Ha autóval suhanunk egy közúton, talán fel sem tűnik, hogy szinte mindenhol villanyoszlopok csíkozzák a horizontot.
Pedig, bármily hihetetlen is, de hazánkban közel százezer kilométer hosszúságú vezetékhálózat szövi keresztül-kasul át az égboltot. S ezt leggyakrabban a madárvilág sínyli meg, becslések szerint évente félmillió tollas is áldozatul esik a vezetékhálózatnak.
A középfeszültségű szabadvezetékek kétféle módon veszélyeztethetik a madarakat. Ködben, párás, esős vagy havas időben a rossz látási viszonyok miatt elsősorban a nagytestű madarak -. túzokok, gémek, darvak, ludak - ütközhetnek a vezetékkel. A vezetéket tartó oszlopok úgynevezett fejszerkezetére beülő, akár kisebb testű madarakat pedig áramütés érheti. Az első esetben a vezetéknek ütköző, az esetek döntő részében súlyos sérülést szenvedő, majd a földre csapódó madár azonnal elpusztul. A második esetben az oszlop fejszerkezetére beülő madár - ragadozó madarak, gólyák, szalakóták, varjúfélék stb. - ha két elektromos vezetőt vagy egy elektromos vezetőt és egy földelt oszlopelemet egyszerre érintenek meg, súlyos áramütést szenvednek. A madarak az esetek döntő többségében azonnal vagy az áramütést követően rövid időn belül elpusztulnak.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az elmúlt időszakban az áramszolgáltatókkal együttműködve jelentős erőfeszítéseket tett a madárpusztulások mértékének csökkentésére. 2013 és 2015 között a Dél-borsodi Tájegység területén és a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben a középfeszültségű szabadvezetékek szigetelésével, valamint földkábel fektetéssel – összesen több, mint 1. 3 milliárd forintos beruházással – sikerült jelentős sikereket elérni e téren, azaz madárvédelmi szempontból veszélyes középfeszültségű szabadvezeték hálózatot madárbaráttá alakítani. A beruházás során a madárvédelmi szempontból veszélyes vezetékszakaszok oszlopelemeinek burkolását, átalakítását valamint cseréjét végezték el a szakemberek.
Szintén a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság koordinálásával megvalósult „A kerecsensólyom védelme ÉK-Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában” című európai uniós LIFE+ projektben 2010 és 2014 között négy ország tizenhárom szervezete fogott össze a világméretekben veszélyeztetett kerecsensólyom védelmében. A program keretében összesen 8.916 db veszélyes középfeszültségű villanyoszlop biztonságossá tétele történt meg a négy országban. Magyarországon a fejlesztett 6.547 db oszlopból 662 db oszlopra új madárbarát fejszerkezet került. A kerecsensólyom védelmében végzett közös, összehangolt tevékenység 2015-ben újra megkapta a „Legjobb LIFE természetvédelmi program” valamint a „Legjobbak legjobbja” Európai Bizottság díját ez a fajmegőrzési program. Magyarországon belül inkább az alföldi ligeterdős pusztákon egykor több százas nagyságrendben költöttek az ősmagyar mitológiában turulként szereplő kerecsensólymok. Ez a helyzet azonban a XX. században gyökeresen megváltozott. A IX. században a síkvidéken szorgalmazott „dúvadirtások”, majd később, az elektromos hálózat elterjedésével az áramütés és a különböző növényvédő szerek túlzott mértékű használata következtében a síkvidékekről szinte teljesen eltűntek. Az 1970-években már kizárólag hegyvidéken, sziklákon költöttek, amelyek ugyanakkor sajnos sokszor közkedvelt kirándulóhelyek is voltak, így gyakran előfordult, hogy a kirándulók, sziklamászók a kerecsensólymok költését is meghiúsították. Ráadásul ebben az időszakban még az is jellemző volt, hogy solymászati célból fiókákat, illetve a tojásgyűjtők tojásokat szedtek ki a fészkekből, és ez súlyosan veszélyeztette a maradék kis állományt.
1974-ben az állami természetvédelemmel együttműködve a Magyar Madártani Egyesület kidolgozta a kerecsenek fajmegőrzési programját, amelynek keretében fészkeiket őrizték, mesterséges fészkeket helyeztek ki, illetve a középfeszültségű légvezetékeket tartó oszlopokat a kor technikai szintjének megfelelő, még kezdetleges és ideiglenes szigetelését végezték el az áramszolgáltatókkal közösen.
A kerecsensólymok elsősorban más ragadozó madarak elhagyott fészkeit foglalják el, amelyek költési időben azonban gyakran leszakadhatnak. Ennek megelőzése érdekében kifejlesztetésre kerültek olyan mesterséges fészkek, amelyet a sólymok szívesen elfoglalnak és ennek köszönhetően olyan tájegységeken, elsősorban a korábbi síkvidéki élőhelyeiken is újra megtelepedtek, ahol korábban a fészkelési lehetőségek számukra korlátozottak voltak.
Napjainkban az ismert kerecsensólyom-állomány 93%-a költ mesterséges fészkekben. A síkvidéki élőhelyeken előfordul, hogy a kerecsensólymok számára kevés a megfelelő természetes beülőhely, ezért esetenként a középfeszültségű légvezetékek tartóoszlopaira ülnek, és közben gyakran megtörténik, hogy rövidre zárják a vezetéket, és áramütéstől elpusztulnak. A kerecsensólyom számára napjainkra ez lett az egyik legkomolyabb veszélyeztető tényező, amely egyúttal számos más madárfaj egyedeit is veszélyezteti! A középfeszültségű oszlopfejek madárbaráttá alakítási programjainak zárását követő években azonban a sors és az időjárás nem volt kegyes a madárvédelmi berendezésekkel. A korábban kihelyezett szigetelők az eltelt 10 éve alatt nagyrészt amortizálódtak, leestek, így a madárpusztulások jelentős mértékben történő csökkentése érdekében szükségessé vált a hosszabb távon is fenntartható madárvédelmi berendezések és megoldások minél szélesebb körben történő újbóli pótlása, kihelyezése és még inkább, az újonnan kifejlesztett és szabványosított madárbarát oszlopfejek elterjesztése.
Ez utóbbiak gyakorlatilag végleges megoldást jelenthetnek a problémára, bár a hagyományos, régi és a madarakra szigetelés nélkül rendkívüli veszélyt jelentő oszlopfejek teljes körű cseréje csak hosszabb időtávban lehet reális. A probléma megoldási lehetőségeinek egyeztetésére és tervezésére az áramszolgáltatókat képviselő szakembereinek, a területileg érintett kormányhivatalok munkatársainak, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakértőinek, valamint Igazgatóságunk természetvédelmi őrszolgálatának és zoológusainak bevonásával széleskörű egyeztetésre került sor a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságon.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felmérte a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a LIFE+ program során madárbaráttá alakított mintegy 6 000 oszlopot teljes körűen felmérte és a tapasztaltakat dokumentálta. Az egyesület szakembere jelezte, hogy 2017-ben a két program keretében szigeteléssel ellátott oszlopok 20%-ban tapasztalt komoly hiányosságokat. Ezek a szigetelők természetes amortizációjának, az UV sugárzás okozta anyagfáradásnak, a szélviharok vagy egyéb műszaki karbantartási beavatkozásoknak tudhatók be. A leesett, megsemmisült szigetelők és szárnyterelők számos esetben igen jelentős mértékű, a védett és fokozottan védett madárfajokban okoztak és okoznak pusztulást. A hagyományos oszlopkapcsolók esetében kiugróan magas számú madárpusztulást dokumentáltak.
Ez annak tükrében is aggasztó helyzet, hogy az említett programok zárását követően még 100%-os volt a védelmi szintjük ezeknek az oszlopoknak. Ugyanakkor most már vannak olyan szabványos és az áramszolgáltatók által is javasolt oszlop fejszerkezet típusok, amelyek alkalmazása hosszú távon - minimum 40 év - kielégítő megoldást jelenthetne a problémára. Jelenleg a felmért szakaszokon mintegy 1 500 ilyen típusú fejszerkezet került felszerelésre. Ezek felszerelése az új hálózati szakaszok kiépítésénél is elsőbbséget élveznek. A meghibásodások elhárítása során, vagy az évekkel ezelőtt megtervezett és elfogadott rekonstrukciók során ugyanakkor sokszor nincs lehetőség az ilyen madárbarát fejszerkezetekre történő cserére.
Az egyezetésen elhangzott, hogy az áramszolgáltatók ennek ellenére igyekeznek a hibásan felszerelt oszlopfejeket ellenőrizni és a hibákat javítani, lehetőség szerint pótolni a madárbarát szigeteléseket, ahol az érintésvédelmi szempontból lehetséges. Belterületen van arra lehetőség, hogy akár kisebb, pár oszlopnyi távolságban is a madárbarát oszlopfej cserét meg lehessen valósítani, azonban ezt minden esetben egyedileg lehet csak elbírálni a terepi és műszaki adottságok tükrében. Elsősorban a gólyafészkek miatt erre nem kell külön tervezés, mert ez üzemzavar elhárításnak minősül.
Az egyezetésen döntés született arról, hogy az igazgatóság a megkapott adatok alapján tájékoztatja az áramszolgáltatókat, részletezi a madárvédelmi szempontból veszélyeztetettebb szakaszokat és kéri ezek soron kívüli felülvizsgálatát és a hiányzó madárvédelmi berendezések pótlását. Az országosan is példaértékű együttműködés ellenére is, sajnos rendszeresen és nagy számban pusztulnak el védett és fokozottan védett madarak a hálózatokon. A különösen veszélyeztetett szakaszokon a jelentős mértékű madárpusztulások elhárítására az érintett szakaszokon azonnali műszaki megoldásokat kell eszközölnie az áramszolgáltatónak.
Az Akadálymentes Égbolt Többoldalú Megállapodás keretében készült prioritás listát összevetik a jelen felmérés adataival és ezt az áramszolgáltató és a területileg érintett kormányhivataloknak is meg kell küldeni. Az összeállított prioritás lista alapján a hatóságok az áramszolgáltatóval negyedévente személyesen egyeztetnek a további időszakok felújítási ütemezését illetően. Az igazgatóság üdvözli a szabványos madárbarát oszlopfejek alkalmazásának elterjesztését és a hagyományos műszaki megoldású oszlopok folyamatos cseréjét. A természetvédelmi őrszolgálat tagjai a kültéri szakaszokon folyamatos, szúrópróbaszerű ellenőrzést végeznek a 22 kv-os szakaszokon az igazgatóság területén és ennek mindenkori eredményét szintén megküldik az áramszolgáltató felé.
