Farkasok itt is, ott is, de hol is? 2022.02.16. 15:10

Mátranovákon a hét elején egy sérült szarvas „tért be” egy lakóház kertjébe, ahol nagy mennyiségű vér maradt utána, a vadásztársaság pedig vadkereső kutyás segítséggel találta meg az akkorra már elpusztult vadat. A tetemnek a hátsó két combjából nagy mennyiségű húst harapott ki a zsákmányoló ragadozó.

A megkésett értesítést követően a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata és szakemberei haladéktalanul genetikai mintát vettek a szarvas sebfelszíni részeiből. Nem ez az első eset, amikor feltételezések szerint farkasok támadtak kérődzőkre Mátranovákon. Az elmúlt évben egy gazdálkodó is jelezte Igazgatóságunknak, hogy feltételezése szerint a farkasok több juhot is elpusztítottak, illetve megsebeztek.

Szarvastetem Mátranovák határában 2022. február 14-én Fotó: Papp Ferenc

A csülkös vadak és egyéb nagytestű emlősállatok urbanizációja, a lakóterületekre való behúzódása jól ismert folyamat világszerte, ez alól hazánk sem kivétel. A vadállatok ugyanis folyamatosan alkalmazkodnak az ember által teremtett feltételekhez (pl. vadászat, gazdálkodás, területhasználat, helyi táplálékforrások). Nógrád megyében is évtizedek óta ismert jelenség a vadfajok megjelenése belterületen. Nemcsak falvakban, de a megyeszékhely számos utcájában, kertjében felbukkannak időnként vaddisznók, rókák, őzek vagy éppen gímszarvasok.

Ezek az állatok ugyanis elsősorban nem búvóhelyként, hanem táplálkozóterületként tekintenek ezekre a területekre. Nyilvánvaló tény, és ezt az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai is alátámasztják, hogy a hazai nagyvadállomány az elmúlt évtizedek során megsokszorozódott, így például táplálékkeresés kapcsán egyre gyakrabban jelennek meg a települések határain belül, nem csupán a peremi részeken, de akár a belterületeken, településközpontokban is. Ezt a folyamatot a vadak, gyakran jóindulatú szándékos etetése tovább fokozhatja.

A Mátranovákhoz tartozó Mátracserpuszta közelében történt eset hajnal fél négy körül zajlott le. Igazgatóságunk munkatársait azonban csak kora délután, két óra körül értesítette a helyi vadásztársaság munkatársa. Kollégáink az eset kapcsán egy órán belül a helyszínre érkeztek. Tekintettel, hogy a trófeát addigra már leválasztották a tetemről, így a mintavétel teljessége jelentős mértében sérült. A szarvast megsebesítő ragadozó faji azonosítása céljából munkatársaink a tetemrészen található sebfelszínekből gyűjtöttek genetikai mintákat. Munkatársaink e vizsgálatokat az objektív tények tárgyilagos értékelése érdekében végezték. Igazgatóságunk az üggyel kapcsolatban a genetikai minták feldolgozása, annak eredményei megismeréséig, előzetes találgatásokba nem bocsátkozik.

A leválasztott trófea Fotó: Papp Ferenc

A területen egyébként gyakran megfigyelnek farkasokat is, ezt a nyomok, valamint az Igazgatóság által kihelyezett és működtetett kameracsapda felvételek is igazolják. A nagyragadozók territóriumai a magyar-szlovák határ mindkét oldalára kiterjednek, a határon rendszeresen átjárnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valamennyi nagyvadat vagy háziállatot érő ragadozótámadásért a farkasok a felelősek. A kóborkutyák, illetve házaktól rendszeresen kijáró kutyák ezen a környéken is sokkal gyakoribbak, mint a farkasok, és közismert, hogy ezek a háziasított „ragadozók” is elbírnak akár egy felnőtt gímszarvassal is.

Információink szerint alig két héttel ezelőtt ugyanezt a szarvasbikát a település játszóterén a hintába akadva találták, onnan állatorvosi közreműködéssel, altatófegyverrel elkábították, majd szabadon engedték. Az is lehetséges, hogy ez az állat nem volt teljesen egészséges, ezért eshetett áldozatul később ragadozók támadásának is.

A médiában sajnos gyorsan megjelentek elhamarkodott, és nem kellő szakmaisággal állított vélemények ezzel az aktuális esettel kapcsolatban, ráadásul olyan találgatások is napvilágot láttak a farkasokra nézve, amelyeknek nincs tényszerű alapjuk.

A nagyvadfajok (köztük a gímszarvas) megjelenése lakott területen sem Nógrád megyében, sem másutt hazánkban nem hozható összefüggésbe a nagyragadozók (így a farkas) jelenlétével. Farkas jelenlétében valóban megváltozhat a nagyvadfajok egyedeinek viselkedése, de szakmai véleményünk szerint semmi nem utal arra, hogy az emberi környezetbe menekülnének előlük. Erősíti ezt az álláspontunkat, hogy Nógrád megye északkeleti részén ugyan valóban jelen vannak a farkasok, addig a megye Zagyva-folyótól nyugatra eső területein nincs állandó jelenlétről tudomásunk. Ennek ellenére ott is napi szinten megszokott jelenség a nagyvadak (őz, dám, gím, muflon) jelenléte, akár károkozása is a belterületi ingatlanok kertjeiben. Ez a jelenség nem a farkasokkal, hanem az egyre növekvő nagyvadlétszámmal mutat egyértelmű kapcsolatot, bár hazai, tudományos igényű vizsgálatokkal egyelőre ez nincs alátámasztva, de számos külföldi tanulmány megerősítette már ezt.

Látogató lakott területen... Fotó: Papp Ferenc

Mátracserpuszta esetén a gímszarvasok lakott területen való megjelenését az ember általi etetés is fokozhatta. Jelen esetben a magában álló ingatlan tulajdonosa ugyanis, saját elmondása szerint kedvtelésből rendszeresen eteti az arra élő szarvasokat.

Korábban a sajtóban olyan nem szakmai vélekedések is megjelentek, miszerint a gímszarvas nagy csapatokba verődését és vonulását a farkasok megjelenése okozza. Ennek bárki által könnyen elérhető cáfolatát adják a közösségi médiában tucatjával elérhető felvételek, amelyeken szarvasok százaiból álló csapatok láthatók olyan hazai tájegységekben – például a Dél-Dunántúlon –, ahol kétségtelenül nem élnek nagyragadozók. Ugyanakkor a nagy csapatok kialakulása szintén a vadlétszám drasztikus emelkedésével párhuzamosan játszódott le. Pl. Mohács alatt Sátorhely határában; vagy szintén Baranyában.

Farkas Fotó: Kozma Attila

Mátranovák település közelében az elmúlt években észlelt, farkasoknak tulajdonított zsákmányolásokkal kapcsolatosan végzett genetikai vizsgálatok csupán egy esetben igazolták egyértelműen a farkasok genetikai nyomait a helyszínen. 2021-ben farkas és kutya genetikai nyomai is rögzítésre kerültek egy helyszínen, míg egy, a korábbi igazolt farkastámadás helyszínén a következő évben, immár második alkalommal sem sikerült farkasara utaló genetikai nyomot rögzíteni. Az aktuális minta genetikai elemzése megkezdődött, amint megkapjuk a részletes eredményeket tájékoztatjuk a lakosságot.

Végül, de nem utolsósorban szeretnénk jelezni, hogy a farkasok, mint nagyragadozók természetes prédaállatai a gímszarvasok, lokális és országos léptékben nem okoznak jelentős gazdasági károkat a vadfajok zsákmányolásával. Ugyanakkor a farkas 1993 óta jogszabályba rögzített oltalmat kapott, fokozottan védett állat Magyarországon, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Nemzetközi védelmét megalapozza. hogy szerepel az Európai Közösség Élőhelyvédelmi Irányelvének II. mellékletén, valamint a Bern II. a CITES II., mellékletein és az EU CITES jegyzékén is.

Fotó: Kozma Attila

Európai és hazai állományai csökkenéséért egyértelműen az ember a felelős. A természetes élőhelyek intenzív erdő- és mezőgazdálkodással való átalakítása, utakkal, vasutakkal és emberi zavarásnak erősen kitett területekkel való feldarabolása, az illegális elejtés és az ellenőrizetlen turizmus jelentik a legfőbb veszélyt az állományaikra.

Gombkötő Péter
gerinces zoológiai szakreferens
Bakó Botond
gerinces-zoológiai szakreferens
Harmos Krisztián
Harmos Krisztián
tájegységvezető
Papp Ferenc
természetvédelmi őr

Kapcsolódó

1 Vorstellung / Introduction

1 Vorstellung / Introduction

2023.04.19. 13:59
Ronja:Jó napot! Mein Name ist Ronja Köhler und ich bin 19 Jahre alt. Meine Heimat ist Lübeck eine Stadt im Norden von Deutschland in der Nähe der Ostsee. In meiner Freizeit war ich schon immer gerne in der Natur, an manchen Tagen um meine Gedanken während eines Spazierganges zu ordnen, an anderen um bei Baumpflanz und Müllsammel Aktionen teilzunehmen. Weil die Natur für mich gleichzeitig ein Ort zur Entspannung und ein Ort zum Lernen darstellt, habe ich mich entschieden mich bei Kulturweit für einen Naturfreiwilligendienst zu bewerben. Meine Hoffnung war es gleichzeitig in der Natur zu sein und mehr über die Bio und Geodiversität unserer Erde zu erfahren, außerdem wollte ich gerne etwas zurück geben für all das was wir von der Natur bekommen.Über die Unesco-Komission wurden Marei und ich dann in den Bükk Nationalpark geschickt und so haben wir die einmalige Möglichkeit bekommen ein halbes Jahr in Ungarn zu verbringen. Hier lernen wir nicht nur die Natur auf vielfältige Weise zu betrachten, wir versuchen uns an einer neuen Sprache und dürfen ganz viele neue Menschen kennenlernen, aber auch uns selbst lernen wir von einer neuen Seite kennen. Nach dem halben Jahr hier in Ungarn möchte ich gerne ein weiteres halbes Jahr arbeiten und Reisen. Mich interessiert es sehr verschiedene Länder kennenzulernen, neue Menschen zu treffen und verschiedene Ökosysteme verstehen zu lernen. Nach einem Jahr des Lernen, Reisens und neue Eindrücke sammeln, möchte ich zum Wintersemester diesen Jahres anfangen zu studieren. Momentan interessiere ich mich mich sehr für Soziologie, Psychologie und Politikwissenschaften. In den nachfolgenden Artikeln versuchen wir einen kleinen Einblick in unsere Erfahrungen zu geben und ein paar Eindrücke zu teilen uns ist es sehr wichtig darauf aufmerksam zu machen, dass es sich hier um individuelle Berichte handelt, welche nur unsere subjektive Wahrnehmung wiederspiegeln. Viel Spaß beim Lesen !Jó napot! My name is Ronja Köhler, and I am 19 years old. My hometown is Lübeck, a city in northern Germany near the Baltic Sea. I always enjoyed being out in nature, some days just to clear my mind while working, and others to participate in tree planting and rubbish collecting activities. Because nature, for me, is a place to rest and learn simultaneously, I decided to apply for the Kulturweit nature volunteer program. I hoped to be in nature while learning more about bio and geodiversity on earth; furthermore, I wanted to give back to nature something for everything we get from nature.The UNESCO Commission sent Marei and me to the Bükk National Park. We got the wonderful opportunity to spend six months here in Hungary. Here we learn to look at nature in various ways and try to learn a new language, and meet many new people. Also, we learned a lot about ourselves during our stay in Hungary.After half a year in Hungary, I would like to work and travel for another half year. I am very interested in getting to know different countries, meeting new people and learning to understand diverse ecosystems. After a year of learning, travelling and gaining new impressions, I would like to start studying in the winter semester of next year. At the moment, I am very interested in sociology, psychology and political science. We want to share some of our experiences and impressions in the following articles. We must point out that these are individual reports, which are only representations of our own Perceptions. Have fun while reading!
Tovább olvasom
2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom