Természetmegőrzési Műhely - "Hódító hódok” – A hódok szakmai és társadalmi megítélése

2026.04.14. 17:00 - 18:00

Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger

8
Természetmegőrzési Műhely -
Természetmegőrzési Műhely -
Természetmegőrzési Műhely -
Természetmegőrzési Műhely -
Természetmegőrzési Műhely -
Természetmegőrzési Műhely -
Természetmegőrzési Műhely -
Természetmegőrzési Műhely -

A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2023-ban természetismereti előadássorozatot indított útjára „Természetmegőrzési Műhely” címmel, mely 2026-ban is folytatódik. Az ismeretterjesztő előadások céljául aktuális természetvédelmi témák ismertetését tűztük ki, hiteles szakemberek előadásában.

Emellett ezen alkalmakon lehetőséget biztosítunk a közös gondolkodásra, kapcsolatépítésre is. A programsorozat nemcsak a szakmai közönség, de a természetvédelem iránt érdeklődők számára is érdekes és közérthető. A természet és a környezet védelmének „fontossága” napjainkban egyre égetőbb, melyhez a tájékozottság elengedhetetlen. Az előadások nemcsak az ismeretterjesztés, hanem a környezeti nevelés terén is fontosak. Az előadásokra minden alkalommal iskolásokat, egyetemistákat is várunk, így ezen alkalmak lehetőséget nyújtanak a tanulásra, az ismeretek szélesítésére is.

A soron következő előadás témája: "Hódító hódok” – A hódok szakmai és társadalmi megítélése

Időpont: 2026. április 14. (kedd) 17:00 - 18:00

Helyszín: Eger, Bródy Sándor Megyei Könyvtár - Böngésző terem (Eger, Kossuth Lajos utca 16.)

Előadó: Csipkés Roland hidrobiológiai referens (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Természetmegőrzési Osztály)

Az előadás rövid leírása:

A hódokkal 2020 óta már akár Egerben városi sétákon is találkozhattunk. Az eurázsiai hód állományának mérete ekkorra érte el azt az egyedszámot, hogy a járókelők, kirándulók is könnyebben találkozhatnak vele. Territoriális állatként élőhelyéért élet-halál harcot is képes folytatni vetélytársával. De vajon a családi vitákban is ilyen vehemens, vagy gondos szülő? Mindenesetre, nagy építőmester és igazi környezetmérnök, tevékenységével új és mozaikos élőhelyeket tud kialakítani, más fajok megtelepedését is elősegítve. Talán még az emberiség klímaváltozás elleni küzdelmében is tud segíteni? Ismerjük meg a vízhatlan bundájú vízrendezőket, akiket a középkori böjtök során még halként kezeltek.

Csipkés Roland


Fontos tudni, hogy ez az alkalom lesz a nyár előtti szezon utolsó előadása, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket!

Az előadáson a részvétel ingyenes, azonban ELŐZETES, ONLINE REGISZTRÁCIÓHOZ kötött, amivel helyét tudja biztosítani a helyszínen.

Regisztrálni itt tudnak: https://forms.gle/Fii1fsAd15rC8xKP6


Felhívjuk a figyelmet, hogy az eseményen a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Bródy Sándor Könyvtár megbízásából fénykép és videofelvétel készülhet, melynek részletes adatkezelési tájékoztatója elérhető a honlapunkon. A résztvevők a belépéssel tudomásul veszik, hogy az eseményről készült fotókat, videókat a Szervezők publikálhatják.

Fotók: Csipkés Roland, Vincze Bálint, Hák Flóra, Soós Gábor

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom