Csökkent a fényszennyezés a Bükki Nemzeti Parkban

Megújult a Bükki Nemzeti Parkban, és egyben a Bükki Csillagoségbolt-parkban található Répáshuta teljes közvilágítása.

Az új világítási rendszer nem csupán sokkal kevesebb energiát fogyaszt, hanem az élővilág számára, és az emberi egészség megőrzése szempontjából is pozitív változást eredményez. Az új lámpatestek 22 óra után a biológiai szempontból legoptimálisabb borostyán sárga fénnyel világítanak csak, mely megoldás világviszonylatban is újdonság. Ezzel a lépéssel szinte teljesen megszűnt a falu fényszennyezése, mely a közeljövőben létesülő Bükki Csillagda, a Bükki Nemzeti Park, és a Bükki Csillagoségbolt-park szempontjából is kiemelkedő jelentőségű.

Az ELTE Savaria Egyetemi Központjának vezetésével, az Eszterházy Károly Egyetem és a Kaposvári Egyetem közreműködésével egy tudományos konzorcium fényszennyezéssel kapcsolatos kutatásokat kezdett meg 2017 szeptemberében. Az EFOP-3.6.2-16-2017-00014 azonosító számú "Nemzetközi kutatási környezet kialakítása a fényszennyezés vizsgálatának területén" című projekt 979,99 millió forint vissza nem térítendő pályázati támogatást nyert el az Európai Uniótól. A projekt első fő eredménye, hogy lehetséges olyan közvilágítást kiépíteni, amely jelentősen csökkenti a fényszennyezést és emellett a funkcióját is megfelelően teljesíti.

A lámpatestcsere előtti és utáni állapot Répáshuta egyik utcájában

A legújabb kutatási eredményeket is figyelembe véve, a projekt kutatóinak javaslatai alapján fejlesztették ki a nemzetközi szinten is egyedülálló közvilágítási rendszert. Két településen, Bárdudvarnokon és Répáshután fejezték be az elavult közvilágítás korszerűsítését az új rendszer segítségével. Az újonnan kiépült közvilágítás az első Magyarországon, amelynek a magvalósításában elsődleges szempnt volt a fényszennyezés csökkentése, és mindemellett LED-ek alkalmazásával készült. A kihelyezett lámpatestek újdonságnak számítanak, kifejezetten a természet védelme és az egészséges környezet kialakításának szempontjával tervezték. A kutatási projekt egyik elsődleges célját az ELTE Savaria Egyetemi Központ kutatói elérték: az új rendszer előzetes felmérése és összehasonlítása a korábbi világítással egyértelműen igazolja, hogy lehet olyan közvilágítást tervezni és kiépíteni, amely jelentősen csökkenti a fényszennyezés hatásait úgy, hogy közben a berendezés teljesíti a feladatát. Ezen kívül, a korábbi világítási rendszerhez képest számottevő energiamegtakarítást is jelentenek.

A völgyben fekvő település egyik lámpájának fénye is jelentősen csökkent,
immáron csak az alatta lévő utat világítja meg

A régi és az új lámpatestek színhőmérséklete közti eltérés,
és a fényszennyezés mértékének különbsége is jól látszik

A fényszennyezés egyre növekvő problémát jelent a természeti környezetre, de egyben az emberi egészségre is.Egyre több nemzetközi felmérés igazolja, hogy a hideg fehér világítások növelik egyes megbetegedések kockázatát a korábbi narancsos fényű nátriumlámpás rendszerekhez képest. Nem véletlen, hogy a laptopok, mobiltelefonok egy részénél már alapbeállítás, hogy napnyugta után melegebb tónusúra vált a kijelző fénye. Sajnos az utóbbi évtized világítási tendenciái épp a jelentős kék tartamú LED-es világítást részesítették előnyben, és világviszonylatban is csak elvétve létesültek olyan világítások, amelyek kifejezetten a meleg fehér, vagy sárgás fényűek.

Csillagösfény Répáshuta felett (korábbi felvétel)

A tervezésnél két szempontot vettek figyelembe:

A legújabb kutatások szerint a hideg fehér világítása káros a környezetre és az emberi egészségre. Ezért az új közvilágítás tervezésénél elsődleges szempont volt, hogy csak meleg fehér fényt bocsásson ki, minimális kék sugárzással. Ráadásul, a mellékutakon este 10 óra után a világítás gyengül egy kicsit (a csökkent forgalomnak megfelelően) és ekkor a már a biológiai szempontból legoptimálisabb borostyán sárga fénnyel világítanak csak. Ez a megoldás világviszonylatban is újdonságnak számít

Az égbolt irányába közvetlenül ne világítsanak a lámpatestek. Ezzel segítik azt is, hogy a településekkel érintett Zselici illetve a Bükki Csillagoségbolt-parkban tovább javuljon az égbolt állapota. Fontos megemlíteni, hogy falvak területéről is szebb lesz így az éjszakai égbolt.

A település fölött a tejút és a ritkán látható állatövi fény is jól látszik

Települések, mint kutatólaboratóriumok

A kiépült közvilágítások jóvoltából a települések és környezetük egyben kutatóhelyként is szolgálnak. A projekt segítségével megvalósult „Valós Világítási Környezet Laboratóriumok” lehetővé teszik, hogy a közvilágítás környezetre gyakorolt hatását behatóan vizsgálják. Ezt biztosítja azt, hogy a lámpatestek fénye a szabványos kereteken belül szabályozhatók. Ezzel további adatokat nyernek az eltérő színi összetételű és és erősségű világítás környezetre gyakorolt hatásáról.A létrejött laboratóriumok ismét csak világviszonylatban is egyedülinek mondhatók: tényleges településeken, a valóságnak megfelelő körülmények között végezhetnek a konzorciumban szereplő egyetemek hiánypótló kutatásokat. Az eredmények segíthetnek a környezettudatos közvilágítások létrejöttéhez más helyszíneken is.