Az esti bagolylestől a beporzók napjáig 2023.03.21. 09:50

Az elmúlt hét tartalmasan telt a Harkály Házban, ugyanis a hétvégén két programmal is készültünk az érdeklődők számára.

Első programunk pénteken zajlott, amikor újra sötétedés utáni "bagolylesre" indultunk Mátrafüreden. A túra előtt azonban bent is történt egy kis hangolódás, ugyanis a tavalyi alkalmakhoz hasonlóan, most is előadással kezdtük az estét. Ám mivel a kinti „bagolyvadászat” sikeressége igen bizonytalan, idén úgy döntöttünk biztosra megyünk, és meglepetésvendégekkel készültünk a résztvevők számára. Eljött hozzánk Kelemen Tamás madármentő kollégánk is, aki nem érkezett egyedül, hiszen olyan tartósan sérült madarakat hozott el hozzánk, amik a természetbe sajnos már nem engedhetőek vissza, de ilyen alkalmakon megadják számunkra a lehetőséget arra, hogy az adott fajokat testközelből is megismerhessük. Láthattunk egy gyöngybaglyot – sőt őt a bátrabbak később kezükön is tarthatták –, egy macskabaglyot, és hogy az éjszakai ragadozókat összehasonlíthassuk a nappaliakkal, egy vörösvércsét is. Tamás nagyon sokat mesélt nekünk a madármentésről, a baglyok jellemzőiről, így rengeteg új információval gazdagodhattunk a témában.

Ezután túránk vezetője, Molnár Márton természetvédelmi őr tartott rövid előadást a hazai bagolyfajainkról. A túránk célfaja a macskabagoly volt, ezt a fajt hallhattuk a legnagyobb valószínűséggel – és szerencsére idén végre ténylegesen sikerült lefülelnünk egy párt, rögtön túránk elején, így az esemény abszolút sikerrel zárult!

Reméljük, elnyerte résztvevőink tetszését a már-már hagyományossá váló programunk, köszönjük a résztvevők érdeklődését, és köszönjük Kelemen Tamásnak és Molnár Mártonnak a közreműködést!

Másik programunkon a Beporzók napja alkalmából vehettek részt az érdeklődők: kicsiket és nagyokat egyaránt vártuk. Ez esetben Zsupos Vivien természetvédelmi őr volt segítségünkre, akinek előadása során megtudhattuk többek között, hogy mik is pontosan azok a beporzók, milyen veszélyek fenyegetik őket, vagy hogy mi mit tehetünk védelmük, megőrzésük érdekében.

Ezután, kihasználva a jóidőt, egy kis kertészkedésre invitáltunk a résztvevőket. A Harkály Ház belső kis kertjét ugyanis méhlegelőként szeretnénk hasznosítani, aminek kivitelezése már az előző években elkezdődött, most azonban újabb növényeket ültettünk szorgos kis kertészeink segítségével, méh- és lepkecsalogató magkeveréket szórtunk el, levendulát szaporítottunk a későbbi kihelyezés érdekében, illetve virágládákba is ültettünk például oregánót, vagy kék búzavirágot a rovarok csalogatására. Emellett a gyerekeknek méhecskehotel készítésére is lehetőségük volt, valamint kihelyezésre kerültek a méhlegelő mellé tavalyi alkotói pályázatunk nyertes művei is, hogy végre elláthassák tényleges feladatukat.

Nagy örömünkre szolgál, hogy programjainkon egyre több visszajáró családdal találkozhatunk, és hogy érdeklődő, nyitott fülekre találunk a gyerekeknél, akiknek köszönjük a sok-sok segítséget, reméljük legközelebb is találkozunk!

A méhlegelőről és annak sikerességéről a későbbiekben igyekszünk beszámolni!

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom