Miért nincs annyi rovarmaradvány a szélvédőkön, mint azelőtt? 2021.03.23. 09:21

Itt a tavasz és hamarosan fűnyírók zajától lesz hangos minden falu és kertvárosi övezet.

De a szép, rövid füvű, 2,5 cm-es gyepek valóban szépek? A természetkedvelő, természetvédő ember számára nem feltétlen. Ugyanis ezek a gyepek homogének, többnyire csak 3-4 fűféléből állnak, de ha van is bennük némi színesítő gyom, amely gyomok általában gyógynövények is egyben, a folyamatos fűnyírás miatt sosem engedjük őket virágba borulni. Ilyen nem szeretem gyomként számon tartott gyógynövények például a pitypang, a százszorszép és a különböző útifüvek is. Ha egy-két fűnyírást kihagyunk, akkor ezek a gyönyörű vadvirágok virágba borulhatnak, amelyeken hamarosan lepkék és méhek jelennek meg, ezen rovarok, pedig haszonnövényeink, gyümölcsfáink beporzását is elősegítik.

Méhlegelő, kép forrása: Internet

Világszerte tapasztalhatjuk a méhek és más beporzó rovarok megfogyatkozását. Már nem nyüzsögnek olyan nagy számban kerti virágainkon, mint azelőtt és autóinkon sem igen kell már sűrűn mosni a szélvédőt az oda ragadt rovarmaradványoktól. Beporzó rovaraink számának csökkenése viszont nem csak közvetlen lakókörnyezetünkben tapasztalható, hanem odakint a földeken, mezőgazdasági területeken is. A méhek és beporzó rovarok eltűnése nem vezethető vissza egy közvetlen okra, a probléma ennél összetettebb. A monokultúrás intenzív mezőgazdaságban nincs helye a gyomoknak, amelyeket viszont fontos méhlegelőként tartunk számon. Az egyszerre virágzó rovarporozta táblák, csak rövid ideig nyújtanak táplálkozó helyet a rovaroknak. A gyomirtó szerek használatával eltűnnek azon diverz növényközösségek, amelyek tavasztól-őszig a teljes szezon alatt virágporral, nektárral várnák a beporzókat. Az intenzív művelés következtében az aratás után azonnali tarlóhántás következik, így az azon élő őshonos növényfajok – mint amilyen a tarlóvirág – nem képesek virágozni és nektárt, virágport „szolgáltatni”.

Tarlóvirág virágzása,kép forrása: Internet

A különböző „növényvédőket”, rovarirtó szereket nem a beporzók ellen használják, de hatásuk rájuk sem semleges. A különböző vegyszermaradványok ott maradnak a növény különböző részein, amelyekkel a méhek is találkoznak. A beporzás során a méhek fészkeikbe, kaptárjaikba is elszállítják a vegyszermaradványoktól szennyezett virágport, ami ezáltal a növendékek pusztulásához is vezethet.

A fent említettek mellett, még számos ok, köztük a klímaváltozás, folyamatos szárazodás, egyre szárazabb tavaszi és nyári időszakok is közrejátszanak e fajok eltűnésében.

A megfogyatkozás évről évre drasztikusabb, a gazdaságra is hatással levő, pénzben mérhető folyamat. Egyes országokban olyan mértékben eltűntek a beporzók, hogy az addig általuk elvégzett munkát, már az emberek végzik (Pl.: Kínában), ez a termelésre szánt többletráfordítás a termékek jelentős drágulásával is jár.

A beporzó rovarok eltűnése a biológiai sokféleség csökkenése és az ebből következő ökológiai katasztrófa mellett, súlyos gazdasági következményekkel is jár, mivel ételeink nagy része a rovarok által végzett szorgos munka a beporzás révén jön létre.

Kína egyes részein már emberi segítségre van szükség a beporzás terén, kép forrása: Internet

A méhek fennmaradását mi is segíthetjük azzal, ha minél több virágot ültetünk kertjeinkbe, erkélyeinkre, ablakainkba, ha mellőzzük a rovarirtó szerek és gyomirtó szerek használatát, ha teret engedünk a pázsitban utat nyerő virágos növényeknek (többek között pitypangoknak, százszorszépeknek, árvacsalánnak, repkénynek stb.) és ha időt hagyunk a különböző szegélyvegetációk növényeinek a virágzásra (pl.: utak mentén, csatornák mentén, temetőkben).

Útszélén meghagyott szegélynövényzetben táplálkozó nagy tűzlepke, amely védett lepkefajunk

Ha kertet füvesítünk, már virág magkeverékes fűmagkeveréket is vásárolhatunk, de külön kapható méh- és lepkecsalogató virágmagkeverék is, amelyekből méhlegelő, lepkelegelő szegélyeket, sarkokat alakíthatunk ki. A kereskedelemben pedig számos, szebbnél szebb, mutatós méhecske hotelt, méhecske garázst szerezhetünk be, de akár kis idő ráfordításával ezeket magunk is elkészíthetjük, otthont nyújtva ezáltal az azokat elfoglaló békés természetű poszméheknek.

Ha tehetjük ökológiai gazdaságokból, biogazdaságokból származó termékeket vásároljuk, ezzel is támogatva a vegyszermentes gazdálkodást.

Magos Gábor
Magos Gábor
tájegységvezető

Kapcsolódó

2023/1 1. Sziasztok!

2023/1 1. Sziasztok!

2023.04.19. 14:34
Hallo zusammen!Mein Name ist Hanna und ich bin die neue Freiwillige der Organisation kulturweit aus Deutschland. Ich werde bis Ende August dieses Jahres in Eger bleiben.Hier sind ein paar Fakten über mich:Aufgewachsen bin ich in einem kleinen Dorf namens Trautmannshofen in Bayern, das in der Nähe der Stadt Neumarkt in der Oberpfalz liegt. Die nächstgrößere Stadt ist Nürnberg (Vielleicht habt ihr schon mal davon gehört.)Im Februar bin ich 23 Jahre alt geworden. Zusammen mit meinen Eltern wohne ich noch in Trautmannshofen. Mein älterer Bruder Lukas wohnt in Neumarkt.In meiner Freizeit bin ich gerne draußen, gehe wandern oder fahre mit dem Fahrrad. Außerdem lese ich gerne spannende Romane oder Krimis und gehe an den Wochenenden mit Freunden aus.Nachdem ich 2016 meinen Realschulabschluss gemacht habe, habe ich eine Ausbildung zur Industriekauffrau bei der örtlichen Öko-Brauerei "Neumarkter Lammsbrau" gemacht. Seit 2019 war ich bei der Thule GmbH in Neumarkt im technischen Kundendienst tätig.Nun war es Zeit für ein neues Abenteuer! Da ich schon immer mal für eine gewisse Zeit im Ausland arbeiten wollte, nutzte ich die Gelegenheit und bewarb mich für den Naturfreiwilligendienst bei kulturweit. Glücklicherweise wurde ich angenommen und mir wurde angeboten, den Freiwilligendienst im Bükk-Region Geopark in Eger, Ungarn zu absolvieren. Ich habe das Angebot angenommen und bin nun glücklich und neugierig, welche Erfahrungen dieser neue Lebensabschnitt für mich bringen wird!
Tovább olvasom
2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:48
Besucher aus dem Kiskunság Nationalpark [13.06.2022-19.06.2022]Am Montag, den 13. Juni kamen Lara und Jakob dann mit nach Eger, um ein bisschen was vom Bükk Nationalpark zu sehen. Am ersten Tag bestiegen wir einen kleinen Aussichtspunkt in Szarvaskő und besichtigten das Western Gate Besucherzentrum.Dienstag unternahmen wir eine kleine Wanderung direkt vom Direktorat aus und am Mittwoch zum Tar-kő Aussichtspunkt. Auch für Marie und mich war dies einer der beeindruckendsten Orte, die wir im Bükk gesehen haben. Danach besichtigten wir gemeinsam mit einem Ranger das Plateau und er erklärte uns einiges über die vorkommenden Pflanzen und einen Schmetterling, der weltweit nur in einem sehr kleinen Umkreis auf dem Plateau zu finden ist. Anschließend fuhren wir zu einem sogenannten „Virgin Forest“, einem Wald, der weder von der Forstwirtschaft genutzt werden darf noch von Wanderern betreten. Somit soll der Wald sich ohne jeglichen Einfluss des Menschen entwickeln. Am Donnerstag fand eine Art Evaluation des Observatoriums und umliegender Attraktionen statt. Wir halfen bei der Vor- und Nachbereitung und nahmen an den Führungen teil. Am letzten Tag des Austausches besichtigten wir in Lillafüred die Szent István-Höhle und die Annahöhle. Bei der Szent István-Höhle handelt es sich um eine Tropfsteinhöhle, in der ein bestimmtes Klima herrscht, welches besonders gut für die Gesundheit sein soll. Deshalb ist ein bestimmter Bereich der Höhle für Touristen gesperrt. Hier haben Leute mit verschiedenen Krankheiten die Möglichkeit sich, mit Schlafsack oder Decke, für ca. drei Stunden täglich hinzulegen, um die Heilungsprozesse im Körper zu unterstützen.Nach diesen zwei gemeinsamen Wochen war der Austausch vorbei. In der Zeit konnten wir alle einiges über sowohl den anderen als auch den eigenen Nationalpark lernen.
Tovább olvasom