancsak átmeneti otthonra lelhetnek ott.

Június 4. hajnalán egy zivatarzóna érte el a Cserhátot, melynek következtében rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullott Szécsény városának térségében is. Ennek egyik kedvezőtlen mellékhatása volt, hogy az endrefalvi, nagy gólyafészek megroggyant és megcsúszott.

Mátranovákon a hét elején egy sérült szarvas „tért be” egy lakóház kertjébe, ahol nagy mennyiségű vér maradt utána, a vadásztársaság pedig vadkereső kutyás segítséggel találta meg az akkorra már elpusztult vadat. A tetemnek a hátsó két combjából nagy mennyiségű húst harapott ki a zsákmányoló ragadozó.

Bár az idei március sem hozta el még a meleget, de költöző madaraink már úton vannak, s közülük az legkorábbiak már meg is érkeztek, köztük egy-két fehér gólya is.

A tavasz érkezésével költöző madaraink is fokozatosan visszatérnek a Kárpát-medencébe. A fehér gólyák nagy része még úton van, de a napokban néhány példány már megérkezett Nógrád megyei költőhelyére.