Békászó sas

Szűkebb hazánkban, a Bükk hegység peremén jelenlegi ismereteink alapján 15-16 páros békászó sas (Clanga pomarina) él, amely populáció országos viszonylatban is kiemelkedő a közel 40 ismert és megfigyelt területből.

A világállomány súlypontja Európa középső, keleti és északkeleti területeire koncentrálódik. A Balti országokban, Fehéroroszországban, Lengyelországban és Romániában is több ezer párra becsülik az ott költő békászó sasokat. A hazai állományuk ugyan régebben is perempopulációnak számított, de méretét tekintve az 1980-as években azért még több mint duplája volt a jelenleginek. Az utóbbi években létszámuk csökkenése ugyan már megállt, de a mai 40 párra tehető populáció a méretét tekintve azért még elég sérülékeny.

Fotó: Domboróczki Gábor

A békászó sas hazánkban fokozottan védett, és közösségi jelentőségű Natura 2000-es jelölő faj. Költőterületei a Bükkben általában az olyan peremterületekre korlátozódnak, ahol a táplálkozó területek közelében még megtalálhatók a fészkelésre alkalmas zárt, idős, és lehetőség szerint zavartalan erdőállományok. A faj megmaradásához tehát egyaránt szükség van a megfelelő fészkelő és táplálkozó területekre. A hazai populációt veszélyeztető tényezők közül is az ezeket a területeket érintő változtatásoknak lehet a legnagyobb a jelentősége.

A békászó sas a fészek környezetében nagyon érzékeny a zavarásra. Az anyamadár rendszerint a fészek mellett őrzi a fiókát, de zavarás esetén védtelenül maradnak a fiókák. Tojásos időszakban akár az ottani gombagyűjtés miatt is kihűlhetnek a tojások, de kisfiókás időszakban is kritikus, ha az anya otthagyja a fészket. A többi (nem vonuló) ragadozó madárnál lényegesen később kezdi meg a költést, így amikor a békászó sas még csak kisfiókás időszakban van a környező ragadozó madarak (pl. a héja) fiókái már kirepültek a fészekből és a szőrmés ragadozók mellett fokozott veszélyt jelentenek ők is a kis sasokra.

Fotó: Domboróczki Gábor

A védelmi jellegű feladatok közül tehát kiemelkedő jelentőségű a fészkelő területek naprakész ismerete és megfelelő lehatárolása. Az erdőgazdálkodás és egyéb gazdálkodási vagy rekreációs- és sporttevékenységek hatásai ugyanis jelentős mértékben mérsékelhetők a faj költőterületén elrendelt gazdálkodási korlátozásokkal, és a hatósági eljárásokban a terület zavartalanságának érvényesítésével.

A faj megőrzéséhez létfontosságú a megfelelő minőségű táplálkozó területek megőrzése is. A békászó sas jellemzően extenzív gyepeken, legelőkön, pillangós és kalászos mezőgazdasági kultúrákban vadászik hatékonyan. Fő zsákmányállata a mezei pocok, de kétéltűeket és hüllőket is zsákmányol, és nem hagyja ki a cserebogarak rajzását sem. Levegőből vagy kiülőhelyről lecsapva, de a földön járkálva, vagy futva is vadászik.

Fotó: Domboróczki Gábor

A táplálkozó területeket leginkább a művelési ág megváltoztatása (erdősítés), és a beépítés (pl. ipari park létesítés, bővítés, útépítés) veszélyezteti. Ilyen pl. az Egerben tervezett elkerülőút építése is, ami a tervek szerint akár 3 pár békászó sas táplálkozó területét is érintheti, és a későbbiekben az útfejlesztések után raktárépületek és ipari létesítmények megépítésével azt meg is szüntetheti.

Fotó: Domboróczki Gábor

A békászó sasra jellemző a fiókakori agresszivitás, ami miatt csak az erősebb idősebb fióka marad életben, és ennek következtében egy pár általában évente csak egy fiókát tud repíteni.

A békászó sas vonuló madár. A telet Afrika déli részein tölti, így jelentősek a vonulási veszteségek is. A kirepült fiókáknak csak töredéke ér le a telelő területekre. A vonulási útvonalak mentén is szélerőmű parkok és repülőterek épülnek, beépülnek korábbi táplálkozó és pihenő területeik. A több ezer kilométeres (víztesteket és hegyláncokat is érintő) vonulás ráadásul nem csak fizikai igénybevételt jelent a madaraknak. Szíriában és Libanonban a vonulási időszakban fényképező helyett puskával lövik a vonuló madarakat pusztán szórakozásból.

Fotó: Domboróczki Gábor

Kapcsolódó

2023/1 2. The first few days

2023/1 2. The first few days

2023.04.19. 14:37
Am 14. Maerz stieg ich ins Flugzeug in Richtung Budapest. Natürlich war ich ziemlich aufgeregt und gespannt. Ich war vorher noch nie in Ungarn. Wie werden die Leute dort sein und wie wird meine neue Heimatstadt aussehen? Was wird mich im Bükk-Region Geopark erwarten? Fragen über Fragen… Glücklicherweise wurde ich von Balázs am Flughafen abgeholt und meine Aufregung legte sich etwas nach dem herzlichen Empfang. Auf dem Weg in die Wohnung machten wir sogar noch einen Zwischenstopp bei Aldi, da am 15. Maerz ein Feiertag in Ungarn ist (Gedenktag der Revolution von 1848) und die Geschaefte geschlossen hatten. Ich nutzte den freien Tag direkt, um etwas die Innenstadt zu erkunden. Dort habe ich den Dobó-István-Platz, das Rathaus, sowie die Basilika gesehen. Erster Eindruck? Hier laessts sich aushalten! Am Samstag hat mich Balázs und sein Vater auf eine Wanderung im nahegelegenen Aggtelek Nationalpark eingeladen. Wir marschierten im Wald 15 km entlang der slowakischen Grenze von Aggtelek in Richtung Gömörszőlős. Kurz vor unserem Ziel wurden wir noch mit einem schönen weitlaeufigen Ausblick belohnt. Dort konnten wir bis zum Mátra-Gebirge sehen! In Gömörszőlős, wo es unter Anderem ein ökologisches Ausbildungszentrum gibt, haben wir dann zusammen noch zu Abend gegessen (Ungarische Gulaschsuppe) und den Abend mit einem Kartenspiel ausklingen lassen (auf ungarisch gar nicht so einfach ;) ) Es war ein sehr schöner Tag, vor allem, da ich von allen Teilnehmern herzlich empfangen und direkt in die Gemeinschaft aufgenommen wurde. Am Sonntag stand dann die Besichtung der Burg von Eger an. Von dort hat man einen guten Ausblick über die Stadt. Im Keller der Burg befindet sich eine Ausstellung zu einer der grössten Waffensammlung in Ungarn und es kann das ehemalige Verlies besichtigt werden. Für Geschichtsinteressierte sehr interessant!
Tovább olvasom