Sasszinkron 2019.01.17. 15:49
Sasok és egyéb madarak számbavétele a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén.
Év eleje lévén elérkezett a téli sasszámlálás ideje is. Ez a tájegységenként változó múltra visszatekintő, de mára már országos méretűvé váló program célja, hogy a természetvédelmi szakemberek - érdeklődők, aktivisták minél szélesebb körű bevonása mellett – pontos képet nyerjenek a Kárpát-medencében telelő különböző sasfajok állományáról. A szándék és az első megvalósulás a 90-es évek közepére, helyileg pedig a Dél-hevesi Tájegységbe nyúlik vissza, ahol az első sasszinkronok lezajlottak. Az akkor kidolgozott módszertan azóta sem változott; a lényeg, hogy minél nagyobb területet - lehetőleg a tájegység teljes működési területét - lefedve évről-évre változatlan bejárási útvonalak mentén egy napon belül, azaz szinkron jelleggel kutassuk fel az adott térségben előforduló sasokat. Idén január 12-én a reggeli órákban a területi blokkok bejárási útvonalain szakemberek vezetésével indultak útnak a néhány fős csapatok, hogy a délutánig tartó séta során az útjukba eső megfigyeléseket - a faj, lehetőség szerint a megfigyelt példány korának és mozgásának, valamint az időpont óra-perc pontosságú feltüntetésével – térképre rögzítse. A nap végén történik az adatlapok és térképek adatainak összesítése, amikor is lehetőség van az egyazon egyed többszöri és/vagy több csapat által történt megfigyelés okozta duplikátumok kiszűrésére, azaz a minimum példányszámok meghatározására. A program ezen szakasza a Dél-hevesi térségben hagyományosan a Tarnaszentmiklósi Vadászházban zajlik, ahol a jelentős számú résztvevő (30-40 fő) a kötelező papírmunka mellett meleg étellel tudja pótolni az egész napos séta során elégetett kalóriákat, némi nemű itallal pedig a folyadékveszteséget.
A Hevesi-síkon megfigyelt parlagi sasok egyike. Jeladóval felszerelt, öreg tollruhás példány. Foto: Kovács András
Ahogyan arra a cím is utal, természetesen a sasok mellett az egyéb utunkba eső madártani érékek is feljegyzésre kerültek, így elmondható, hogy a térségben több száz egerészölyv és vörös vércse próbálja átvészelni a telet, de szép számban kerültek elő a kékes rétihéja, valamint a gatyás ölyv egyedei is. A résztvevők zöme valamilyen ritkább fajt is látott, így a megfigyelt fajok listájára került a vándorsólyom, a kis sólyom, a réti fülesbagoly, vagy éppen a vörösnyakú lúd.