Túra Felsőtárkánytól a megyehatárig 2019.02.04. 16:16

A Kárpát-medence egyes területeihez hasonlóan a Bükk-hegység élővilága is igen fajgazdag, köszönhetően a változatos élőhelynek. A tavasz közeledtével egyre több csendre és pihenésre vágyó túrázó keresi fel a Bükki Nemzeti Park védett területét...

..és csodálkozik rá az ébredő természet nem mindig békés eseményeire. Mondom ezt azért, mert a látó szemmel járó észreveszi, hogy nem minden eseményre lehet ráfogni: „szép”.

Ami az egyik élőlénynek elmúlás, pusztulás, az a másiknak túlélés. A természetben mindent a nagy körforgás vezérel, táplálékláncok épülnek egymásra, ezért ne vessünk hát követ a szerintünk „csúnya” látnivalókra. A karvaly elkapja a téli madáretetőnkön az énekes madarat, de hát a karvaly ragadozó és neki is enni kell.

Szaporodás, élet, elmúlás, lebomlás - a körforgás részei. Ebben a körforgásban minden élőlénynek megvan a helye, így lehet működőképes a rendszer magától, emberi beavatkozás nélkül. A működőképesség sok esetben az emberi jelenlét, a túlzott emberi jelenlét miatt hiúsul meg.

Régen felismertük, hogy szükség van védett területek létrehozására, ahol a természetes folyamatok dominálnak. A természet önmagát vezérli az évmilliók alatt kialakult kölcsönhatásokon keresztül.

Az emberek rohanó világából szabadulni vágyók számára kiváló pihenési lehetőséget biztosít egy természetes, vagy legalább természetközeli környezetben való séta, nézelődés. Az évszakok változásával a természet arculata is változik, hozzá vagyunk szokva, hogy tavasszal, nyáron pezseg az élet, repül, mászik, énekel minden, ami repülhet, mászhat és énekelhet. A legtöbb állatnak a szaporodási időszaka a tavasz. Területet jelöl, utódot etet, tehát sokat mozog, gyakrabban kerül a nézelődő szeme elé.

A vegetációs időszak kezdete azt jelenti, hogy ébred a természet, rügyeznek a fák, előbújnak az első tavaszi virágok, korai repülésre késztetve a méheket, poszméheket, a virágos növények (és az ember) jótevőit, hiszen a rovarporozta növények nem tudnának nélkülük szaporodni, az ember számára pedig nem lenne méz.

Ha Felsőtárkányból elindulunk a megyehatár felé, a Bükk-hegységnek majdnem minden élőhelytípusából ízelítőt kaphatunk. Utunk fás és fátlan vegetációjú területeket érint, erdészeti feltáró utak és túrautak között válogathatunk. Bármelyik útvonalat választjuk, javarészt erdőben haladunk. Az utak mellett kialakult napfényben fürdő gyepfoltok vagy rétek törik meg az erdő homályát, hogy gazdag lepkefaunának biztosítsanak élőhelyet. Az ilyen helyeken kialakult kis életközösségek ragaszkodnak a területükhöz, sok faj nem is tudna elvándorolni, ha tönkretennénk mini világukat. Vannak köztük színpompás megjelenésűek, nappali pávaszem, kardoslepke, fecskefarkú lepke, a speciális tápnövényt igénylő farkasalmalepke, csalánlepke, és vannak köztük nem hazánkban telelő vándorlepkék, mint például a bogáncslepke és az atalanta lepke.

Nappali pávaszem

Fecskefarkú lepke

Bogáncslepke

Kardoslepke

Farkasalmalepke

Atalantalepke

Vannak szerényebb megjelenésűek és éjjel repülők is, több közülük fokozottan védett, ezek általában a számukra megfelelő élőhelyek hiánya miatt ritkák.

Utunk során találkozhatunk még csíkos medvelepkével, kis és nagy színjátszó lepkével, gyászlepkével, nagy rókalepkével, kis apolló lepkével, sok boglárka lepke fajjal, különféle szemes lepkével és szenderekkel.

Csíkos medvelepke

Nagy színjátszólepke

Kis színjátszólepke

Kis apollólepke

A túrautak és erdészeti feltáró utak nem érintenek sziklagyepeket, de ez nem is baj, hiszen ezek kicsi és nagyon sérülékeny, különleges élőhelyek. Itt él a ritka, fokozottan védett, szűznemzéssel szaporodó fűrészlábú szöcske, az álolasz sáska, a védett imádkozó sáska, és vadászik az élénk, piros és fekete színekben pompázó bikapók.

Az előrehajló sziklafalak tövében felhalmozódó finom porban készíti tölcsérét a hangyaleső lárvája, és a tölcsér alján várja a jó szerencséjét, ami egy bepottyanó hangya képében érkezik és ebéd lesz belőle.

Fűrészlábú szöcske

Hangyaleső lárva
Bikapók

Imádkozó sáska

A sziklákon fali gyíkok napoznak, a környező növényzetben zöld gyíkok, fürge gyíkok és erdei siklók keresik a zsákmányt.

Fali gyík

Erdei sikló
Zöld gyík

Fürge gyík

Útvonalunk pár helyen vizes élőhelyeket is érint, ezek a tavacskák, patakok is kicsik, de annál értékesebbek, hiszen jelentős kétéltű szaporodó helyek. Nélkülük nem tudna szaporodni a gyepi béka, a barna varangy, a zöld levelibéka, az erdei béka, a foltos szalamandra és az alpesi gőte.


Barna varangy

Foltos szalamandra

Zöld levelibéka

Kisasszony szitakötő

Az árnyas, néhol napfényfoltokkal megvilágított patakok felett keresi zsákmányát a védett kisasszony szitakötő.

Utunk során többféle erdőtársulást is megfigyelhetünk, a rájuk jellemző bogár és madárfaunával együtt.

A száraz meleg tölgyesek jellegzetes bogara a látványos szarvasbogár, orrszarvú bogár, és a nagy hőscincér. Lárváik öreg, elpusztult cser és tölgy törzsekben és gyökereken fejlődnek ki.

Szarvasbogár

Nagy hőscincér

Orrszarvú bogár

Havasi cincér

A magasabb térszíneken található bükkösök dekoratív bogara a havasi cincér.

A madárfauna a védett terület zavartalanságának és változatosságának köszönhetően szintén gazdag, az erdei élőhelyekre jellemző apró énekesektől kezdve a legnagyobb ragadozó madarakig szinte minden megtalálható. Pintyfélék, cinege fajok, harkályok, csuszka, vörösbegy, ökörszem fakuszok, rigófélék, a ritkásabb bokros élőhelyeken nem ritka a tövisszúró gébics.

Széncinege

Nagy fakopáncs

Csuszka

Feketerigó

Kékcinege

Közép fakopáncs

Vörösbegy

Énekes rigó

Fészkel békászó sas, kígyász ölyv, darázs ölyv, egerész ölyv, héja, karvaly, vándorsólyom. Megtalálható a hazánkban egyre gyakrabban előforduló uráli bagoly, és a macskabagoly is.

Uráli bagoly
Macskabagoly

Legszívesebben bükkfa törzsébe vési odúját a fekete harkály, és itt él a jellegzetesen bükkösök ritka és a zavarást nem tűrő madara a fehérhátú harkály. Ember által nem zavart öreg bükkösökben építi fészkét a fekete, gólya.

Fekete gólya fióka
Fekete gólya

Említést érdemelnek még az emlős nagyragadozó fajok. Hosszú idő óta folyamatosan jelen van a hegység e részén is a rejtett életet élő hiúz, és a zsákmány után nagy területeket bejáró farkas.

Hiúz
Farkas

Ez azonban senkit ne tartson vissza a túrázástól, hiszen kiváló érzékszervekkel megáldott, embert kerülő, óvatos ragadozókról van szó, így nem valószínű, hogy látunk belőlük egyet is.

Fölértünk a megyehatárhoz.

Mindezt a szépséget és rengeteg érdekességet nem láthatnánk, ha a bejárt terület zavartalanságát és sokszínűségét nem őriznénk meg!


Juhász Róbert

Juhász Róbert
Juhász Róbert
tájegységvezető, őrszolgálatvezető helyettes

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom
​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

2022.09.01. 13:45
A Szalajka-völgy bejáratától a Börtönmúzeum (Panoptikum, Szilvásvárad, Park u. 12.) mellett elhaladva, az információs táblákat követve, érkezünk a tanösvény kezdetéhez. Az ösvényen közel 2 km hosszan végig emelkedve érkezhetünk a Millenniumi Kilátóba, miközben az elhelyezett táblákból sok hasznos ismeretre tehetünk szert. A Millenniumi Kilátóból gyönyörű kilátás nyílik Szilvásváradra, a hegyek koszorújára és a közéjük vágódó völgyekre. Tiszta időben innen is láthatjuk a Magas-Tátrát. A kilátó parkolójából lefelé a műúton a Tótfalusi-völgy felé, vagy észak felé fordulva, a Bérci úton (S+ turistajelzésen) jutunk vissza Szilvásváradra.A tanösvény húsz ismertető tábláján igen sok információ olvasható, a táblákat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság helyezte ki. Tíz tábla a Bükk természeti értékeit és a természetvédelmi tevékenységet mutatja be. A tanösvény elején tizenhárom különböző típusú kőzetminta segítségével megismerkedhetünk a hegység földtanával, a bükki karszttal, majd a hegység növényvilágával, rovarvilágával, ragadozó emlőseivel, madárvilágával, a nemzeti parkban folyó madárvédelemmel. Az útvonalon több fedett pihenőhely, a végállomáson szép kilátást nyújtó kilátó található.Gyerekekkel is ajánlott.
Útvonal: Szilvásvárad, Börtönmúzeum - Kalapati parkoló - Millenniumi Kilátó
Visszafelé két úton is lehet jönni:
1. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Tótfalusi-völgy (műúton végig) - Szilvásvárad (5,4 km, 1 óra 45 perc, aszfaltos út)
2. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Rákmára - Bérczi út - Cseres-tető - Szilvásvárad, Park u. 25/A (3,3 km, 1 óra, erdészeti út)

Tovább olvasom