Heves-Borsodi sík

A természetismereti tanösvény a tájvédelmi körzet élőhelyeit, a gyepterületek, fás vegetációk, vízfolyások élővilágát, a madárvédelmi beavatkozásokat és a mesterséges fészkelő helyeket mutatja be.

Állomások:

1. A terület bemutatása

2. Növényvilág

3. Élőhelyek I.

4. Élőhelyek II.

5. Állatvilág I.

6. Állatvilág II.

7. Gazdálkodás tv-i jelentősége

8. Mesterséges fészkelőhelyek

9. Madárbarát légvezetékek

A tanösvény kiinduló pontja Tiszabábolna Fő útjának folytatásával, a településről a puszta felé északra haladva érhető el, ahol egy nádtetős nyitott foglalkoztató várja a vendégeket, melynek koordinátái EOV 782408; 264408. Itt található az első információs tábla is, mely a szalakóta védelmét mutatja be.

A tíz információs tábla végigvezet a Bíbickestől a Csincsezugig és eközben a kellemes környezetben sétálva olvashatjuk vagy hallgathatjuk az információkat.A részletes információs táblák mesélnek többek közt a Natura 2000 hálózatról, ezen belül a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi Területről és az itt zajló madárvédelmi tevékenységekről és természetesen a Szalakóta Life pályázat során elvégzett tevékenységekről.

A kerecsendi Berek-erdő a Bükkalja nyugati peremén, a Laskó-patak teraszán elhelyezkedő az Alföldbe simuló egyik utolsó hírmondója azon erdőssztyepp-zonára jellemző társulásnak, amely mára szinte eltűnt az ország területéről. Hazánk lösszel fedett területeit egykoron 9 %-ban borító tatárjuharos lösztölgyes részesedése napjainkban 0,1 % alá csökkent. Elszórt mozaikjai, degradált töredékei fellelhetők az Alföld északi peremvidéken és a Mezőföldön. A legtermészetesebb állapotban talán még itt található meg.

A tanösvény látogatása során, az itt megtalálható 450 edényes növényfaj közül többek között találkozhatunk a kora tavasszal az erdőt szőnyegként beborító odvas keltikével, a nyiladékokon a magyar zergevirággal, a nagyezerjófűvel es a pázsitos nőszirommal. Gazdag bogár- és lepkefaunája több fokozottan védett fajt rejteget, mint például a magyar tavaszi-fésűsbagoly és a ráncos gyászbogár. Gerincesek közül számtalan madárfaj színesíti az erdő élővilágát:í a különböző harkályfélék, az ékszerdoboznyi cinegék, de a fokozottan védett fekete gólya is fészkel itt, valamint állandó téli vendég lett az uráli bagoly. Emlősök közül a mogyorós és erdei pele, valamint a nyuszt emelhető ki.

A tájvédelmi körzet területét két eltérő kialakulású és arculatú táj alkotja, ahol a domborzat és a talajviszonyok különbözősége eltérő növényzet kialakulását és fennmaradását tette lehetővé.

Védetté nyilvánítás: 1989

Terület: 17 932,2 ha

Védetté nyilvánítás: 1990

Terület: 6083,9 h

Védetté nyilvánítás: 1950
Terület: 7,2 ha

A lápi póc (Umbra krameri) a Kárpát-medencében kialakult bennszülött és őshonos halunk, napjainkban is kizárólag a Duna vízrendszerében ismert az előfordulása. A faj elszigetelt fejlődését jól jellemzi, hogy legközelebbi „rokonait” Észak-Amerikában találjuk.